A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Bekapcsolódott az új generáció a szelektív hulladékgyűjtésbe

Családinet - 2010-05-07
Az elmúlt két év alatt 35%-ról 50%-ra nőtt a szelektív hulladékgyűjtésben aktívan résztvevő 18-29 éves, jellemzően közép vagy felsőfokú végzettségű fiatalok aránya, de sajnos még az új szelektálókkal együtt is mindössze minden második lakos, legnagyobb arányban a nők gyűjtik anyaguk szerint különválogatva a csomagolási hulladékokat - derül ki az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. 2010-es lakossági felméréséből.
Bekapcsolódott az új generáció a szelektív hulladékgyűjtésbe

A lakosság zöld szemléletének kialakításában nélkülözhetetlenek az olyan környezetvédelmi kampányok, mint például az ÖKO-Pannon most zárult „A Hulladék érték” c. kampánya. Habár a szelektív gyűjtésben résztvevők aránya 2008-ról 2010-re, azaz két év alatt csak csekély mértékben, 52%-ról 54%-ra nőtt, a társadalmi célú reklámok eredményeként a hulladékképződés megelőzését is fontosnak tartó lakosok aránya számottevő mértékben, 32-ről 45%-ra bővült. Ez tehát azt jelenti, hogy egyre több olyan lakos gyűjt szelektíven, aki nemcsak a visszagyűjtést, de a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését is szem előtt tartja.

Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. megbízásából a TNS Hungary Kft. immár harmadik alkalommal készíti el azt az országos, reprezentatív kutatást, amely az idén 1002 fő megkérdezésével vizsgálta a magyar lakosság szelektív gyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét, preferált hulladékgyűjtési eljárásait, szokásait, mindennapi gyakorlatát, illetve a környezetvédelmi kampányok hatását „zöld szemléletünk” kialakulására és erősödésére.

A szelektív hulladékgyűjtés mára életünk részévé vált. Ma már a magyar lakosság 96%-a ismeri vagy hallott valaha a hulladékgyűjtés e formájáról. Saját megítélése szerint, 10-ből 8 megkérdezett
Szelektív gyűjtőszigetlakóhelyén működik szelektív hulladékgyűjtési rendszer, amelynek jelenléte az elmúlt két év során leginkább a vidéki nagyvárosok lakosai körében vált érzékelhetővé. Amíg 2008-ban a vidéki nagyvárosokban élők 83%-a, addig 2010-ben már 96%-a vélte úgy, hogy lakóhelyén elérhető a szelektív gyűjtés valamely formája; a megkérdezettek 60%-ának véleménye szerint a gyűjtőszigetes, 2%-a szerint a házhoz menő, úgynevezett zsákos gyűjtési rendszer, 17%-uk tapasztalata szerint pedig mindkét rendszer együttesen.

A rendszer kiépítettsége persze nem jelent garanciát annak használatára. Annak ellenére, hogy saját megítélésük szerint, a lakosok 80%-ának van lehetősége a szelektív gyűjtésre, abban jelenleg mégis mindössze csak 54%-uk vesz részt, amely csekély mértékű növekedést jelent a 2008-ban mért 52%-hoz képest.

„A szelektíven gyűjtő lakosok demográfiai összetételéből az látszik, hogy amíg a 30 évesnél idősebbek gyűjtésben való részvétele viszonylag változatlan, addig az új generáció tagjai közül egyre többen kapcsolódtak be a környezetvédelem e hétköznapi formájába” - mondta Viszkei György, az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. „Az elmúlt két év alatt 35%-ról 50%-ra nőtt ugyanis a szelektív hulladékgyűjtésben aktívan résztvevő azon 18-29 éves, jellemzően közép vagy felsőfokú végzettségű fiatalok aránya, akik fogékonyabbak a környezetvédelemre, illetve már tanultak az integrált hulladékgazdálkodásról, ezen belül pedig a szelektív hulladékgyűjtésről” - tette hozzá a szakember.

A fiatalok szelektív hulladékgyűjtésbe történő integrációjában és a lakosság zöld szemléletének kialakításában kiemelt szerepe volt a többek között az ÖKO-Pannon által is megvalósított nagyszabású, társadalmi célú környezetvédelmi kampányoknak. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló - KEOP-6.1.0/C/09-2009-0001 - és most lezárult „A hulladék érték” c. kampány azonban már nemcsak a szelektív hulladékgyűjtésre, de a hulladékképződés megakadályozására is ösztönözte a lakosságot.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív programja keretében megvalósuló „A Hulladék érték” c. társadalmi célú reklámkampány országos televízió csatornákon, rádiókban, magazinokban, valamint óriásplakátokon ösztönözte szelektálásra a lakosságot március végéig. A kampánnyal párhuzamosan, a gyermek és diák korosztály célzott elérése érdekében egy környezeti szemléletformáló programot is megvalósított az ÖKO-Pannon. Hátrányos helyzetű települések középiskoláiban Mi van? címmel, összesen 20 interaktív drámafoglalkozást szervezett az ÖKO-Pannon, amelynek nagy sikerű „A Hajnal” című ismeretterjesztő mesejátéka pedig 40 óvodában vendégszerepelt.


