Nem ütünk, és nem futunk

A stressz alapvetően pozitív élettani folyamat, amely életet menthet. Az „üss vagy fuss!” egy ősi reakció, amely úgy mobilizálja az izomzatot, hogy gyorsan menekülhessünk vagy támadhassunk. A vadállatok előli meneküléshez, a gyors helyváltoztatáshoz vagy cselekvéshez ugyanis meg kell feszülnie az izmoknak. Főleg a törzshöz közeli, mély hátizomzat húzódik össze, mint rugó, ha elkezdenek termelődni a stresszhormonok. Ezek az ősi reakciók azonban akkor is beindulnak, amikor nem vadállatok elől menekülünk, hanem a magánéletünkben vagy munkahelyünkön élünk át stresszes helyzeteket. Az egyik legalattomosabb stresszhelyzet éppen egy olyan szűk határidő lehet, ami miatt folyamatosan feszültséget élünk meg. Ilyenkor valóban nincs kit ütni, nincs ki elől menekülni. A probléma, hogy ezek a megfeszült izmok nem tudnak gyorsan ellazulni, ugyanis csak egy dolog tudja lebontani a stresszhormonokat: a mozgás. Vagyis ha egy-egy feszült helyzet után tudnánk egy kicsit sétálni, kocogni – ez remek megoldást jelentene a feszültség levezetésére. Optimális lenne, ha például ebédidőben jutna 10-15 perc egy kis mozgásra. – javasolja dr. Dobos Márta, az Oxygen Medical ortopéd szakorvosa.

A panaszok sok helyen jelentkezhetnek

A stressz miatti izomfeszülés eleinte érezhető, de mivel sorozatban élünk át feszült helyzeteket, már nem vagyunk tudatában annak, mennyire vannak „feszültség alatt az izmaink”. Ilyenkor nem is lehet azonnal lazítani, csupán egyetlen teendő vezethet eredményre: ha kifejezetten megfeszítjük az izmainkat néhány másodpercig, majd utána lazítjuk el. Ez a módszer képes beállítani ez eredeti, optimális izomállapotot.

Az irodai munkát végzőknél a leggyakoribb stressz miatt kialakult panaszok a nyakat, hátat, vállat érintik, bár a végtagokban is jelentkezhet fájdalom. A helyzetet tovább súlyosbíthatja még az egész napos helytelen ülés, amely önmagában is terheli a gerincet. Ennek hátterében a rosszul beállított képernyő, az ortopédiailag rosszul kiképzett székek és egyfajta állandó görnyedt, védekező testhelyzet állhat. Mindezek hatására az izmok folyamatosan túlfeszülnek és a test hamar kifárad.  

Az állapot romolhat

A működésbeli elváltozások (például amikor már nem tudjuk teljesen kihúzni magunkat az izomerő egyensúlytalanság miatt), a kényszertartások előbb-utóbb túlterhelik a gerincet. Ha ez évekig, évtizedekig fennáll, nagy valószínűséggel kialakulnak krónikus kopások, porckorong károsodások és más tartós problémák. Aki tehát bármilyen nem sérülésből eredő fájdalmat, mozgásbeszűkülést, panaszt tapasztal, minél előbb forduljon ortopéd orvoshoz, a tartós elváltozások megelőzése és a helyzet kezelése végett. Ilyen esetekben a háziorvosok nagy része nem járatos a megfelelő kezelésekben, a szakorvosi segítség hatékonyabb lehet. Döbbenetes, hogy az emberek jelentős része 50-60 évesen jut el először ortopédushoz, miután utoljára kisiskolás korában vizsgálta a gerincét az iskolaorvos – nem is mindig a legmagasabb szakmaisággal. Sokan már csak akkor kérnek segítséget, amikor alig tudnak lábra állni, és csakis a tablettáktól, injekcióktól várják a gyógyulást.

Komplex gyógymód stresszkezeléssel

Nagyon fontos lenne a stresszkezelés helyes módjainak megtanulása, például relaxációval, meditációval, autogén tréninggel, tai-csivel, mediball-lal, jógával. A mozgást sem szabad hirtelen, felépítés nélkül elkezdeni, a megfelelő ráhangolódás és az edzés előtti izmok nyújtása, majd a végén a levezetés elengedhetetlen, hiszen feszes izomzatnál sokkal nagyobb a sérülésveszély. Különösen fontos ilyenkor a hát- és a hasizom megerősítése – ebben hatalmas segítséget jelenthet a szakorvos, a személyi edzők, a gyógytornász által felépített mozgásprogram.

Forrás: www.oxygenmedical.hu

Fotó:  josef T-rezaie: Jeans -teilakt