Ezeket a kérdéseket és a megoldási javaslatokat dolgozza fel a Tudatos Vásárló „Hús” c. száma. Ízelítő a magazin témái közül: hogyan igazodjunk ki a hústermékek címkéin; génmódosítás és húsfogyasztás; a halfogyasztás környezeti hatásai; tartósítószerek, aromák, ízfokozók, enzimek, műfüst, szeparátorhús és radioaktív besugárzás a húsipar szolgálatában; hagyományos állatfajták; komótos étkezés; hentes-trükkök; szabadtartásos állattenyésztés; állatjóléti termékcímkézés; húsfogyasztás és morál; sonkateszt és rejtvény.

Háttéradatok a hústermelésről és a húsfogyasztásról
-    Az Európai Unió piacára kerülő, állatok takarmányozására szánt növények 75 százaléka – nagyrészt szója és kukorica – tartalmaz módosított géneket (GMO), mégsem bizonyított e módszernek emberre veszélytelen mivolta.
-    Az OÉTI által 2004 és 2006 között végzett hatósági GMO-vizsgálat eredményei szerint számos hústermékben fordul elő génmódosított összetevő, a csomagoláson azonban ezt nem mindig jelölték. Az összesen vizsgált körülbelül öt tucat termék 39,5 százalékában találtak GMO-maradványt − ez az arány egyébként nagyobb, mint az Európai Unió 19,5 százalékos átlaga.
-    Világszerte évente 44 milliárd húscsirkét vágnak le, melyek átlagos élettartama 6 hét. A húscsirkék többségét nagyüzemi állattartásban tartják, ahol akár 30 000 csirkét is összezárnak egyetlen csűrben, és ahol az állatok életüket ürülékükben állva töltik el.
-    Becslések szerint jelenleg a hazai csirkehúsfogyasztás kb. 2%-át adják az állatjóléti elveket is betartó gazdaságok.