SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Depressziósabbak a főállású anyák dolgozó társaiknál - a "szuperanyák" vannak a legrosszabb állapotban

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2018-10-08
Miközben egyre több kutatás mutatja ki, hogy a főállású anyák dolga nehezebb, mint azoké, akik dolgozni járnak, a kérdést közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy mint az életben semmi, ez a kérdés sem fekete-fehér.
Depressziósabbak a főállású anyák dolgozó társaiknál - a "szuperanyák" vannak a legrosszabb állapotban

"Könnyű neki, egész nap otthon ül..."

A dolgozó anyák gyakran súgnak össze  azok háta mögött, akik (még) nem mentek vissza dolgozni, miközben a GYED-en, GYES-en lévő, vagy éppen hosszú távon a főállású anyaságra berendezkedett nők a szívük mélyén gyakran irigykednek a munkába járókra: szeretnének ők is néha szépen felöltözni, felnőttek között lenni, más kihívást találni a sikeres pelenkacserén és a gyerekek különórákra fuvarozásán túl.

Egy nemrégiben készült brit kutatás, melyet az Aveno Baby kozmetikai márka rendelt meg, úgy találta, hogy az otthon babázó nőket igen kimeríti ez a tevékenységük. 55 százalékuk nevezte "kemény munkának" a gyerekgondozást, 20 százalékuk egyenesen "kifejezetten nehéznek" találta a feladatot, és 31 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egész nap a babáról gondoskodni megterhelőbb, mint naponta bejárni dolgozni.

Az biztos, hogy az anyasággal járó újfajta kihívások, a megváltozott életmód fenekestül felforgatja a legtöbb modern nő életét. Aki megszokta, hogy minden nap nyolc órát alszik egy huzamban, majd felkel, szépen felöltözik, napközben szellemi kihívásokat talál a munkájában és felnőtt emberekkel beszélget, annak valóban nagy váltás a – jobbára – négy fal között ülés, a beszűkült kommunikációs lehetőségek, a kevésbé pezsgő életforma. Nagy váltás, de nem megoldhatatlan probléma. Kicsit nyitottabb szemmel járva – főleg nagyobb településeken élve – számtalan programot találhat a maga és a gyermeke számára, az otthon töltött évek alatt számtalan értékes kapcsolatra tehet szert, sőt, akár szakmailag is tovább képezheti magát, vagy belefoghat egy új terület elsajátításába.

Csakhogy a szülési szabadság éveinek hamar vége lesz. A gyermek közösségbe kerül, az anyuka-barátnők is lassan mind visszatérnek a munkaerőpiacra, és ilyenkor egyre több főállású anyára szakad rá a magány. Ezt a témát vizsgálta a Washingtoni Egyetem szociológus hallgatója, Katrina Leupp. Felmérésében arra volt kíváncsi, mennyire egyeztethető össze a munka és a gyereknevelés, s hogy a tartós otthonlét milyen mértékben befolyásolja a nők mentális egészségét.

Ehhez 1600 fiatal nőt kérdezett ki arról, hogy véleményük szerint – többnyire még elméletben – hogyan lehet megvalósítani a munka és a családi élet egyensúlyát, majd a vizsgálatot az alanyok 40 éves korában újra elvégezte. Úgy tapasztalta, hogy a főállású anyák több depressziós tünetet mutattak, mint azok, akik dolgozni jártak. A legnehezebb helyzetben azonban azok a "szuperanyák" voltak, akik fiatalon úgy képzelték, hogy minden területen száz százalékos teljesítményt tudnak majd nyújtani: őket a magukra erőltetett elvárások teljesen felemésztették, és messze ők kerültek középkorúként a legrosszabb lelkiállapotba.

