SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Még mindig a kivételes gyerekek húzzák a rövidebbet - A fogyatékossággal élő emberek világnapján

Családinet [cikkei] - 2021-12-03
Kémiai ketrecbe zárjuk vagy száműzzük a kivételes gyerekeket napjainkban is, ha nem felelnek meg a "normálisnak" tartott viselkedésmódnak vagy teljesítménynek. Bár 1992-ben az ENSZ pontokba foglalta a fogyatékossággal élő emberek jogait, ez még ma is sok kívánnivalót hagy maga után. December 3-án, a fogyatékkal élő emberek világnapján egy jogvédő szervezet az oktatásból kirekesztett és megbélyegzett gyerekekre hívja fel a figyelmet, akiktől egyúttal a normális életet is megtagadják.
Még mindig a kivételes gyerekek húzzák a rövidebbet - A fogyatékossággal élő emberek világnapján

Bolygónk lakosságának mintegy 15 százaléka, azaz több mint egymilliárd ember él ma valamilyen fogyatékossággal – adta hírül nemrég az Egyesült Nemzetek Szövetsége. Talán soknak tűnik, hogy a Földön legalább minden tizedik ember fogyatékossággal él, kevéssé ismert azonban, hogy ma már gyakran a pszichiátriai diagnózisokkal élő személyeket is ebbe a kategóriába sorolják. Nevezhetjük őket megváltozott munkaképességűnek is, de a lényeg ugyanaz: bizonyos okokból úgy tűnik, kevésbé tudnak társadalmi szerepeket vállalni, mint az „egészségesek".

Ezért a fogyatékossággal élő emberek világnapján szót kell, hogy ejtsünk azokról, akik „mentális állapotuk" miatt kerülnek hátrányos helyzetbe. Különös tekintettel az úgynevezett speciális nevelési igényű (vagyis SNI-s) gyerekekre, akik ma nagyon gyakran szorulnak ki az oktatási rendszer határterületeire, mint például a kisegítő iskolákba – bár sok esetben ők jóval intelligensebbek kortársaiknál.

Kitűnő példa erre az úgynevezett hiperaktivitás és figyelemhiány témaköre, hiszen gyakorlatilag alig találunk ma olyan oktatási intézményt, ahol ne fordulnának elő ezzel megbélyegzett gyermekek. Maga a „figyelemhiány" azt sejteti, hogy a gyermek valahogy gyengébben teljesít, mert az összpontosítás nagyobb kihívást jelent a számára; „hiperaktívként" pedig terhére lehet a tanároknak és a diákoknak, ha nem tud csendben végigülni egy 45 perces tanórát.

A Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló Egyezmény (CRPD), amelyet Magyarország is elfogadott, alapelvként jelöli meg a következőt: „a fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képességeinek tisztelete, és a fogyatékossággal élő gyermekek identitásuk megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben tartása". Ami ezzel szemben a „hiperaktív", „figyelemzavaros" gyermekekkel a gyakorlatban történik, az messze nem ilyen idilli. Gyakori jelenség ugyanis, hogy az ilyen gyerekek csakis úgy járhatnak normális iskolákba, ha pszichiátriai szereket szednek – méghozzá nem egyszerű „nyugtatókat". A legelterjedtebb szer hatóanyaga az agyra kifejtett hatásait tekintve közel megegyezik a kokainéval – a vizsgákra készülő egyetemisták egész éjjel fenn tudnak maradni ezekkel a tablettákkal. Fokozottan ellenőrzött szerként nem juthat hozzájuk akárki, mégis ezrével találunk hazánkban gyerekeket, akik csakis ezen tabletták hatása alatt felelnek meg az iskolák elvárásainak. Hogyan tiszteljük tehát gyermekeink fejlődő képességeit, és hogyan őrizhetik meg identitásukat, ha csak erőteljes droghatás alatt fogadjuk el őket?

Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány szerint valóban szerencsés volna látni, ahogy gyakorlatba ültetik a fenti ENSZ-egyezményben foglaltakat, miszerint: „A részes államok minden szükséges intézkedést meghoznak, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek számára más gyermekekkel azonos alapon biztosítsák valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes körű gyakorlását." A jogvédők arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyének „kémiai kontrollja", „normálissá gyógyszerezése" igen messze esik az alapvető szabadság gyakorlásától. Ugyanakkor, ha oktatási rendszerünket tennénk képessé a különleges gyerekek tanítására, sosem volna szükség rá, hogy pszichiátriai betegnek nevezzék őket, és biztonságosnak nem mondható tudatmódosító szerekkel tömve kelljen átvészelniük fiatalkorukat.


Forrás: Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány

Nyitókép (illusztráció): depositphotos

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából "Kukába az élelmiszerpazarlással" címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.
Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

A diák súlyosan megsérült, mentőhelikopterrel szállították kórházba.
A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt Magyarországon a bőrrákos esetek száma. A bőrdaganatok közül a melanóma az egyik legagresszívebb típus, ezért különösen fontos a betegség korai felismerése. Ráadásul a globális felmelegedés jelentősen növeli a kialakulás kockázatát, mivel ennek következtében tartósan egyre több UV-sugárzás éri a bőrünket. A szoláriumban pedig már akár egyetlen alkalom is tartós bőrkárosodást okozhat. A Budai Egészségközpont a rendszeres önellenőrzésre és a bőrgyógyászati szűrővizsgálat fontosságára, valamint a megelőzésre hívja fel a figyelmet a május 7-ei melanóma világnap alkalmából.
A szerkesztő ajánlja