Egy pécsi fogorvos mesélte a minap, hogy szombathelyi tartózkodása alatt kutyájáról alkalmanként 15-20 vérszívót kellett eltávolítania, de ő sem úszta meg a kirándulással egybekötött természetjárást 4-5, a bőrébe furakodott kullancs nélkül. A jelenség azért volt meghökkentő számára, mert Pécsett idén még nem találkozott ilyen mennyiségű vérszívóval.

Ez azonban csak szerencse kérdése volt, hiszen Zala, Győr, Sopron és Nógrád megyéken kívül Baranyát is az erőteljesen fertőzőtt vidékek között tartják számon. Mindezt igazolja, hogy éppen ezen a héten már megtörtént a rovarkártevők elleni irtóakció, amelyet a kullancsok sem úszhattak meg. A legfertőzőttebb pécsi területként a Malomvölgyet ismerik, amely közkedvelt kirándulóhely.

Mint azt a Mecsek Egyesület vezetője elmondta, a már most előforduló kullancs csípések azt a feltevést erősítik, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan idén sem lesz kevesebb gond ezekkel a vérszívókkal Baranyában. A veszélyt fokozza, hogy most már nem kell ahhoz például a Mecseken kirándulni, hogy valaki kullancsokkal térjen haza, mert az erdőkön, ligeteken kívül már a települések belsejében, így például a pécsi belváros zöldövezeteiben is szép számmal megtalálhatók a súlyos betegségek terjesztői.

A szakember szerint a kullancsok túlzott szaporodásának oka egyrészt az évről évre elmaradó kemény téli fagy, másrészről a hazai erdőkben – így például a Mecsekben - élő nagyvadállomány számának növekedése. A kullancsok igazán kedvelt élettere elsősorban a tölgyes erdő.

Hazánkban több mint 18 fajta kullancs él, közülük a legveszélyesebb a vöröshasú lxodes. E faj csípése okozza legtöbbször a Lyme-kórón kívül a vírusos agyvelőgyulladást is. A Lyme-kór mellett azonban egy újabb veszélyes, kullancsok által terjesztett fertőzésre hívja fel a figyelmet az ÁNTSZ.  A hazai közegészségügyi statisztikákban – igaz, eddig csak elenyésző számban – előfordult már az a babesia nevű betegség, melyet eddig csak az állatorvosok diagnosztizáltak négylábú pácienseiken, általában kutyákon. E fertőzésért a Babesia canis nevű kórokozó a felelős, amely elsősorban a vesét károsítja. Ezért hívják a kórt vérfestékvizelésnek.

A fertőzés tünetei heves influenzához hasonlítanak, amelyek hirtelen felszökő magas lázban, rendkívül rossz közérzetben, bizonytalan mozgás-koordinációban, elesettségben, hányásban, majd egy idő után vérvizelésben nyilvánulnak meg. A kór súlyosságát igazolja a WHO jelentése is, amely szerint az USA-ban már több halálos emberáldozatot is követelt a megbetegedés.

A megyei háziorvosi szekció főorvosának tapasztalata szerint a csípéssel jelentkező páciensek száma már az elmúlt évben is jelentősen nőtt. Tavaly például átlagosan heti öt beteg kereste fel a baranyai, illetve a pécsi háziorvosi rendelőket kullancs-csípéses panasszal. Számos páciensnél pedig már a Lyme-kór kezdeti jele is észlelhető volt.

Éppen e szaporodó betegségszám indokolta, hogy most már bejelentési kötelezettség alá tartozik az ÁNTSZ-nél nem csak a kullancsok okozta vírusos agyvelőgyulladás, hanem a Lyme kór mellett az esetlegesen jelentkező Babesia-fertőzés is.

A megelőzésnek csupán egyetlen módja létezik, az pedig a védőoltás. Erről azonban tudni kell: nem minden kullancs-fajta csípése ellen véd. A Lyme-kór, illetve a Babesia ellen például nincs védőszérum. Az egyéb kullancscsípés nem kívánatos következményei ellen viszont az a védőoltás-sorozat adhat védelmet, amelynek ára darabonként 1500 forint, viszont megfelelő immunitást nyújt a vírusos agyvelőgyulladással szemben.

A védőszérumnak két fajtája használatos: az úgynevezett hagyományos védőoltásra háromszor kell jelentkezni a háziorvosnál. E szerint az első szérum-adagra az őszi hónapokban célszerű elmenni, ezt követi négy hét múlva a második, végül fél év múlva a harmadik fajta oltóanyag, amely biztos védettséget nyújt a tavaszi-nyári-őszi időszakra.

Aki ősszel elmulasztotta a védőoltást, még nem késett el, hiszen létezik egy gyorsabban immunizáló szérum is, amelynek két fázisú beadása után, négy hét múlva már kialakul a védettség. A gyerekorvosok azonban figyelmeztetnek: a kullancs elleni védőoltást egy éves kor alatti gyerekeknél nem célszerű alkalmazni.

A Baranya megyei ÁNTSZ epidemiológiai osztályán az elmúlt években átlagosan vírusos agyvelőgyulladásból hat esetet, a Lyme-kórból viszont negyven megbetegedést regisztráltak. Babesia – amely humán megbetegedést eredményezett - a megyében még nem fordult elő. Amíg nem volt védőoltás évente átlagosan 300 vírusos agyhártya, illetve agyvelő-fertőzés történt, ez a szám azonban a szérum alkalmazása után jelentősen csökkent.

Forrás: www.weborvos.hu