SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

A kiskamaszkor pszichológiája

Bojti Andrea - szabadságon [cikkei] - 2015-03-02
Valóban 8-9 évesen kezdődne már a kamaszkor? Hogyan lehet kezelni a 9 évesek lázadását? Mi játszódik le a gyerekek lelkében 9-10 évesen? A kiskamaszkorról általában kevés szó esik, pedig egyre hangsúlyosabban megjelenő életszakasz. Ebben a cikkben a lélektani vonatkozásairól lesz szó.

A hagyományos (pl. az eriksoni) fejlődéselméletek szerint az óvodáskor után következik a kisiskoláskor, majd 13-14 évesen kezdenek a gyerekek kamaszodni. A kisiskoláskornak nevezett időszakot egy érzelmileg kiegyensúlyozottabb, inkább a teljesítményre fókuszáló időszakként említik, és ez valóban jól meg is figyelhető jelenség. Alsó tagozatban a gyerekek számára nagyon fontos a pedagógus elismerése és a jó jegyek megszerzése. Szeretnek kreatív feladatokat kapni, intenzíven elmélyülnek egy-egy sportágban és hobbitevékenységben. Fontos számukra a saját terület és rendszer kialakítása. A kis tanulósarokban az ő asztalán az ő ceruzái és füzetei vannak, a polcon pedig a matricagyűjtemény és a kedvenc játék.

A hagyományos elméletek szerint érzelmi szempontból ebben az életkorban viszonylagos nyugalom van a serdülőkori krízisekhez képest. Ugyanakkor egyre gyakrabban megfigyelhető, hogy a serdülőkor időben előre tolódik. Ennek okairól több elképzelés is létezik, de talán a fejlettebb, modernebb nyugati szemléletű világ hatásairól esik a legtöbb szó. A 21. században a gyermekek számára is egyre nyitottabb a világ. Tanulmányok tucatjai számolnak be arról, milyen hatással van a számítógép, tablet a kisgyermekek fejlődésére. 2 éves kisgyerek táncol az okos televízió előtt a mesevideóra és kezeli a távirányítót, a három évesek pedig profi tablet felhasználók. Így iskoláskorba érve már annyi információt kell tudni a gyermeknek kezelni, ami akár komoly megterhelést is okozhat számára. Megfigyelhető jelenség az is, ahogy a szórakoztatóipar megcélozza az egyre fiatalabb korosztályt. Zenei stílust, trendi filmeket, külön csatornákat gyártanak a kisiskolások ízlésének formálására. A „divat” begyűrűzik a gyerekközösségekbe, és aki kilóg, könnyebben kiszorul a gyerektársaságból. Tapasztalható, hogy már egészen fiatalon szembeszállnak a szülők akaratával a gyerekek annak érdekében, hogy megfeleljenek a közösségben, és ez a szituáció máris nagyban emlékeztet a kamaszkori lázadásra. Arról nem is beszélve, amikor néhány gyermek már eleve a nagyobb testvérektől tanulja a példát.

Ugyanakkor ez a lázadó viselkedés még nagyon ellentmondásos. Egyszer igazi kisgyermekként a babusgatásra vágynak, máskor pedig az ajtót is becsapják maguk mögött.

Család kiskamasszal

Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a kiskamaszkor időszaka nem csak a gyerekről szól, hanem a családról is. A gyermekek fejlődésével a család rendszere is folyamatosan változik. A szülők szembesülnek azzal, hogy a kisgyerek megnőtt, iskolás lett. A korán kezdődő lázadás először ijesztő, sokszor tehetetlenséget szül. Honnan is lenne tapasztalata egy családnak a 8-10 évesekkel, ha eddig még nem neveltek ilyen korú gyermeket? A saját kamaszkorunkat pedig olyan könnyű elfelejteni felnőttként… A szülők joggal szeretnék megóvni gyermeküket a világ rossz oldalától, és az ellenállás félelmet vált ki. Az eddig bújós, ölelgetésre vágyó óvodás kisgyerek hirtelen hátat fordít, és mérgesen kiabál. A felnőttek pedig ösztönösen ráparancsolnak, hogy ezt hagyja abba. Ez így természetes. Éppen ezért néha az segít a legtöbbet, ha tudomásul vesszük ennek az életszakasznak a meglétét és elkezdünk kamaszként gondolkodni a gyerekről. (Természetesen nem szó szerinti értelemben, csak elviekben.) Kiskamaszkorban egy-egy jól kommunikált helyzet könnyebben oldja a feszültséget és segít megalapozni a bizalmat a későbbi szülő-gyerek kapcsolatban.
 

Hogyan kezelje a szülő a lázadást?

A legtöbb szülő azt tapasztalja, hogy a tekintélyelvű nevelés már nem használ a kiskamaszoknál. Akárcsak a későbbiekben, meg lehet próbálni a „felnőttesebb” énjét célozni a beszélgetésekkel. A kompromisszumokat már egy kisiskolás is megértheti, és ha a szülők taktikusak, látványosan változhat a gyermek kommunikációja. Nem nagy dolgokra gondolok. Pl. Hétvégén este, ha szeretne tovább fennmaradni, kössenek egyezséget. Meg lehet neki mondani, hogy ő már elég nagy ahhoz és megbíznak benne, ezért beszéljék meg, meddig lehet fennmaradni. Közös egyezkedés után bizonyos kérdésekben már a szülők is engedhetnek. Ha ezt sikerül jól kommunikálni, a gyerek érezheti a szülői bizalmat és bizonyíthat.

Fotó: stockimages/FreeDigitalPhotos.net

betöltés...
betöltés...
Bojti Andrea - szabadságon

Bojti Andrea - szabadságon
Klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus

Elérhetőségeim:
Személyre szabott segítség az alábbi oldalon kérhető: Magabiztos Szülők Klubja
E-mail: info@bojtiandrea.hu
Honlap: https://bojtiandrea.hu
Instagram: Bojti Andrea (@gyermekpszichologusblog)
Facebook:
Gyermekpszichológus blog

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Mit és hogyan kérdezzünk gyermekünktől edzés után?

Két sportoló (vízilabdázó) gyermek anyukájaként sok mindent átéltem már. Sokszor kerültem abba a helyzetbe, hogy egy edzés, vagy meccs után megkérdeztem a gyermekeimet, hogy "milyen volt?" és csak egy rövid "jó volt" választ kaptam. Közben pedig éreztem, hogy ennél sokkal több van bennük. Élmények, örömök, nehézségek - csak valahogy mégsem jönnek ki.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja