SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Az ADHD a rendszer betegsége, nem a gyerekeké

Családinet [cikkei] - 2021-08-25
Szeptemberben újra indul a tanév, azokra a gyerekekre pedig, akik nem férnek bele a "normális" kategóriába - például nem tudnak 45 percen át egy helyben ülni és csendben lenni - ismét pszichiátriai szerek várnak. Hiperaktívnak, vagyis "betegnek" tekintik őket, holott közülük került ki rengeteg olimpikon és elismert művész a történelem során, akik éppen "rendellenességüknek" köszönhették sikereiket. Modern világunk gyengesége, hogy ezeket a különleges embereket diagnózisokkal címkézik fel ahelyett, hogy engednék őket kibontakozni. Egy jogvédő szervezet átfogó kiadványt készített erről a jelenségről, amely mostantól ingyenesen letölthető az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány honlapjáról.

Mit nevezünk manapság „normálisnak"? Egyszerű: a legtöbb emberre jellemző tulajdonságok normálisak, hiszen „mindenki" ilyen. Normális, ha egy gyermek képes arra, hogy egy helyben üljön és figyeljen 45 percig, holott tele van energiával, és legszívesebben szaladgálna az udvaron. Normális, ha egy gyermek nem beszél túl sokat, nem mozog túl sokat, megfelel a viselkedési szabályoknak, elfogadhatóan teljesít az iskolában, és még lelkesedik is azért, hogy ilyen lehet.

Itt van viszont a nyolcéves kisfiú – nevezzük Andrásnak –, aki nem tudja végigülni a tanórát, zavarja a többieket, nem figyel oda, és emiatt nem jók a tanulmányi eredményei. Ő már nem tekinthető normálisnak, hiszen a normális gyerekek láthatóan képesek ezekre a dolgokra. András emellett több dologban is kimagasló képességekkel rendelkezik: szédületes az állóképessége, ha valami igazán érdekli őt, arra rendkívüli módon képes koncentrálni, és szivacs módjára szívja magába a tudnivalókat a számára érdekes témakörökben. Az iskolapadban ülve mindebből csak annyi szűrődik le, hogy András nem figyel oda az órán, és folyton izeg-mozog, amivel újra meg újra magára vonzza a tanár és a többi gyerek figyelmét. Mivel a magatartása így nem felel meg a szabályoknak, csakhamar gyermekpszichiáternél találja magát, ahol mindössze a tünetek alapján megállapíthatja róla a gyermekpszichiáter, hogy egy "agyi fejlődési rendellenességben" szenved, vagyis ADHD-s. A diagnózis szerint tehát ez az állapot gátolja meg őt abban, hogy úgy viselkedjen, mint a többi gyerek – bár ezt fizikai vizsgálatokkal meg sem kísérlik alátámasztani, hiszen – úgymond – ma már erre semmi szükség nincs. Mivel az egyik elsődleges kezelési mód az ADHD-ra egy pszichiátriai szer – ami hazánkban is egy listán szerepel olyan fokozottan ellenőrzött tudatmódosító szerekkel, mint az amfetamin (speed) –, így ifjú hősünk is erős eséllyel fogja kis fehér tablettákkal indítani a reggelt, feltéve, hogy iskolába akar járni.
 
Ugyanakkor ezek a „rendellenességgel" született gyerekek a sport világában nagyon is otthon érezhetik magukat, és akár sokkal eredményesebbek is lehetnek, mint a „normálisak". Gondoljunk csak a világhírű kosárlabdázóra, Michael Jordanre, vagy Justin Gatlinre, a 12-szeres sprint világbajnokra, akik mindketten ADHD-diagnózist kaptak gyerekként, mégis olyat mutattak a világnak, amire az ő korukban senki más nem volt képes.

A rendszerünk, amely minden gyerektől elvárja, hogy egy bizonyos módon viselkedjen és gondolkodjon, ugyanazokat a szabályokat követve nem enged teret senki másnak, aki különleges – ehelyett átadja őket a pszichiátriának, ahol igyekeznek „normálissá kezelni" őket.

Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány a napokban jelentetett meg egy ismeretterjesztő kiadványt, amely az ADHD témakörét járja körbe kínos részletességgel – különös tekintettel mindarra, amit egy diagnózis felállításakor a pszichiáter nem közöl a szülőkkel, amit nem hallhatunk a televízióban és nem szerepel a betegtájékoztatón, de mégis mindenkinek joga van tudni. Az alapítvány kiadványából mindezt most megtudhatja.

A kiadvány INNEN tölthető le ingyenesen az alapítvány weboldaláról, illetve nyomtatott formában is rendelhető az info@cchr.hu e-mail címen.

Nyitókép: Tara Winstead fotója a Pexels oldaláról

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Sokkoló eredményt hozott az agyevő amőba miatt vett vízminták vizsgálata

Az agyevő amőba által okozott fertőzéssel kapcsolatban Párkány Vadas strandfürdőjében a hatóságok szerint a mintavételek több mint háromnegyedében találtak amőbát.

Meghalt a 11 éves kisfiú, akit fürdés közben agyevő amőba fertőzött meg

Tragikus véget ért a kórházi kezelése annak a 11 éves szlovákiai kisfiúnak, akit egy párkányi fürdőben fertőzhetett meg a rendkívül ritka és szinte mindig halálos kórokozó, az agyevő amőba. A Naegleria fowleri nevű egysejtű ellen nincs biztos gyógymód - a fiú több napos küzdelem után hunyt el.

Agyevő amőba fertőzhetett meg egy fiút egy párkányi fürdőben - ritka, de halálos kór terjedhet nyáron

Egy ritka, de rendkívül veszélyes fertőzés gyanúja merült fel egy tizenegy fiú esetében, aki egy szlovákiai fürdőzés után került válságos állapotba. A hatóságok szerint nem kizárt, hogy az agyevő amőba, azaz a Naegleria fowleri állhat a háttérben. Utánajártunk, mit lehet tudni erről a rettegett kórokozóról és milyen veszélyeket rejt a nyári fürdőzés.

Eltűnt hatéves ikerpár Budapesten: az ország együtt izgul Annabell Zoéért és Blanka Noémiért

Június 12-én délután egy nagymama vitte el engedély nélkül Kosztyú Annabell Zoét és Kosztyú Blanka Noémit Budapesten, a Bikás park környékéről - azóta semmit sem tudni a kislányokról. A rendőrségi feljelentés már megtörtént, az ország hálózatai összefogtak, hogy segítsenek megtalálni őket.

Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek

Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont - Prima Medica neurológusa.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja