A gyermekorvosok ajánlása szerint lehetőség szerint semmiképp nem ajánlott az állandó közösségbe járás a gyermek két éves koráig. A még fejletlen immunrendszerű gyerekek között problémás időszakokban akár hónapokig elhúzódhat a felépülés, hiszen nem csak egymás között adják-veszik a betegségeket, de adott esetben a szülő, szülők is beszállnak az össznépi „játékba”, egy –egy körre hazacipelve, kisebb-nagyobb testvéreknek is átadva a vírusokat. Arról nem is beszélve, hogy a betegségek nem kímélik a bölcsőde alkalmazottait sem, márpedig nem kell mondanom, milyen fennakadást tud okozni, ha ők kidőlnek a sorból. Még viszonylag szerencsés helyzetben vannak azok a családok, ahol a nagyobb gyerek által hazahordott betegségek miatt a kisebb már valamelyest megerősödött, védett immunrendszerrel kezdi a közösségi létet, de az első (vagy egy) gyerekes szülők sajnos hamar megismerik az a kálváriát, aminek következtében 1-2 hét bölcsiben töltött időszak után esetenként ugyannyi táppénzen töltött idő jön.

Persze rögtön felmerül a kérdés: Mit is keres tulajdonképpen beteg gyerek a közösségben? Miért viszi el a szülő, ha tudja, és miért engedi a gondozó, ha látja? Hiszen egy náthás, váladékozó orrú, lázas, levert, rosszulléttel küzdő gyereket a tapasztalt szem gyorsan felismer. Természetesen az sem egyszerű kérdés, kinek a feladata eldönteni, hogy milyen állapotban van a gyerek. Mert bár az óvónő hazaküldheti az általa betegnek ítélt gyereket, de ha másnap visszahozza az anyukája egy (bármilyen úton megszerzett) orvosi igazolással, miszerint a gyerek mehet közösségbe, már nincs joga eltávolítani egészséges társai környezetéből. És hogy miért viszi el a szülő? Nos, sajnos erre egyszerű a válasz: sokan érzik veszélyben az állásukat, hiszen valljuk be, egyáltalán nem jó pont a munkahelyeken egy kisgyerek, aki ráadásul állandóan betegeskedik. Az anyukák, apukák nagy része egyszerűen nem engedheti meg magának azt a „luxust”, hogy, ha csak nem nagy a baj, napokig otthon maradjon a gyerekkel. Mivel Murphy nem alszik, ezek a betegségek az esetek nagy részében persze vasárnap éjszaka, vagy hétfő reggel jelentkeznek, esetleg egy fontos megbeszélés, egy halaszthatatlan találkozó napján, de mindenképp olyankor, mikor legalább egy napot kell várni a gyermekorvosunk rendeléséig, főnökein pedig valószínűleg rosszul tolerálják, hogy gyakrabban látogatjuk az ilyen-olyan szakrendelőket, mint a munkahelyünket. Ilyenkor inkább jönnek a tüneti kezelések és remény, hogy ez hatásos lehet, hogy a gyerek minél előbb meggyógyul. De, bár a szempontok érthetőek, ez nem jelenthet felmentést, hiszen ezzel a döntéssel nem csak a többi szülővel tolunk ki, akik valószínűleg szintén elkötelezettek a saját munkahelyük felé, de mi magunk generáljuk is a véget nem érő folyamatot, ami újabb és újabb megbetegedéseket jelent, egyre késleltetve ezzel saját gyermekünk felépülését is. Sajnos van rá példa, hogy a szülő még a bölcsi, ovi előterében is köptetővel, lázcsillapítóval tömi a gyereket, hogy be tudjon menni a munkahelyére. Pedig a beteg gyerek elesett és gyámoltalan, nem társai között „szenvedve” van a helye, hanem az otthoni fészek melegében kellene pihennie és gyógyulnia, szeretettel és törődéssel körülvéve, de nem teheti, mert alkalomadtán szülő döntött helyette. Nagy a felelősségünk tehát, gondoljuk meg jól, hol az a határ, ahol még tiszta lelkiismerettel visszük be a gyereket egészséges társai közé.