Fontos azonban kiemelni, hogy ez csupán egy tendencia, nem mindenkire ráhúzható szabály. Ma is vannak olyan nők, nem is kevesen, akik életcélja az anyaság. Ők azok, akiknek nem teher az otthonlét, akik nem sietnek közösségbe küldeni a gyerekeiket, akiket maximálisan kielégít és boldoggá tesz gyermekeik nevelgetése és a család ellátása. Amennyiben ez nem egy magukra erőltetett szerep, hanem belülről fakadó állapot, és mindezt az anyagi helyzetük is megengedi, csak jót tesznek a családjukkal, ha amíg csak tudnak, otthon maradnak. Így maguk tudják nevelni a gyermekeiket, akik később az óvodából-iskolából hazaérve sem egy kifacsart, lélekben máshol járó anyával találkoznak, egészséges vacsorát kapnak, és remélhetőleg édesanyjuknak mindig jut ideje arra is, hogy tanuljon vagy beszélgessen velük.

Aki azonban nem ilyen beállítottságú, annak sem mindegy, mit dolgozik. Egy lélekölő, szellemileg nem kielégítő, esetleg folyamatos túlórát vagy hétvégi munkavégzést igénylő foglalkozás általában többet vesz ki az anyákból, mint amennyit a "kimozdulás" öröme esetleg ad. Aki utálkozva jár be dolgozni, gyötri a főnök, furdalja a lelkiismeret a folyamatosan másra bízott gyerekei miatt, annak biztos, hogy csak romlik a lelkiállapota az évek folyamán. Ha azonban egy nő megtalálja azt a foglalkoztatót és munkakört, ahova szívesen jár be és ahol megbecsülik, valóban feltöltődve érhet haza, és a munkájából az egész család profitálhat.

Indexkép: usafe.af.mil

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

Ha nem esznek csokit, hát nem esznek. Ha rendelik az ebédet, hát rendelik. Látom, hogy a mai fiatalok másképp nevelik a gyerekeiket. Egyes dolgokban szigorúbbak és más dolgokban meg engedékenyebbek, mint amilyen én voltam. Néha persze jólesne ezt megmondani nekik, hogy én mit csinálnék másképp, de megtanultam, hogy okosabb dolog, ha csendben maradok. 
Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Láthatósági mellényben, csoportosan mennek iskolába reggelente a gyerekek Gödöllőn. A Pedibusz nevű kezdeményezést vezették be külföldi példák után - és rendkívül nagy sikere van. 
Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma? - Ismerjük meg a betegséget!

Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma? - Ismerjük meg a betegséget!

1977 óta április 11-e a Parkinson-kór világnapja. Magyarországon a becslések szerint közel 20 ezer embert érint, a második leggyakoribb idegi károsodással járó betegség.
Még valóra válthatta élete legnagyobb álmait a bakancslistás Csire Zsuzsi - a lány szíve hétfőn adta fel a harcot

Még valóra válthatta élete legnagyobb álmait a bakancslistás Csire Zsuzsi - a lány szíve hétfőn adta fel a harcot

A 21 éves lány két szívtranszplantáción is átesett, harmadik szíve pedig hétfő este feladta a harcot. A lány tudta, hogy csak hónapjai vannak hátra, ezért bakancslistát írt - a halála előtt több álma is valóra vált.
Egyre több Magyarországon az oltásellenes szülő, már tömegesen perelnek be háziorvosokat

Egyre több Magyarországon az oltásellenes szülő, már tömegesen perelnek be háziorvosokat

A Covid-vakcinák megjelenése óta már nem új keletű jelenség az oltásellenes hozzáállás. A kicsit is szkeptikus szülők könnyen meggyőzhetőek arról, hogy egy-egy vakcina milyen károkat okozhat a gyermek szervezetében. Ezáltal az olyan, több évtizede használt oltások sem kerülnek beadásra, amelyek a gyermekek életét egyszerűen megmenthetnék. Tömegesen lépnek fel szülők háziorvosok ellen, akik, ha el akarják kerülni a bírósági tárgyalást, kénytelenek igazolást adni.
A szerkesztő ajánlja