’”A kampányok hatása a lakosság környezetvédelmi attitűdjében is kimutatható. 2008-ról 2010-re számottevő mértékben, 32-ről 45%-ra bővült azok aránya, akik saját elmondásuk szerint a hulladékképződés megakadályozását is szem előtt tartják és lehetőleg csomagolás nélküli élelmiszereket vásárolnak” - mondta Atkári Csaba, a kutatást készítő TNS Hungária Kft. tanácsadója. „Korunk fogyasztói társadalmában, amikor óriási reklámzajban kell üzeneteinket eljuttatni a lakossághoz, nehéz szemléletváltozást elérni. A kampány rendkívül magas tetszési és motivációs indexe azonban azt mutatja, hogy van befogadó készség a környezetvédelemre nevelő kampányok iránt” - tette hozzá a szakember.

A lakosság szemléletformálása és motivációja terén persze akad még tennivaló bőven, hiszen a lakosság nem szelektáló része is bevonható lenne a gyűjtésbe. Az ÖKO-Pannon felméréséből kiderül, hogy a lakosság harmadának (29%) van ugyan lehetősége a szelektív gyűjtésre, de mégsem vesz részt abban. A kutatásban megkérdeztettek passzivitása több okra vezethető vissza; 33%-uk a gyűjtés otthoni körülményessége, 22%-a pedig az otthoni hely hiánya miatt nem szelektál. A nem gyűjtők további 27%-a a gyűjtőhelyek lakóhelyüktől való relatív távolsága miatt passzív, habár ez az adat pozitív változást takar, mivel két éve még a megkérdezettek 33%-a vélte nagynak a gyűjtőpontok otthonától való távolságát.

Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. kutatásának adatai szerint a szelektíven gyűjtő lakosok 35%-a legfeljebb 50-100 métert hajlandó megtenni a gyűjtőszigetekig. Érdekes és egyben örömteli változás viszont az, hogy azok aránya, akik a környezetvédelem ügyéért 100-500 métert hajlandóak lesétálni, a 2008-ban mért 40%-ról 2010-re 49%-ra nőtt. Pozitív változás mutatható ki annak kapcsán is, hogy milyen módon szállítja el a lakosság a hulladékot a gyűjtőpontokra. 2008-hoz képest gyakorlatilag nem változott (65-ről 64%-ra csökkent) azok aránya, akik gyalog, 22-ről 18%-ra csökkent azok köre, akik autóval közelítik meg a gyűjtőszigeteket, miközben 6-ról 16%-ra nőtt azok száma, akik környezetbarát módon elbicikliznek a hulladékokkal a színes gyűjtőedényekhez. A legnagyobb hazai koordinlószervezet most először mérte fel azt, hogy a családon belül kinek a feladata a szelektálás. A felmérés adataiból kiderül, hogy az esetek 51%-ában a feleség/anya, 42%-ában a férj/apa, 31%-ában pedig a gyerekek viszik vissza a csomagolási hulladékokat a gyűjtőszigetre.

Újrapapír termékekSajnos továbbra is jelentős azok aránya is, akik az ismeretek és a proaktív attitűd hiánya miatt nem gyűjtenek szelektíven. A nem gyűjtők 12%-ának nincs ideje a gyűjtésre, 6%-a nem tudja, hol vannak a gyűjtőhelyek, további 10%-pedig „nem tartja fontosnak” a környezetvédelmet. Szomorú tény, hogy a felmérésben vizsgált két év alatt 5%-ról 12%-re nőtt azok köre, akik azon tévhit miatt utasítják el a szelektív gyűjtésben való részvételt, hogy a hulladékokat az elszállításnál összeöntik.

A lakosság által szelektíven gyűjtött anyagok fajtája életmódunkkal és fogyasztási szokásaink változásaival áll összhangban. 2010-ben a felmérésben megkérdezettek úgynevezett „szelektív hulladék kosarában” 33% műanyag, 29% papír, 14% üveg, 13% zöld hulladék, 7% fém és 5% italos kartondoboz volt található.

2010-ben, az anyaguk szerint különválogatott hulladékokat a kutatásban megkérdezettek 1%-a naponta, 15%-a hetente többször, 38%-a hetente egyszer, 27%-a havonta többször, 12%-a havonta egyszer, további 16%-a pedig ennél ritkábban vitte vissza a gyűjtőszigetekre.

Az ÖKO-Pannon kutatásában megkérdezettek véleménye szerint a lakosság szelektív gyűjtésben való részvételét egyrészt további hulladékgyűjtő edények kihelyezésével, az edények ürítési gyakoriságának növelésével, másrészt pedig szélesebb körű tájékoztatás, reklámozás révén lenne célszerű javítani.

 

Közösségi hozzászólások:
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja