A hangerő csökkentése sem feltétlenül oldja meg a problémát

Egy új tanulmány szerint sokan szenvednek halláskárosodást a videójátékok miatt – írja a Science Alert. 

A vizsgálatban 50 ezer ember vett részt, melyben arra találtak bizonyítékot, hogy a sok videójátékozás fülzúgáshoz is vezethet. 

A kutatók szerint akik fej- és fülhallgatóval játszanak rendszeresen, azoknál nagyobb eséllyel alakul ki tartós halláskárosodás. Ráadásul a hangerő csökkentése sem feltétlenül oldja meg a problémát. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleménye szerint káros következmények nélkül akár heti 40 órán keresztül képesek vagyunk elviselni 80 decibel erősségű hangokat, de az erősebb hangokat már kevesebb ideig, például a 90 decibelt 4 órán keresztül, a 95 decibelt pedig már csak 1 és negyed óráig - ilyen erős hangot adnak ki például a motorok. 

A lövöldözős videójátékozás közben egyébként átlagosan 88-91 decibel a fejhallgatók hangereje, ami egy nagyobb robbanás esetén 119 decibel erősségű is lehet. 

A kutatók szerint fontos lenne felhívni a fiatalok figyelmét a videójátékozás veszélyeire.
 

Akik rendszeresen videójátékoztak, jobban teljesítettek egyes feladatokban

Egy másik kutatás azonban azt vizsgálta, hogy milyen hatással lehet a gyerekek teljesítményére a rendszeres videójátékozás. Az amerikai Vermont Egyetem egy kutatása szerint pedig jó hatással lehet a gyerekek agyára, ha videójátékoznak.

A kutatók azt szerették volna megtudni, hogy van-e különbség - és ha igen, akkor mi - azok között a gyerekek között, akik egyáltalán nem vieójátékoznak, illetve azok között, akik akár heti 21 órában is végzik ezt a tevékenységet. 

A kutatást támogató Országos Egészségügyi Intézet azt közölte, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen játszottak, jobban teljesítettek egyes feladatokban. Ilyen volt például az, amikor kontrollálniuk kellett az impulzív viselkedésüket, vagy amikor bizonyos információkat meg kellett jegyezniük.

Hogy mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy a rendszeresen és sokat videójátékozó gyerekek agyának a figyelemért és memóriáért felelős része aktívabb volt a soha nem játszó társaikénál. 

A szakemberek azonban hozzátették, hogy egyelőre nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a videójátékozás növeli az agy neurokognitív teljesítményét, az új kutatás eredményei azonban bíztatók.
 

Korlátozzuk a képernyőidőt és szűrjük, hogy mit néz!

Korábbi cikkeinkben többször is foglalkoztunk már a képernyőidő témakörével. A legfontosabb, hogy tartsunk mértéket, vagyis ne hagyjuk, hogy egész nap a képernyő előtt üljön a gyermekünk. Vekerdy Tamás szerint például iskolás koráig semmilyen képernyőt, monitort nem kéne néznie a gyereknek. 

Dr. Szalai Katalin pszichológus pedig azt javasolja, hogy a szülő mindenképp ellenőrizze, hogy mit néz a gyermeke.

”Vannak kifejezetten ijesztő rajzfilmek, például szörnyű fekete figurákkal, ilyet semmiképp ne engedjen nézni gyerekének. A számítógépet érdemes szűrni. Úgy látom, hogy a szülők nagy része sokkal jobban fél attól, hogy a gyereke előtt nem lesz elég jófej, minthogy megóvja bizonyos tartalmaktól” – mondja a szakértő.

Indexkép: Victoria képe a Pixabay-en

betöltés...