SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Így kerülhetjük el a fülhallgatók okozta halláskárosodást

Családinet [cikkei] - 2022-03-01
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése(1) alapján 2050-re világszerte minden negyedik ember halláskárosodott lesz valamilyen szinten. A szervezet adatai(2) rávilágítanak, hogy a halláskárosodás veszélye különösen sok, több mint 1 milliárd tinédzsert és fiatal felnőttet fenyeget a 12-35 éves korosztályban a nem biztonságos zenehallgatási szokások miatt. Ehhez jelentősen hozzájárul a fül- és fejhallgatók rendszeres és sokszor helytelen használata is, amely nemcsak halláscsökkenéshez, de különféle bakteriális fülproblémákhoz is vezethet. Milyen kockázatokkal jár, ha rosszul használjuk a fej- és fülhallgatónkat, és hogyan lehet ezeket elkerülni? Ezt foglalja össze a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész szakorvosa, Dr. Kraxner Helga a március 3-i hallás világnapja alkalmából.
Így kerülhetjük el a fülhallgatók okozta halláskárosodást

„A fiatalkori hallásvesztés vagy fülzúgás több tényezőre vezethető vissza. A jelenség hátterében egyrészt az áll, hogy az emberek túl nagy hangerőnek vannak kitéve a különféle szabadidős helyszíneken, például klubokban, bárokban, szabadtéri koncerteken, mozikban, de még a fitnesztermekben is. Másrészt a fej- és fülhallgatók elterjedésével a fiatalok sokszor hosszú ideig és túl hangosan hallgatnak zenét, ami hosszú távon visszafordíthatatlanul károsíthatja a belső fület és a hallóidegeket. Tovább rontja a helyzetet, hogy a home office következtében rengeteg lett az online megbeszélés, így sokaknak állandóan a fülében van a fülhallgató, ami szintén megterhelő, még ha nem is hangos a beszéd. Ezért fontos, hogy napközben ne csak a testünket mozgassuk át, hanem a fülünket is pihentessük” – mondta Dr. Kraxner Helga.

Ráadásul a genetikai hajlam, valamint az olyan krónikus betegségek, mint a cukorbetegség és a cigarettafüstnek való kitettség is növelik a hanghatások által okozott halláskárosodás kockázatát. Éppen ezért kulcsfontosságú a megelőzés, az egészséges és biztonságos zenehallgatási szokások kialakítása, továbbá, hogy a fiatalabb korosztály is rendszeresen járjon fül-orr-gégészeti szűrővizsgálatra és szükség esetén hallásvizsgálatra, mely során már korai stádiumban megállapítható a hallásvesztés, így könnyebben kezelhető a probléma” – tette hozzá a szakember.

 

Mi számít túl hangosnak?

Általában a 85 decibelt meghaladó hangokat (pl. egyes háztartási gépek, metró, különféle motorok hangja) kellemetlennek érezzük, a 120 decibeles hangerő pedig már a fájdalomküszöböt is átlépi. A fülhallgató használatakor a hang közvetlenül a dobhártya közelébe jut, így a fokozott hangnyomás miatt még inkább fennáll a halláskárosodás lehetősége. Fül- vagy fejhallgató viselésekor nemcsak a hangerőre, hanem a túl erős hanghatás időtartamára és rendszerességére is oda kell figyelni. Ügyeljünk rá, hogy a „fülesbe” jutó hangerő sose legyen több 85 decibelnél és ilyen hangos zenét se hallgassunk folyamatosan 15 percnél hosszabb ideig.

 

Mi történik a fülben a halláskárosodás során?

„A külső hallójáraton, a fülkagylón keresztül a hang eljut a dobhártyáig, megrezegteti azt, majd a középfülben lévő kalapács, üllő és kengyel továbbítja a rezgést a belső fülbe, ahol a csiga receptor sejtjei (szőrsejtjei) elektromos jelekké alakítják. Ha a hang túl nagy hangerővel jut a fülbe, zajártalmat okozhat, károsíthatja a receptorsejteket vagy egyéb idegelemeket, amelyeknek a feladata az elektromos jeleket a belső fülből az agyba vezetni. Ha az idegsejtek megsérülnek, akkor az információ nem jut el az agyba, tehát egyre szűkebb tartományban leszünk csak képesek érzékelni a hangokat. Először többnyire a magasabb hangok vesznek el: elmosódnak egyes szótagok, hangok. A mélyebb hangok észlelésének képessége tovább marad meg. Mind az egyszeri extrém hanghatás (pl. egy robbanás hangja), mind a folyamatosan túl nagy hangerő károsodást okozhat a belső fülben, a csigához kapcsolódó idegsejtekben. Amennyiben hirtelen halláscsökkenést, fülzúgást, szédülést tapasztalunk, a lehető leghamarabb forduljunk fül-orr-gégész szakorvoshoz – mondta Dr. Kraxner Helga.

