Van hulladék és van szemét
Szőke Judit [cikkei] - 2008-08-21
Nagyon hasznos szokás, már-már divat lett nálunk is -legalábbis az adatok erről tanúskodnak - a szelektív hulladékgyűjtés. A helyi kampányok, a színes edények főképp a környezetvédelem iránt szerencsére fogékony fiatalabb generációt vonzzák. A háztartásokban sok szemét és hulladék keletkezik, ezek egy része ártalmatlan, másik fele azonban kifejezetten veszélyes és speciális módon, de szabályosan kell tőle megszabadulni.
Családi házakban élők a főzéskor keletkező zöldséghulladékot komposztálhatják. Komolyabb gond a papír. Azért gondoljunk bele! Egy kilogramm papír készítéséhez 2-3 kiló oxigént adó fa, 350-700 liter víz és nyolc kilowattóra energia szükséges. Hihetetlen, ugye? A papírgyártás a világ energiafelhasználásának négy százalékáért felelős, előállítása ezen kívül mintegy kétezer segédanyagot - vegyszerek, fehérítéshez használt klór, stb. - igényel. Minél fehérebb, illetve minél fényesebb és színesebb a papír, előállítása annál nagyobb környezetkárosítást okoz. Ma a teljes papírfogyasztás 48 százalékát a csomagolás emészti fel, nyomtatás és írás céljára pedig 30 százalékot használunk el. A papír nagy része újrahasznosítható, ezért tegyük a megfelelő konténerbe! De takarékoskodni is lehet a papírral: írjunk, nyomtassunk, fénymásoljunk mindkét oldalára. A félig használt papír másik oldala jegyzetelésre, gyereknek firkálásra, piszkozatírásra még igazán alkalmas, irodai ügyintézéshez pedig a fax és a belső levelek helyett térjünk át az e-mail használatára.
A WC-be ne!
De mihez kezdjünk az elhasznált főzőolajjal? Másodszor már nem szabad felhasználni, főleg, ha felhabzott, mert az égett alkotóelemek betegségforrások lehetnek, a túlhevítés következtében rákkeltő anyagok keletkezhetnek benne. A háztartásokban talán legnagyobb mennyiségben keletkező (különleges kezelést igénylő) hulladék ez a fajta „fáradtolaj”.
Az elhasznált főzőolajat a lakossági hulladékgyűjtő udvarok veszik át, mivel azok veszélyes hulladéknak számítanak, tehát nem a WC-be öntjük, nem a mosogatóba engedjük, azaz nem csatornába és nem az utcára! Elsősorban azért veszélyes, mert az élő szervezeteket elzárja az oxigéntől. A közétkeztetésben, ahol nagy tételben keletkezik, de a szállodákban és éttermekben is szelektíven gyűjtik ezt a hulladékot és feldolgozásával elkerülhető a környezet szennyezése. Hasznosítása főképp tüzelőanyagként történik, bár akár üzemanyaggá is alakítható. Biológiailag is jól bontható.
Na és aztán ott vannak a házipatikákban felhalmozódó, kiselejtezett gyógyszerek! Sok gyógyszertárban nem, vagy nem szívesen veszik vissza ezeket, így a kukába öntve a hulladéklerakókra kerülnek, ahol potenciális szennyező- és veszélyforrások. Összetételük sokféle lehet, így a környezetre gyakorolt hatásukban is eltérőek. A gyógyszerek lényegében vegyianyag-koncentrátumok, így fokozott veszélyt jelentenek, nem véletlen, hogy veszélyes anyagnak minősülnek. Ártalmatlanításuk égetéssel történhet.
Vigyázz! Veszélyes hulladék!
És ha már itt tartunk, ejtsünk szót a házi betegápolás során - főleg hosszan tartó vagy krónikus betegek ellátásakor - injekciós tűk, fecskendők (tűvel), infúziók, transzfúziós szerelékek, vágó, szúró, éles eszközök, ampullák keletkeznek. Ezek fertőzésveszélyt jelentenek és betegségeket terjeszthetnek, ezért elkülönítetten kell gyűjteni és szabályoknak megfelelően kezelni. Az egészségügyi intézményeknek kötelességük átvenni ezeket a kockázatos eszközöket. Az első és legfontosabb tennivaló az, hogy az otthonunkban keletkező különleges kezelést igénylő hulladékokat ne tegyük a többi hulladék közé a kukásedénybe. Keressünk olyan biztonságos helyet a számukra, hogy pl. a gyerekek ne férjenek hozzá és tároljuk addig, amíg garantáltan biztonságos kezelőhelyre lehet juttatni ezeket.