És hogy mik azok az esetek, mikor semmiképpen nem ajánlott közösségbe menni?

Nátha, hurutos vagy száraz köhögés esetén érdemes otthon tartani a gyereket és szakemberhez fordulni, hiszen kezelés hiányában összeszedhetünk egy jó kis torok, fül vagy arcüreggyulladást, aminek gyógyítása nem kevés idővel és még több fájdalommal jár. Amíg az orrváladék „jól karbantartható”, tehát ki tudja fújni a gyerek, orrszívóval leszívható, nem zöldes színű, nincs magas láza, addig otthon is kezelhető orrcseppel, vitaminokkal, homeopátiás készítményekkel, friss levegővel és sok pihenéssel. Fülfájás esetén érdemes először a fülészeten kezdeni, hiszen ha bármilyen komoly baj merül fel, előbb és eredményesebben lehet megkezdeni a kezelést. Szintén rendkívül fertőző és azonnali segítséget igényel a kötőhártya gyulladás, amit fájdalom, erős csipaképződés, látványos elváltozás jelez a szemfehérjén. A kamillateás borogatás maximum enyhíti a tüneteket, de nem ad megoldást a problémára, csak orvos által felírt szemcsepp, kenőcs gyógyítja meg maradéktalanul a betegséget

A magas láz gyakran fertőző betegség kezdetét jelzi, ha elhúzódik, lázcsillapítás után vigyük orvoshoz a gyereket és mindenképpen pihentessük sokat, az esetleges szövődmények elkerülése érdekében. Ha nem is következeik be nagyobb probléma, mindenképp várjunk meg 1-2 láztalan napot, mielőtt újra társaságba visszük.

Váratlan kiütések megjelenésekor szintén maradunk otthon, hiszen ezek többnyire valamely ragályos gyermekbetegséget jelzik. Ilyen például a skarlát, ami ellen jelenleg nem létezik védőoltás, és mivel nem alakul ki rezisztencia a betegség után, akár többször is el lehet kapni. Tünetei torokfájdalom, magas láz, nyelési nehézségek, fehér, majd vörös, lepedékes nyelv, a testhajlatokban és a törzsön élénk, vörös kiütések. A gyógyulás hosszú folyamat és nagyon sok szövődmény lehetőségét rejti, például tüdő és középfülgyulladás, extrém esetben szívizomgyulladás is felléphet, nagyon fontos tehát, hogy a gyerek megfelelő antibiotikumos kezelésben és gondos ellátásban részesüljön. A másik jellemző gyerekbetegség a bárányhimlő, vírusa cseppfertőzés útján, nagyon gyorsan terjed. A betegség a jellemző tünetek megjelenése előtt, a lappangási időszakban már jelen van a szervezetben és sajnos köhögéssel, tüsszentéssel folyamatosan fertőz. Az első tünetek éppen a köhögés, rossz közérzet, hőemelkedés, majd megjelennek az első, hólyagos, viszkető kiütések a fejen és a törzsön. Ezeket tilos rázókeverékkel lekenni, mert alatta elfertőződhetnek a hólyagok, csak a hintőporos kezelés megengedett. Ügyeljünk rá, hogy, gyakori lemosással, zuhanyzással tisztán tartsuk a bőrt, kerüljük az ülőfürdőt, hogy a sebek ne tudjanak felázni. Itt is fennáll a szövődmények megjelenésének lehetősége, tehát kiemelten fontos az időben elkezdett, helyes kezelés. Viszont a skarláttal ellentétben a bárányhimlő ellen létezik hatékony védőoltás, amit 15 és 18 hónapos életkorban ajánlott beadni, a kötelező oltásokkal egy időben, két részletben, lehetőleg befejezve, mielőtt a gyermek közösségbe megy. A bárányhimlő alatt nem feltétlenül kell szobafogságra ítélni a gyereket, pár percnyi levegőzés nagyon jó hatású lehet, de szigorúan társaságtól elkülönített helyen, ami fokozottan vonatkozik az állapotos nőkre, hiszen a magzatkori himlőfertőzés nagyon veszélyes, maradandó károsodást okoz, akár halálos kimenetelű is lehet.

