Az állatok idejük nagy részében szabadon vannak, legelnek bogarásznak, takarmányként kukoricát és búzát kapnak.

A legjobb eredményeket a csirkenevelés terén értük el, legalábbis ebből lett a legtöbb vágásérett egyed, de aztán jött a csalódás. A csirkék húsa kemény és rágós lett.

Kaptunk egy csomó jó tanácsot, hogy kis lángon és hosszan főzzük, meg szurkáljuk meg villával sütés közben, és hogy előbb főzzük meg és aztán rántsuk ki… nem arról van szó hogy nem szeretünk főzőcskézni, de három apró gyerek mellett azért nonszensz, hogy egy rántott csirkével három-négy órát eltököljön az ember, nekünk legalábbis nem fér bele…

Bármennyire is fájt, be kellett látni, hogy a bolti csirke finomabb, ízletesebb, és nem utolsó sorban könnyebben elkészíthető, mint a miénk (csak a csirkénél tapasztaltuk ezt, minden más állatnál fent leírt tartási mód megfelelőnek bizonyult, a tökéletes minőség eléréséhez).

Muszáj volt hát utánanézni a bolti csirkének, hogyan és miből lesz.

Nagygazdaságokban kétféle céllal tartanak csirkét: tojás-, illetve hústermelés okán. A tojó tyúkok általában vörösesbarna színűek, a húshibridek fehérek. Ez utóbbi csirke nevelését vettem górcső alá, és persze az irigy gazda szemüvegével, de meg kell mondanom, hogy kellemesen csalódtam a fajta magyar tenyésztőivel kapcsolatban.

A legmeglepőbb adat számomra az volt, hogy ez a csirke 42 nap (6 hét) alatt éri el a 2-2,5 kg-os vágósúlyt. Gondoljunk csak bele, hogy egy 55-60 grammos tojásból 42 nap alatt hogyan lesz egy családnak bőséges ebéd… ehhez hetente meg kell dupláznia a testsúlyát, és ehhez megfelelő csontozatot építeni, ami az egészet megtartja…. Hogyan érnek el ilyen szintű súlygyarapodást? Talán a legtöbb támadás itt éri a csirkéseket, hogy a szükséges fehérje mennyiséget honnan és miképpen nyerik az állatok számára. Hallottam már sok képtelenséget, hogy a kakasokat darálják le (élve) és azt etetik meg a baromfival… szamárság. A kakas eleve jobb súlyban van, mint a tyúk, de honnan szereznének annyit, amennyire egy tízezres állománynak szüksége van? Rizikóztatnák-e, hogy egy ellenőrzés, vagy egy felülfertőzés miatt elbukják az egész állományt? Amennyiben tényleg olyan mennyiségű halliszttel etetnék, mint mondják, akkor a húslevesnek hal íze lenne… Az arányos és gyors testtömeg-gyarapodást, olyan takarmánykeverékkel (táppal) érik el, melynek 20 százaléka növényi eredetű fehérje.

Ez a fajta egészségileg nagyon kényes, így roppant módon odafigyelnek a higiéniás körülményekre. A naposcsirke-állomány fogadása előtt egy héten át többszörösen takarítják és fertőtlenítik a fogadó helyiséget. Ez azt eredményezi, hogy egy tízezres állomány fogadására felkészített épületben kisebb lenne egy hároméves gyermek esélye a bakteriális fertőzés útján történő megbetegedésre, mint bármelyikünk otthonában.

A nevelő helységeket állandóan fűtik és szellőztetik, ezzel kerülik el a légzőrendszeri megbetegedéseket.

A világítás szinte folyamatosan megy (napi 23 óra), így a csirke folyamatosan eszik és hízik is. Számomra az egyetlen visszataszító dolog az állománysűrűség volt, négyzetméterenként 13 egyedet tartanak.

Mítosz lenne hát a bolti csirkehús rossz minősége? Nem, sajnos nem az. Óriási igazság, hogy olcsó húsnak híg a leve! Ezek a tápon nevelt csirkék rengeteg vizet vesznek fel, melyet az elkészítése során elveszítenek. Bárki próbálja ki nyugodtan otthon: vegyen a boltban egy ezerkétszáz grammos csirkemellet, süsse meg és utána mérje le. Garantálom, hogy 800-850 grammnál nem lesz több… Itt szeretném továbbá megjegyezni, hogy a hús tartósítására, hosszú távon történő fagyasztás nélküli eladhatóságára olyan módokon kezelik, kezelhetik a csirkét, melyek valós egészségkárosodáshoz vezetnek.

Fentiek tükrében sem akartunk lemondani a csirkéről, ezért közvetlenül a baromfitelepről vásároltunk néhányat. Szegények jóformán lábra sem tudtak állni, a füvet  nem is csipkedték, mert még nem láttak ilyet, csak hunyorogtak a napsütésben (valószínűleg napot sem láttak még). Kukoricadarával, és vágott csalánnal etettük őket, még kb. két hétig. Igazság szerint hizlalni már nem sokat tudtunk rajtuk, de a bőrük gyönyörű sárga lett, (akárcsak a leves színe), az íze meg, mint a boltié, csak egy kicsit finomabb.

Próbáltam tovább tartani őket nagyobb súly elérésének reményében, azonban két negatív dolgot tapasztaltam: az idősebb hibridcsirkék mellcsontja nem bírja a gyors növekedést, egy ér megpattan (véraláfutás keletkezik), a mellehúsa, közvetlenül a csont mellett zöldszínűvé változik. A hús zsírtartalma (valószínűleg a kukoricától) megnő. Megjegyzem az első problémát fiatalabb egyedeknél is tapasztaltam néha, gyanítom, hogy magasabb kalcium bevitellel a probléma elkerülhető lenne.

Végső soron annyira bejött a csirke ilyen módon történő tartása, hogy most már nem csak magunknak, de családunknak és barátainknak is mi lettünk a beszállítói. Igaz, így nem bio, de nem is bolti, de ami talán a legfontosabb: 100%-ig MAGYAR!

betöltés...