Különben állandó lehetőség a már minden nagyobb településen lévő hulladékgyűjtő udvaron történő átadás, ezeken általában veszélyes hulladékokat, például akkumulátorokat is átvesznek. Ha mégsem, akkor tanácsot adnak, merre induljunk.
Időszakos jellegű megoldás a gyűjtőnapok szervezése, amely lehetőséggel sok fővárosi kerületi, vidéki városi önkormányzat él, és évente egyszer-kétszer, előre meghirdetett időpontban és helyszínen sokféle különleges kezelést igénylő hulladékot átvesznek. A begyűjtést engedéllyel rendelkező cég végzi, speciális felkészültségű átvevő személyzettel. Náluk jó helye van a hulladéknak, ami ugyebár nem szemét.
A WC-be ne!
De mihez kezdjünk az elhasznált főzőolajjal? Másodszor már nem szabad felhasználni, főleg, ha felhabzott, mert az égett alkotóelemek betegségforrások lehetnek, a túlhevítés következtében rákkeltő anyagok keletkezhetnek benne. A háztartásokban talán legnagyobb mennyiségben keletkező (különleges kezelést igénylő) hulladék ez a fajta „fáradtolaj”.
Az elhasznált főzőolajat a lakossági hulladékgyűjtő udvarok veszik át, mivel azok veszélyes hulladéknak számítanak, tehát nem a WC-be öntjük, nem a mosogatóba engedjük, azaz nem csatornába és nem az utcára! Elsősorban azért veszélyes, mert az élő szervezeteket elzárja az oxigéntől. A közétkeztetésben, ahol nagy tételben keletkezik, de a szállodákban és éttermekben is szelektíven gyűjtik ezt a hulladékot és feldolgozásával elkerülhető a környezet szennyezése. Hasznosítása főképp tüzelőanyagként történik, bár akár üzemanyaggá is alakítható. Biológiailag is jól bontható.
Na és aztán ott vannak a házipatikákban felhalmozódó, kiselejtezett gyógyszerek! Sok gyógyszertárban nem, vagy nem szívesen veszik vissza ezeket, így a kukába öntve a hulladéklerakókra kerülnek, ahol potenciális szennyező- és veszélyforrások. Összetételük sokféle lehet, így a környezetre gyakorolt hatásukban is eltérőek. A gyógyszerek lényegében vegyianyag-koncentrátumok, így fokozott veszélyt jelentenek, nem véletlen, hogy veszélyes anyagnak minősülnek. Ártalmatlanításuk égetéssel történhet.
Vigyázz! Veszélyes hulladék!
És ha már itt tartunk, ejtsünk szót a házi betegápolás során - főleg hosszan tartó vagy krónikus betegek ellátásakor - injekciós tűk, fecskendők (tűvel), infúziók, transzfúziós szerelékek, vágó, szúró, éles eszközök, ampullák keletkeznek. Ezek fertőzésveszélyt jelentenek és betegségeket terjeszthetnek, ezért elkülönítetten kell gyűjteni és szabályoknak megfelelően kezelni. Az egészségügyi intézményeknek kötelességük átvenni ezeket a kockázatos eszközöket. Az első és legfontosabb tennivaló az, hogy az otthonunkban keletkező különleges kezelést igénylő hulladékokat ne tegyük a többi hulladék közé a kukásedénybe. Keressünk olyan biztonságos helyet a számukra, hogy pl. a gyerekek ne férjenek hozzá és tároljuk addig, amíg garantáltan biztonságos kezelőhelyre lehet juttatni ezeket.
Különben állandó lehetőség a már minden nagyobb településen lévő hulladékgyűjtő udvaron történő átadás, ezeken általában veszélyes hulladékokat, például akkumulátorokat is átvesznek. Ha mégsem, akkor tanácsot adnak, merre induljunk.
Időszakos jellegű megoldás a gyűjtőnapok szervezése, amely lehetőséggel sok fővárosi kerületi, vidéki városi önkormányzat él, és évente egyszer-kétszer, előre meghirdetett időpontban és helyszínen sokféle különleges kezelést igénylő hulladékot átvesznek. A begyűjtést engedéllyel rendelkező cég végzi, speciális felkészültségű átvevő személyzettel. Náluk jó helye van a hulladéknak, ami ugyebár nem szemét.
Előző hír
Igaz, hogy borban az egészség
Következő hír
Főszerepben a pohár, a bögre
LEGOLVASOTTABB
12 étel, amit SOHA ne adj a babának (tiltólista 1 éves kor alatt)
1 éves kor alatt a babának szigorúan tilos mézet, hozzáadott sót és cukrot, tehéntejet (italként), nyers húsokat és tojást, valamint fulladásveszélyes ételeket (egész dió, szőlő, popcorn) adni.
20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt
A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?
D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte
Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.
Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül
Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.
ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda
Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.
.jpg){kind=small}
betöltés...