Hányás, hasmenés szintén kizáró ok, hiszen egyszerű gyomorrontástól fertőző, vírusos betegségekig sok minden állhat a háttérben. A kiszáradás elkerülése érdekében ilyenkor ügyeljünk a folyamatos folyadékpótlásra. Ez idő alatt kerüljük a tejtermékeket, ezzel megelőzhető a másodlagos laktóz-intolerancia kialakulása, viszont nagyon jó hatással lehetnek a probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek, amelyek segítenek helyreállítani a bélflóra normális működését.

Mai napig kisebb sokkot tud okozni, ha a tiszta, jól ápolt gyermekünk fejtetűvel érkezik haza. Kevesen tudják, hogy ez a kis élősködő igenis szereti a tiszta, ápolt hajat, megjelenése nem minősíti a család életkörülményeit. Ne szégyelljük tehát, ne próbáljuk különböző módszerekkel takargatni a dolgot, alapos kezelés után a tetű maradéktalanul eltávolítható. Mivel a gyógyszertári készítmények a kifejlett tetveket pusztítják el, sajnos a serkéktől csak úgy tudunk megszabadulni, ha nagyon alaposan átnézzük a gyerek fejét és egyesével húzzuk le a hajszálakról. Ezután szükséges az alapos fertőtlenítés, az ágyneműkön át a ruházaton keresztül a fésűkig, hogy elkerüljük az újbóli elterjedést.

Vegyük komolyan, ha fájdalmakról, görcsökről panaszkodik, a tapasztalt anyai szem meg tudja különböztetni az igazi fájdalmat az Oscar díjas színészi alakításoktól. Ne hagyjuk, hogy a gyerekünk úgy járjon, mint a fiú, aki farkast kiáltott, inkább tízszer vigyük feleslegesen orvoshoz, mint egyszer elbagatellizáljunk egy vakbélgyulladást, vagy egy epegörcsöt.

Természetesen mi magunk is sok dolgot tehetünk annak érdekében, hogy erősítsük a gyerek immunrendszerét és könnyebbé tegyük a betegségek elviselését. Bár tudom, hogy ez ebben a korban nehéz eset, de próbáljunk minél több zöldséget és gyümölcsöt beleimádkozni a gyerekbe, akár úgy, hogy magunk járunk elől jó példával, hiszen nekünk sem árt felkészülni az influenzaszezonra. Ha ez kevésnek bizonyul, akkor használjunk a gyerek életkorának megfelelő vitaminkészítményeket, mert bár a természetes forrás a legegészségesebb, azért ezek a termékek sem az ördögtől valók. Tanuljon meg önállóan orrot fújni, ez óriási segítség lesz mindkettőtöknek, hiszen a bölcsiben nem tud mellette őrt állni papír zsebkendővel a kezében az intézmény személyzete. Sok levegő, sok mozgás! Ne hagyjuk a lakásban aszalódni a családot, hétvégén vegyük nyakunkba a várost, az országot, járjunk sokat kirándulni, legyünk sokat levegőn. Hétköznaponként az is jó megoldás, ha autó helyett hazasétálunk, útközben esetleg lehet kicsit rohangálni a parkban vagy a játszótéren. Ne felejtsük el, a gyerekünk kicsi világának mi vagyunk a középpontja, csak ránk számíthat, hozzánk menekül, tőlünk vár vigasztalást, mikor a betegség leverté, nyűgössé teszi. Legyünk vele türelmesek, ápoljuk lelkiismeretesen, legjobb tudásunk szerint, hiszen mi magunk is csak akkor fekhetünk le nyugodt lelkiismerettel, ha tudjuk, minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy a gyerkőc minél előbb újra egészséges legyen.

A stockfotók forrása:
1. kép
2. kép

A 2011. februári cikkíró pályázatra beküldött írás