SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Még mindig a kivételes gyerekek húzzák a rövidebbet - A fogyatékossággal élő emberek világnapján

Családinet [cikkei] - 2021-12-03
Kémiai ketrecbe zárjuk vagy száműzzük a kivételes gyerekeket napjainkban is, ha nem felelnek meg a "normálisnak" tartott viselkedésmódnak vagy teljesítménynek. Bár 1992-ben az ENSZ pontokba foglalta a fogyatékossággal élő emberek jogait, ez még ma is sok kívánnivalót hagy maga után. December 3-án, a fogyatékkal élő emberek világnapján egy jogvédő szervezet az oktatásból kirekesztett és megbélyegzett gyerekekre hívja fel a figyelmet, akiktől egyúttal a normális életet is megtagadják.
Még mindig a kivételes gyerekek húzzák a rövidebbet - A fogyatékossággal élő emberek világnapján

Bolygónk lakosságának mintegy 15 százaléka, azaz több mint egymilliárd ember él ma valamilyen fogyatékossággal – adta hírül nemrég az Egyesült Nemzetek Szövetsége. Talán soknak tűnik, hogy a Földön legalább minden tizedik ember fogyatékossággal él, kevéssé ismert azonban, hogy ma már gyakran a pszichiátriai diagnózisokkal élő személyeket is ebbe a kategóriába sorolják. Nevezhetjük őket megváltozott munkaképességűnek is, de a lényeg ugyanaz: bizonyos okokból úgy tűnik, kevésbé tudnak társadalmi szerepeket vállalni, mint az „egészségesek".

Ezért a fogyatékossággal élő emberek világnapján szót kell, hogy ejtsünk azokról, akik „mentális állapotuk" miatt kerülnek hátrányos helyzetbe. Különös tekintettel az úgynevezett speciális nevelési igényű (vagyis SNI-s) gyerekekre, akik ma nagyon gyakran szorulnak ki az oktatási rendszer határterületeire, mint például a kisegítő iskolákba – bár sok esetben ők jóval intelligensebbek kortársaiknál.

Kitűnő példa erre az úgynevezett hiperaktivitás és figyelemhiány témaköre, hiszen gyakorlatilag alig találunk ma olyan oktatási intézményt, ahol ne fordulnának elő ezzel megbélyegzett gyermekek. Maga a „figyelemhiány" azt sejteti, hogy a gyermek valahogy gyengébben teljesít, mert az összpontosítás nagyobb kihívást jelent a számára; „hiperaktívként" pedig terhére lehet a tanároknak és a diákoknak, ha nem tud csendben végigülni egy 45 perces tanórát.

A Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló Egyezmény (CRPD), amelyet Magyarország is elfogadott, alapelvként jelöli meg a következőt: „a fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képességeinek tisztelete, és a fogyatékossággal élő gyermekek identitásuk megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben tartása". Ami ezzel szemben a „hiperaktív", „figyelemzavaros" gyermekekkel a gyakorlatban történik, az messze nem ilyen idilli. Gyakori jelenség ugyanis, hogy az ilyen gyerekek csakis úgy járhatnak normális iskolákba, ha pszichiátriai szereket szednek – méghozzá nem egyszerű „nyugtatókat". A legelterjedtebb szer hatóanyaga az agyra kifejtett hatásait tekintve közel megegyezik a kokainéval – a vizsgákra készülő egyetemisták egész éjjel fenn tudnak maradni ezekkel a tablettákkal. Fokozottan ellenőrzött szerként nem juthat hozzájuk akárki, mégis ezrével találunk hazánkban gyerekeket, akik csakis ezen tabletták hatása alatt felelnek meg az iskolák elvárásainak. Hogyan tiszteljük tehát gyermekeink fejlődő képességeit, és hogyan őrizhetik meg identitásukat, ha csak erőteljes droghatás alatt fogadjuk el őket?

Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány szerint valóban szerencsés volna látni, ahogy gyakorlatba ültetik a fenti ENSZ-egyezményben foglaltakat, miszerint: „A részes államok minden szükséges intézkedést meghoznak, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek számára más gyermekekkel azonos alapon biztosítsák valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes körű gyakorlását." A jogvédők arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyének „kémiai kontrollja", „normálissá gyógyszerezése" igen messze esik az alapvető szabadság gyakorlásától. Ugyanakkor, ha oktatási rendszerünket tennénk képessé a különleges gyerekek tanítására, sosem volna szükség rá, hogy pszichiátriai betegnek nevezzék őket, és biztonságosnak nem mondható tudatmódosító szerekkel tömve kelljen átvészelniük fiatalkorukat.


Forrás: Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány

Nyitókép (illusztráció): depositphotos

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

Ha nem esznek csokit, hát nem esznek. Ha rendelik az ebédet, hát rendelik. Látom, hogy a mai fiatalok másképp nevelik a gyerekeiket. Egyes dolgokban szigorúbbak és más dolgokban meg engedékenyebbek, mint amilyen én voltam. Néha persze jólesne ezt megmondani nekik, hogy én mit csinálnék másképp, de megtanultam, hogy okosabb dolog, ha csendben maradok. 
Holtan találták meg a kétéves szerb kislányt, akit már a magyar rendőrség is keresett

Holtan találták meg a kétéves szerb kislányt, akit már a magyar rendőrség is keresett

Rengetegen keresték a kétéves kislányt, sajnos már csak a holttestét találták meg.
"Az apám a saját nőgyógyászom, és ő közölte velem, hogy baj van" - kiakadtak a TikTokon a fiatal lány követői

"Az apám a saját nőgyógyászom, és ő közölte velem, hogy baj van" - kiakadtak a TikTokon a fiatal lány követői

Minden nő tudja, hogy a nőgyógyász kincs. Ez egy bizalmi viszony, így nem csoda, hogy olyan embert szeretnénk választani, aki szimpatikus, aki tudja kezelni az esetleges betegségeinket és aki felkészít a szülésre. Egy fiatal lány éppen ezért a lehető legközelebbi személyt választotta erre a nemes feladatra, aki nem más, mint az édesapja.
Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Láthatósági mellényben, csoportosan mennek iskolába reggelente a gyerekek Gödöllőn. A Pedibusz nevű kezdeményezést vezették be külföldi példák után - és rendkívül nagy sikere van. 
Erre a 8 dologra van szüksége egy kamasznak a szüleitől

Erre a 8 dologra van szüksége egy kamasznak a szüleitől

Szakértők szerint a legrosszabb, amit ilyenkor tehetünk, ha folyamatosan tiltjuk őt mindentől. Egy kamasznak szüksége van egy biztonságos helyre, szabadságra, útmutatásra, biztatásra és persze arra, hogy bármennyire is felbosszant, érezze, hogy szereted őt.
A szerkesztő ajánlja