 

Fülproblémák a halláskárosodáson túl

„A fülhallgatók felületén megtapadnak a legkülönbözőbb kórokozók, így azok – sokáig fertőtlenítés nélkül használva vagy valakinek kölcsönadva – fertőzést közvetíthetnek, fülgyulladást okozhatnak. Ezenkívül a hallójáratban szorosan illeszkedő fülhallgató elzárja a levegő útját, megakadályozza a szellőzést, tisztulást. A felgyülemlett, pangó fülzsír szintén kiválthat hallójáratgyulladást. Emellett figyelni kell arra is, hogy milyen anyagból készül a fülhallgató bőrrel érintkező része, nehogy irritációt, allergiát okozzon az arra érzékenyeknek” – hangsúlyozta a Budai Egészségközpont szakorvosa.

 

Milyen a jó fül- és fejhallgató?

A fül- és fejhallgató kiválasztásakor azt kell szem előtt tartani, hogy milyen körülmények között, milyen tevékenység közben és mit hallgatunk majd. Más-más kialakítású eszközre van szükségünk, ha például közlekedés vagy sportolás közbeni zenehallgatásra szánjuk, vagy ha többnyire pihenés közben hangoskönyvet, rádiót, komolyzenét hallgatunk vele. Választhatunk a hallójáratba illeszthető, a hallójárat bejáratához illeszkedő fülhallgatók vagy a fülre illeszkedő, illetve a fület teljesen befedő fejhallgatók közül. Fontos szempont lehet továbbá, hogy az eszköz rendelkezzen zajszűrő funkcióval, illetve kisméretű, könnyű és kényelmes legyen.

fontos a megfelelő fülhallgató kiválasztása

A legjobb hangminőséget a fület teljesen befedő, zárt fejhallgatók nyújtják, mert csökkentik a külső zajt és a füldugós eszközökkel szemben a hang nem közvetlenül a dobhártyába jut. Zajos vagy kültéri környezetben, illetve olyan helyszíneken ajánlott a használatuk, ahol az is fontos, hogy ne szűrődjön ki a hang a környezetbe, például munkahelyen vagy tömegközlekedési eszközön.

 

Tanácsok a biztonságos headset használathoz

  1. A füldugós, közvetlenül a dobhártya mellett elhelyezkedő eszközök helyett használjunk inkább a fülre kívülről illeszkedő, zajszűrő funkcióval ellátott fejhallgatót.
  2. Hallásunk védelmében tartsuk be a 60+60 szabályt: a hangerő ne haladja meg a maximális hangerő hatvan százalékát, és naponta 60 percnél hosszabb ideig ne hallgassunk 85 decibelnél nagyobb hangerejű zenét.
  3. Autózás, közlekedés közben óvatosabban bánjunk a hangerővel. Nemcsak azért, mert a külső hangok kizárása balesetet okozhat, hanem azért is, mert ilyenkor éppen a külső zajok miatt a kelleténél hangosabban hallgatjuk a zenét.
  4. Negyedóránként szakítsuk meg a fül- vagy fejhallgató folyamatos használatát, és pihentessük a fülünket.
  5. Ne cserélgessük családon vagy baráti körön belül se a dugós fülhallgatókat.
  6. Időnként fertőtlenítsük és/vagy cseréljük a fülhallgató borítását.
  7. Ha módunk van rá, inkább hangfalakat használjunk, mint fülhallgatót.
  8. A megelőzés érdekében kisgyermekkortól kezdve járjunk rendszeresen fül-orr-gégészeti szűrővizsgálatokra. Amennyiben pedig fülzúgást vagy a halláskárosodás jeleit (például magas hangok vagy beszédértési nehézségek) tapasztaljuk, feltétlenül forduljunk szakemberhez.

1 https://www.who.int/news/item/02-03-2021-who-1-in-4-people-projected-to-have-hearing-problems-by-2050
2 https://www.who.int/activities/making-listening-safe

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából "Kukába az élelmiszerpazarlással" címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.
Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

A diák súlyosan megsérült, mentőhelikopterrel szállították kórházba.
A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt Magyarországon a bőrrákos esetek száma. A bőrdaganatok közül a melanóma az egyik legagresszívebb típus, ezért különösen fontos a betegség korai felismerése. Ráadásul a globális felmelegedés jelentősen növeli a kialakulás kockázatát, mivel ennek következtében tartósan egyre több UV-sugárzás éri a bőrünket. A szoláriumban pedig már akár egyetlen alkalom is tartós bőrkárosodást okozhat. A Budai Egészségközpont a rendszeres önellenőrzésre és a bőrgyógyászati szűrővizsgálat fontosságára, valamint a megelőzésre hívja fel a figyelmet a május 7-ei melanóma világnap alkalmából.
A szerkesztő ajánlja