Ilyen személyes probléma az alábbi Magyarországon tanuló romániai kislány helyzete is. Azért választottam ezt, mert több más országban élő személy is felkeres problémájával, akik szintén küzdenek ezzel, de a kérdés konkrétan ez a kislány fogalmazta meg. Így írt: "Egy kéttannyelvű gimnáziumban tanulok, kollégista vagyok. Magyarországon rosszul érzem magam, Romániában szeretnék élni, ott vannak a barátaim. Valaha megtalálom a helyemet?"

A kártya az alábbi kivetéssel felelt Hajni kérdésére: http://www.ciganykartya.hu/ciganykartya/kata/hajni.html  

A válaszom pedig ez volt:
"Kedves Hajni!
A kérdésed azt sugallja, hogy tulajdonképpen még abban sem vagy biztos, hogy Romániában van a helyed. Csak keresed. Viszont a választott lapod azt is jelzi, hogy valahol sejted, hogy ott a helyed, ahol megtalálod a nyugalmad. Mert valami miatt azért helyet változtattál, ide jöttél középiskolába. Ha nagyon tiltakoztál volna, gondolom nem küldenek el a szüleid, tehát valahol önálló döntés is volt.
Csak hát a nyugalmad elsősorban önmagadban kellene megtalálnod. Azzal te is tisztában vagy, hogy lelki állapotod folyamatosan változik, hol ide kötődsz, hol oda. A gond ott adódik, amit a hátráltató tényezők második sora mutat: nem vagy hajlandó sem a családod közelsége, sem az iskola, kollégium nyújtotta pozitívumokat észrevenni. Folyamatosan a veszteséget látod. Igen, valamit elveszítettél, de helyette kaptál egyebet. Ennek az újnak a szépségét nem fogják a tenyeredbe adni, hanem neked kell felfedezni. Te most itt vagy Magyarországon, próbáld meg jól érezni magad, élvezni a diákéveidet. Amiért szenvedsz a helyzettől, azért még itt maradsz. Akkor miért a szenvedés útját választod? Nem baj, ha néha megéled a magány állapotát, mert nagyon sokban gazdagít, de nem olyan sokban, mint azt gondolod! Többet elvesz, hogy folyamatosan magányosnak érzed magad!