SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Iskolaéretlen gyerek, vagy gyerekéretlen iskola?

Mezei Csongor Andrea [cikkei] - 2023-11-16
2020 óta jogszabály rendelkezik arról, hogy a hatodik évüket augusztus 31-ig betöltő gyerekek számára kötelező megkezdeni az első iskolaévet. Sem az óvoda, sem a szülők nem dönthetnek már arról, hogy gyermekük iskolaérett-e, hosszas hivatali procedúrán keresztül lehet csak elérni, hogy a gyermek még egy évet az óvodában tölthessen, ami biztosíthatná számára a sikeres átmenetet az iskolához. Gyarmathy Évának, a Prima díjas lélektani szakírónak, pszichológusnak, az SNI Tehetségeket Segítő Tanács megalapítójának 1000 gyerekre kiterjedő vizsgálata arra a riasztó tapasztalatra jutott, hogy a vizsgált elsősök 20 százaléka nem felelt meg az iskolarendszer elvárásainak.

Kudarcra ítélve: rengeteg iskolaéretlen gyermek kényszerül az iskolapadba

Évente nagyjából öt-hatezer gyermek bukik meg az első osztály végén. Ez hatalmas szám és nemcsak a bukott gyereket érdemes ebben meglátni, hanem az egész családot is, hiszen a negatív visszajelzés lényegében egy trauma az egész család számára.

Olvasd el ezt is: Az elsősök között a legmagasabb a bukási arányszám - ez lehet az oka

A kutatás témája eredetileg az volt, hogy az iskolai módszertanok mennyire válnak be, mennyire hatékonyak, vagyis a gyermekek számára mennyire elérhető általuk a tudás. A vizsgálat azonban a módszertani problémák mellett azt is feltárta, hogy

a vizsgált elsős gyermekek kétharmada nagyjából a három-négy éves gyermek idegrendszeri érettségét mutatta, akiknek ezen a szinten még a mondókázásnál, meseolvasásnál, bukfencezésnél és hintázásnál kellene tartaniuk.

Ők viszont az iskolában betűkkel, számokkal és azzal az elvárással találkoztak, hogy tudjanak alkalmazkodni az iskola szabályrendszeréhez, aktívan vegyenek részt az órákon, figyeljenek és késleltetni tudják a mozgásra való igényüket.

Az ő érettségükhöz képest az iskola úgy robbant be az életükbe, mintha nekünk egy anyanyelvi szintű nyelvórára kellene beülnünk anélkül, hogy hallottunk volna egyáltalán a nyelvekről.

A tehetségesség kérdését kutató pszichológus szerint a mai iskola nagyjából a száz évvel ezelőtti állapotában maradt meg, tehát ha egy nagyapa besétálna oda, ma is otthonosan érezné magát. Bár a zajszint talán újdonság lenne a számára, az iskolai oktatás módszere annak ellenére megmaradt, hogy a gyerekek idegrendszere óriási mértékben változott.

Változott magatartásuk, neveltetésük, érdeklődésük és értékrendjük, a világ rengeteg információt tartogat a számukra, ami zavaró lehet az agyi fejlődésükre nézve, ezért idegrendszerük másképp érik, mint a valamikori nagypapáé. Az eltérő idegrendszer hátterében civilizációs ártalmak is lehetnek, ami nem a gyerek és nem a neveltetés hibája.

Azonban a kutató szerint mégsem ez a baj forrása. Még csak az sem, hogy hatévesen iskolába kell menniük - hanem az, hogy ott mi várja őket. És sokukat bizony a kudarc várja.

A kutató arra a megállapításra jutott, hogy nem a gyerekek intelligencia szintje a probléma, hanem az, hogy alapvető idegrendszeri érési folyamatok maradnak el ebben a korosztályban.

Ezen a nem tipikus fejlődésmeneten ekkor még lehetne segíteni, hiszen számtalan mozgás alapú fejlesztés áll a gyerekek rendelkezésére, ám a terápia helyett azzal szembesülnek, hogy olyan teljesítményeket kell nyújtaniuk, melyhez nem rendelkeznek megfelelő alapokkal. Például az iskola elvárja, hogy a gyermek meg tudja különböztetni a hangokat – ha azonban a gyerek agya nem úgy rakja össze az információkat, ahogy a pedagógus azt elvárja, a gyerek nem képes olvasni az elvárt időre. A tanulási kudarc pedig elkerülő magatartást, menekülést fog kiváltani a gyerekből, amit a többi osztálytárs értelmezhet egyszerűen úgy, hogy „tanulni rossz.” Így az sem mer tanulni, aki valójában kíváncsi és motivált lenne.

Gyarmathy Éva a kutatása alapján azon a véleményen van, hogy az iskola szándéka ellenére maga hozza létre a tanulási zavart azáltal, hogy eltérő idegrendszeri működésű gyerekektől egyenteljesítményt vár el. Úgy véli, hogy ez egy olyan probléma, amit nem akarunk megoldani, nem megyünk a gyerekek elé, hanem megvárjuk, amíg megbotlanak a magas küszöbben, amit közénk emelünk.

