Tizenévesek. Életük egyik legboldogabb időszakát kellene, hogy éljék. Az önfeledt bulizás, ismerkedés, baráti találkozások, fesztiválok és még sok-sok élmény várna rájuk. Ennek ellenére ők már annak is örülnének, hogy ha személyesen beülhetnének az iskolapadba, és legalább szünetekben együtt lehetnének, személyesen beszélgethetnének és együtt nevethetnének.

Egyre több szakember hívja fel a figyelmet arra, hogy a fizikai védekezés mellett oda kell figyelni a lelki megterhelésre is. A kamaszok ezen a területen kiemelt figyelmet érdemelnének, hiszen ők azok, akik az elszigeteltség, a bezártság miatt talán a legnagyobb veszélyben vannak. Sokan magányosak, és nehezen viselik a távolságtartást, illetve a barátok hiányát.
 

Nem minden kamasz egyforma!

Nagyon fontos észrevenni, hogy nem mindenki viseli ugyanúgy a jelenlegi helyzetet. Vannak, akik örülnek neki, hogy otthon lehetnek, könnyedén veszik az akadályokat a digitális oktatás során, és nyugodtak, kiegyensúlyozottak tudnak maradni az otthoni környezetben.

A többség azonban nem így éli meg a mostani időszakot. Sokaknál felerősödik a szorongás, a depresszióra való hajlam. Sajnos nem egy nemzetközi hír szól arról, hogy fiatalok öngyilkosságot követnek el, mert nem bírják feldolgozni a kialakult helyzetet.

Nem javít a helyzetükön az sem, hogy sok felnőtt (szülők és pedagógusok egyaránt lehetnek köztük) azt gondolja, hogy milyen jó nekik, milyen könnyű helyzetben vannak. Pedig nem. Magukra maradtak, sok esetben támogatás nélkül. Sokan erre még egyáltalán nincsenek felkészülve.
 

Hogyan támogathatod szülőként a gyermekedet ebben a helyzetben?

Nagyon fontos, hogy figyeld őt, beszélgess vele. Vedd észre, ha támogatásra van szüksége. Ha csak hagyod, hogy elvonuljon, azzal nem segíted, sőt, lehet, hogy csak mélyebbre taszítod.
 

1. Óvatosan engedd el!

A tavalyi karanténhoz képest annyi a könnyebbség, hogy a kamaszok most nincsenek teljesen bezárva. Iskolába nem járhatnak, de ez nem azt jelenti, hogy a házból sem mehetnek ki.

Ne őrizd, ne tiltsd meg neki, hogy néha-néha találkozzon a barátaival. Magyarázd el neki a járványügyi előírásokat, kérd meg, hogy mindenképpen tartsa be ezeket.

Találkozzanak a szabad levegőn, sétáljanak, sportoljanak együtt. Nem kell egy egész napra programot szervezni, de egy héten 1-2 óra nagyon sokat tud segíteni a kamasz lelkén. Átmozgatja magát fizikailag, és feltöltődik lelkileg.
 

2. Legyél sokkal türelmesebb, mint máskor!

Azzal, hogy a kamasz gyermeked most szinte állandóan otthon van, megnő az esélye a konfliktusok kiélesedésének is. Ha eddig kollégiumban lakott, akkor most mindenkinek furcsa, hogy újra otthon van. Volt egy megszokott élete, amit a kollégiumban élt, és amire neked nem volt állandó rálátásod. Lehet, hogy számos dolgot nem úgy csinált, ahogy te szeretted volna, és ezt otthon is folytatni szeretné. Ez bizony sok konfliktus forrása lehet.

Próbálj meg türelmes lenni, és fogadd el, hogy neki is vissza kell szokni az otthoni légkörbe. Ne piszkáld, ne szólj rá azonnal mindenért. Ezzel csak elmérgesíted a kettőtök közötti kapcsolatot. Ehelyett inkább beszélgessetek sokat. Beszéljétek meg őszintén, hogy a mostani helyzet  mindenkinek nehéz, mindenkitől együttműködést igényel, mert csak így őrizhető meg az otthon nyugalma. 

Ha szeretnéd, hogy segítsen otthon, akkor ezt tedd egyértelművé. Ne csak elvárj tőle dolgokat, hanem beszéljétek meg előre, hogy kinek mi a feladat. Kialakíthattok otthon egy napirendet/hetirendet is, ez megfelelő keretet ad napnak/hétnek. 
 

3. Fordíts rá több figyelmet!

A mostani helyzet megfelelő kezelése többletenergiát igényel a szülők részéről. Jobban oda kell figyelned a gyermekre, több energiát kell fordítani a lélek ápolására is. Töltsd fel az érzelmi tankjait újra, úgy, mint kiskorában. Szerezzetek közös élményeket, keressetek közös érdeklődési köröket, esetleg hobbikat. Nem fog egyik pillanatról a másikra sikerülni, de ha odafigyeltek egymásra, akkor biztosan találtok olyan játékot, olyan elfoglaltságot, amiben mindannyian örömötöket lelitek. Egy jó videójáték, egy csocsóasztal vagy bármi, aminek segítségével közös élményeket szerezhettek.

4. Mutass jó példát!

A gyerek úgy tanul, hogy figyeli a szüleit. Kiskorában és később is.

Figyelj oda, hogy te hogy reagálsz a mostani helyzetre.

Kétségbeesel?
Kilátástalannak érzed?

Vagy éppen ellenkezőleg!

Megpróbálod kihozni a helyzetből a lehető legtöbbet?
Keresed a lehetőségeket, amiből erőt meríthetsz?
Próbálod hasznosan eltölteni az öledbe pottyant szabad időt?

Bármelyik mellett döntesz is, példát mutatsz a gyermekednek. Neked nem igazán kellett a szüleid mellett ilyen krízishelyzetet megélned, ezért nem tudod, hogy ők hogyan reagáltak volna. A te gyermeked viszont a te reakcióid alapján tud felkészülni egy jövőbeni hasonló helyzetre.

Ne a kétségbeesést közvetítsd felé, hanem a megoldási lehetőségeket! Beszélgessetek sokat, kérdezd meg, hogy ő milyen lehetőséget lát arra, hogy a mostani helyzetből a legjobbat hozzátok ki! Mondd el neki, hogy te hogy látod! Egy kamasz már nem kisgyerek. Elvárja, hogy szinte felnőttként kezeld, úgyhogy nyugodtan kezdeményezhetsz vele olyan beszélgetést, ami hosszú távra mutat.

Mit tegyél, ha semmi nem segít?

Ha mindezek ellenére mégis úgy látod, hogy gyermeked viselkedése megváltozik, túlzottan befelé fordul, rosszul alszik vagy semmivel sem tudod jobb kedvre deríteni, akkor érdemes szakemberhez fordulni, mert lehet, hogy mégsem tud megbirkózni a helyzettel.

Kép forrása: Anastasia Gepp képe a Pixabay -en.