„A fiatalkori hallásvesztés vagy fülzúgás több tényezőre vezethető vissza. A jelenség hátterében egyrészt az áll, hogy az emberek túl nagy hangerőnek vannak kitéve a különféle szabadidős helyszíneken, például klubokban, bárokban, szabadtéri koncerteken, mozikban, de még a fitnesztermekben is. Másrészt a fej- és fülhallgatók elterjedésével a fiatalok sokszor hosszú ideig és túl hangosan hallgatnak zenét, ami hosszú távon visszafordíthatatlanul károsíthatja a belső fület és a hallóidegeket. Tovább rontja a helyzetet, hogy a home office következtében rengeteg lett az online megbeszélés, így sokaknak állandóan a fülében van a fülhallgató, ami szintén megterhelő, még ha nem is hangos a beszéd. Ezért fontos, hogy napközben ne csak a testünket mozgassuk át, hanem a fülünket is pihentessük” – mondta Dr. Kraxner Helga.

Ráadásul a genetikai hajlam, valamint az olyan krónikus betegségek, mint a cukorbetegség és a cigarettafüstnek való kitettség is növelik a hanghatások által okozott halláskárosodás kockázatát. Éppen ezért kulcsfontosságú a megelőzés, az egészséges és biztonságos zenehallgatási szokások kialakítása, továbbá, hogy a fiatalabb korosztály is rendszeresen járjon fül-orr-gégészeti szűrővizsgálatra és szükség esetén hallásvizsgálatra, mely során már korai stádiumban megállapítható a hallásvesztés, így könnyebben kezelhető a probléma” – tette hozzá a szakember.

Mi számít túl hangosnak?

Általában a 85 decibelt meghaladó hangokat (pl. egyes háztartási gépek, metró, különféle motorok hangja) kellemetlennek érezzük, a 120 decibeles hangerő pedig már a fájdalomküszöböt is átlépi. A fülhallgató használatakor a hang közvetlenül a dobhártya közelébe jut, így a fokozott hangnyomás miatt még inkább fennáll a halláskárosodás lehetősége. Fül- vagy fejhallgató viselésekor nemcsak a hangerőre, hanem a túl erős hanghatás időtartamára és rendszerességére is oda kell figyelni. Ügyeljünk rá, hogy a „fülesbe” jutó hangerő sose legyen több 85 decibelnél és ilyen hangos zenét se hallgassunk folyamatosan 15 percnél hosszabb ideig.

Mi történik a fülben a halláskárosodás során?

„A külső hallójáraton, a fülkagylón keresztül a hang eljut a dobhártyáig, megrezegteti azt, majd a középfülben lévő kalapács, üllő és kengyel továbbítja a rezgést a belső fülbe, ahol a csiga receptor sejtjei (szőrsejtjei) elektromos jelekké alakítják. Ha a hang túl nagy hangerővel jut a fülbe, zajártalmat okozhat, károsíthatja a receptorsejteket vagy egyéb idegelemeket, amelyeknek a feladata az elektromos jeleket a belső fülből az agyba vezetni. Ha az idegsejtek megsérülnek, akkor az információ nem jut el az agyba, tehát egyre szűkebb tartományban leszünk csak képesek érzékelni a hangokat. Először többnyire a magasabb hangok vesznek el: elmosódnak egyes szótagok, hangok. A mélyebb hangok észlelésének képessége tovább marad meg. Mind az egyszeri extrém hanghatás (pl. egy robbanás hangja), mind a folyamatosan túl nagy hangerő károsodást okozhat a belső fülben, a csigához kapcsolódó idegsejtekben. Amennyiben hirtelen halláscsökkenést, fülzúgást, szédülést tapasztalunk, a lehető leghamarabb forduljunk fül-orr-gégész szakorvoshoz” – mondta Dr. Kraxner Helga.

Fülproblémák a halláskárosodáson túl

„A fülhallgatók felületén megtapadnak a legkülönbözőbb kórokozók, így azok – sokáig fertőtlenítés nélkül használva vagy valakinek kölcsönadva – fertőzést közvetíthetnek, fülgyulladást okozhatnak. Ezenkívül a hallójáratban szorosan illeszkedő fülhallgató elzárja a levegő útját, megakadályozza a szellőzést, tisztulást. A felgyülemlett, pangó fülzsír szintén kiválthat hallójáratgyulladást. Emellett figyelni kell arra is, hogy milyen anyagból készül a fülhallgató bőrrel érintkező része, nehogy irritációt, allergiát okozzon az arra érzékenyeknek” – hangsúlyozta a Budai Egészségközpont szakorvosa.

Milyen a jó fül- és fejhallgató?

A fül- és fejhallgató kiválasztásakor azt kell szem előtt tartani, hogy milyen körülmények között, milyen tevékenység közben és mit hallgatunk majd. Más-más kialakítású eszközre van szükségünk, ha például közlekedés vagy sportolás közbeni zenehallgatásra szánjuk, vagy ha többnyire pihenés közben hangoskönyvet, rádiót, komolyzenét hallgatunk vele. Választhatunk a hallójáratba illeszthető, a hallójárat bejáratához illeszkedő fülhallgatók vagy a fülre illeszkedő, illetve a fület teljesen befedő fejhallgatók közül. Fontos szempont lehet továbbá, hogy az eszköz rendelkezzen zajszűrő funkcióval, illetve kisméretű, könnyű és kényelmes legyen.

A legjobb hangminőséget a fület teljesen befedő, zárt fejhallgatók nyújtják, mert csökkentik a külső zajt és a füldugós eszközökkel szemben a hang nem közvetlenül a dobhártyába jut. Zajos vagy kültéri környezetben, illetve olyan helyszíneken ajánlott a használatuk, ahol az is fontos, hogy ne szűrődjön ki a hang a környezetbe, például munkahelyen vagy tömegközlekedési eszközön.

Tanácsok a biztonságos headset használathoz

1. A füldugós, közvetlenül a dobhártya mellett elhelyezkedő eszközök helyett használjunk inkább a fülre kívülről illeszkedő, zajszűrő funkcióval ellátott fejhallgatót.
2. Hallásunk védelmében tartsuk be a 60+60 szabályt: a hangerő ne haladja meg a maximális hangerő hatvan százalékát, és naponta 60 percnél hosszabb ideig ne hallgassunk 85 decibelnél nagyobb hangerejű zenét.
3. Autózás, közlekedés közben óvatosabban bánjunk a hangerővel. Nemcsak azért, mert a külső hangok kizárása balesetet okozhat, hanem azért is, mert ilyenkor éppen a külső zajok miatt a kelleténél hangosabban hallgatjuk a zenét.
4. Negyedóránként szakítsuk meg a fül- vagy fejhallgató folyamatos használatát, és pihentessük a fülünket.
5. Ne cserélgessük családon vagy baráti körön belül se a dugós fülhallgatókat.
6. Időnként fertőtlenítsük és/vagy cseréljük a fülhallgató borítását.
7. Ha módunk van rá, inkább hangfalakat használjunk, mint fülhallgatót.
8. A megelőzés érdekében kisgyermekkortól kezdve járjunk rendszeresen fül-orr-gégészeti szűrővizsgálatokra. Amennyiben pedig fülzúgást vagy a halláskárosodás jeleit (például magas hangok vagy beszédértési nehézségek) tapasztaljuk, feltétlenül forduljunk szakemberhez.

1 https://www.who.int/news/item/02-03-2021-who-1-in-4-people-projected-to-have-hearing-problems-by-2050
2 https://www.who.int/activities/making-listening-safe