Pedig sok lehetőség lenne a változásra, de ha megvárjuk, amíg lepusztul a közoktatás, akkor olyan gyerekek áramlanak majd ki az érkezési oldalon a nyílt munkaerőpiacra, akik nem tudnak mit kezdeni a világgal, és a világ sem tud mit kezdeni velük…

Ennek a kérdése már hatéves korban eldőlhet, pedig a gyerekekbe való befektetés az, ami megtérülne az egész társadalom számára. Ehelyett olyan feladatra ítéljük őket, mellyel nem tudnak megbirkózni, majd a minősítés során visszautaljuk a problémát a szülőnek és magának a gyereknek is, akinek egy életre elmehet a kedve az iskolától.

Tudjuk, hogy az iskola néha maga a megtestesült akadály: a Covid időszaka alatt a gyerekek 10 százaléka jobban tanult otthonról, mint személyes jelenléttel. Ők voltak azok, akik intenzíven szorongtak az iskolában, és teljesítményük javulásához elég volt az, hogy felszabaduljanak az iskola számukra nyomasztó elvárásaitól és légkörétől.

A szakember abban látja a megoldás egy részét, ha a pedagógus szakképzés tartalmazná a beszédfejlesztési tudásanyagot is. Logopédia egyelőre nincs a pedagógusképzésben, de nem is kell az óvónőknek és a tanítóknak logopédussá válniuk. Sokat lendítene viszont a gyermekek helyzetén az, ha a pedagógus tudna segíteni nekik a beszédfejlődésben.

Az enyhe eseteket ma már alig vállalják a logopédusok, annyira túlterhelt a rendszer, de mire az enyhe problémával küzdő gyerek segítséghez jutna, a problémája már súlyossá válik. Ahol viszont nincs olvasási képesség, hogyan tudna a gyermek értelmezni, a tudásanyaghoz egyáltalán hozzájutni?


Kevés a szakember, a probléma viszont sok 

Merre van a kiút? A szakember szerint az integráció nem oldott meg minden problémát, a tanárok küzdenek a helyzettel, az SNI-s tanulókkal sokszor nem tudnak mit kezdeni.

Olvasd el ezt is: Integrált oktatás: és a pedagógusnak ki segít?

Az integrációs helyzet visszásságait a szülők sok esetben úgy oldják meg, hogy a jól működő gyereküket kimenekítik a közoktatásból és fizetős iskolába viszik át őket. Ám a kezeletlen problémákkal küzdő gyerekek is felnőnek egyszer, és a kimenekített tanulóknak is velük egy közösségben kell majd dolgozniuk, élniük. Az iskolai kudarc talajáról sajnos csábulékony, függő, depressziós vagy önsértő emberek nőhetnek ki, akiknek a kezelése nagyságrendileg többe kerül a társadalomnak, mint a gyerekek megfelelő fejlesztése kerülne.

Össze kellene fogni, mondja a szakember, de nem a pedagógus, vagy a másik szülő ellen. A probléma ugyan az iskolában jelentkezik, de nem ezen a színtéren kell megoldani. Az igazgatók tovább delegálhatják a problémát akkor, ha a szülők támogatják őt, ha kiállnak az iskola mellett és egyúttal a gyerekek jogaiért. Ez olyan jelenség, ami mindannyiunkat érint.

Ha nem ma, akkor holnap.



Indexkép: Depositphotos.com

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Az utolsó pillanatban kilökte a babakocsit a sínekről - kétéves kislánya túlélte, az édesanya meghalt

Szívszorító tragédia történt Németországban: egy 26 éves édesanya az utolsó pillanatban még meg tudta menteni kétéves kislányát, amikor egy közeledő vonat elől lelökte a babakocsit a sínekről. A kisgyermek sértetlen maradt, az anyát azonban elgázolta a szerelvény. A baleset körülményeit még vizsgálják.

Itt volt a legmagasabb a ponthatár idén és ezekre a szakokra volt a legnehezebb bejutni

Csütörtök este kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így több mint 140 ezer jelentkező számára eldőlt, szeptembertől megkezdheti-e egyetemi tanulmányait, és ha igen, melyik intézményben. Idén is akadtak olyan szakok, amelyekre rendkívül magas pontszámmal lehetett csak bekerülni.

Lehet, hogy te is ADHD-s vagy? A felnőttkori ADHD 8 árulkodó jele

Sok szülő akkor kezd el gyanakodni saját ADHD-jára, amikor a gyermekét kivizsgálják, és a tünetek feltűnően ismerősnek tűnnek. Nem véletlenül: az ADHD gyakran halmozódik a családokban, felnőttkorban pedig sokkal kevésbé látványos lehet, mint gyermekkorban.

„Bevittük a kórházba, és pár nap múlva már meg sem ismert” – miért válik zavarttá az idős beteg a kórházban, és mit tehet a család?

Előfordul, hogy egy idős embert még tiszta tudattal visznek kórházba, néhány nappal később pedig zavarttá válik, nem ismeri fel a hozzátartozóit, vagy szokatlanul aluszékony lesz. Ez nem feltétlenül demencia, hanem gyakran kórházi delírium. Mit kell erről tudni, és hogyan segíthet a család?

A féltékeny feleség leharapta férje péniszét, miután előtte megélezte a fogait a "véres bosszúhoz"

Egy féltékeny moszkvai feleség megreszelte a fogait, hogy biztosan sikerüljön a bosszúja, miután férje telefonján egy pikáns üzenetet talált. Ezután leharapta a férfi péniszét.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja