Bölcsisekkel kreatívan – avagy mi mindenre képes már egy kétéves is! :) 

Béres Nóra vagyok, öt éve dolgozom kisgyermeknevelőként (nem dadus vagy bölcsisnéni), két éve a Kisvakond Családi Napközi csapatának tagjaként. Szakmám hallatán mindig megkérdezik tőlem: Te vagy az, aki kicseréli a gyerekek pelenkáját, megeteti őket, és egész nap játszik velük?

Ha kissé szarkasztikusan is, de rátapintanak a lényegre – a szavak legnemesebb értelmében. Hiszen a kisgyermek számára a testi szükségletek megfelelő kielégítése után a legfontosabb tevékenység a játék. Ezáltal ismerkedik környezetével, a formákkal, színekkel, érzetekkel, hangokkal, ízekkel, illatokkal, kifejezheti érzelmeit-gondolatait, fejlődik a fantáziája – azaz felfedezi önmagát és az őt körülvevő világot.

"A gyerekek akkor a legkomolyabbak, amikor játszanak. Olyankor tanulják, hogy mi is az élet.” Michel Buton

A válaszom tehát igen, én boldogan játszom a gyerekekkel, és szívesen vonom be őket különböző alkotó tevékenységekbe. Az alkotó tevékenységet ebben az életkorban (2 éves és ennél kisebb gyerekeknél) nem úgy kell elképzelni, hogy leültetem őket az asztalhoz, és megkérem őket, hogy rajzolják le a kedvenc játékukat. Ez irreális elvárás is lenne. Az alkotás náluk még a folyamatban való örömteli részvételről szól, arról, hogy mit képesek megcsinálni – magáról a létrehozás boldogságáról, a jó hangulatban és környezetben történő aktív jelenlétről.

„A legnagyobb öröm az alkotásban a felszabadult, vég nélküli játék, új utak nyitása, a harmónia és az örömszerzés a másik számára." Galánfi András

A következőkben egy ilyen alkotó tevékenységet szeretnék bemutatni. Én magam szeretem jól előkészíteni a hozzávalókat egy-egy kreatív foglalkozáshoz, valamint hasznosnak tartom, ha egy adott „művel” több napot is foglalkozunk, ezáltal fenntartva a gyerekek érdeklődését, és kiaknázva a feladatokban rejlő lehetőségeket.

A pályázatban való részvételünkbe a szülőket is beavattam, így mindenki részt vett az Őszi fa elkészítésében – például a szülők hoztak be burgonyát és zsemlemorzsát. Az első nap őszi faleveleket gyűjtöttünk a bölcsőde udvarán a gyerekekkel.

A második nap kezdődött az igazi munka: a fa alatti zöld füvet láblenyomattal mintáztuk, a föld zsemlemorzsából készült, amit a gyerekek szórtak. Aztán a fa törzsét készítettük el, itt kétféle anyagot is használtunk, krepp papírgalacsinokat és barna ruhaanyagot. A galacsinokat a gyerekek gömbölyítették nagy szakértelemmel. Ezután jöttek a fa ágai, amelyek natúr és színes jégkrém-pálcikákból készültek (ezeket mi, felnőttek ragasztottuk rá), majd a levelek, amelyeket krumplinyomdával mintáztak a gyerekek. A munka közben rengeteget énekeltünk, mondókáztunk, és beszélgettünk az őszről, a színekről, a megváltozott időjárásról. Az őszi fa elkészítése alatt többféle anyaggal és technikával ismertettük meg a gyerekeket, akik szívesen, és nagy örömmel tevékenykedtek.

A kép kikerült a bölcsi falára, hogy mindenki megcsodálhassa. A kislány, akinek a láblenyomata adja a fa alapját, az intézménybe érkező összes szülőnek büszkén mutatja a talplenyomatát. :) 

Bízom benne, hogy cikkem arra sarkall minden kisgyermeknevelőt, szülőt és nagyszülőt, hogy bátran fogjon bele kreatív tevékenységbe már egészen kis gyerekekkel is. Észre fogják venni, hogy milyen jó móka a közös a munka, a gyerekek milyen hálásak egy-egy ilyen elfoglaltság után, és mennyi boldogságot okoz ez nekik. Azt hiszem, ez az utolsó gondolat az összes közül a legfontosabb.
 

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.