SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Hogyan zajlik az őssejt-átültetés?

Családinet [cikkei] - 2010-09-13
Sokakat érdekelnek a tudományos újítások, a szenzációs hírek a nagyvilágból. Az őssejtekről egyre többet hallunk, de gyakorlati hasznukat, a felhasználásuk módját csak kevesen ismerik.

Kérésünkre Dr. Benyó Gábor transzplantációs orvos, a Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály főorvosa, aki gyermekgyógyász, hematológus, onkológus szakorvos és a HUMANCELL Köldökzsinórvér Őssejtbank Laboratóriumvezetője összefoglalta, hogy jelenleg Magyarországon hogyan is zajlik az őssejt-beültetés.

„A gyógyítás során őssejteket használunk fel, melyek hagyományosan lehetnek direkt a csontvelőből levettek, de leggyakrabban a véráramból nyert, csontvelői eredetű őssejteket alkalmazunk. A két, hagyományosnak tekinthető alkalmazás mellett újabban lehetőség van arra is, hogy a gyermek születése kapcsán a köldökzsinórvérből levett őssejteket használjuk fel. Az őssejtek származhatnak saját szervezetből (autológ transzplantáció) és származhatnak más emberből (allogén transzplantáció). A jelenlegi orvosi gyakorlatban legáltalánosabb a vérképző (hemopoetikus) őssejtek transzplantációja.

Vérképzőszervi őssejt-átültetésre számos betegség kapcsán kerülhet sor. Ide tartoznak rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedések, rosszindulatú daganatok, csontvelői eredetű működészavarok, immunológiai betegségek, anyagcsere-zavarok és autoimmun betegségek is. A kezelés lényege a beteg kóros (vagy kórosan működő) sejtjeinek elpusztítása, majd az új sejtek bejuttatása, melyek beépülve a csontvelőbe egy immáron jól működő rendszert hozhatnak létre. A magas dózisú gyógyszeres kezelés és az azt követő őssejt-átültetés igen pontos szervezést, időzítést, előkészítést és figyelmes végrehajtást igényel. Számos csapat jól szervezett és koordinált együttműködése hozhatja csak meg a kívánt eredményt.

A gondosan megtervezett előkészületeket követően a beteget elhelyezzük az úgynevezett transzplantációs boxba vagy szobába, melyre speciális tisztasági szabályok vonatkoznak. A rendszer zsilipes, ablakon nem szellőztethető szoba, ahova csak megfelelő tisztálkodás és ruhacsere után illetve védőköpeny, maszk és sapka használatával lehet bemenni. A beteg a transzplantációs időszak alatt speciális étrendet igényel, melyre vonatkozólag külön útmutatóval rendelkezünk. A gyermekkel együtt lehet a szobában egy szülője is, aki az ápolási igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően mellette maradhat a rendszabályok betartása mellett.

A beteg a közvetlen előkészületek után kemoterápiás és immunológiai kezelésben részesül, melyet kondicionálásnak nevezünk. Az előkészítésnek ez a szakasza betegségtől függően 4-10 napig tarthat. A kezelés után egy napos kimosási periódust követően történik meg a transzplantáció. A transzplantáció napján (0.nap) a megfelelő előkészítő gyógyszerek (hányáscsillapító, gyulladáscsökkentők, lázcsillapító, antiallergikum), infúziók alkalmazása után kerülnek beadásra az őssejtek. Ezek lehetnek frissen aznap levettek (pl. testvérdonor esetén) és lehetnek korábban lefagyasztott és most gyorsan felmelegített sejtek, mint például köldökzsinórvér alkalmazása esetén. A sejteket a beteg kanüljébe adjuk be és azok a véráram segítségével jutnak el a csontvelői sejtképző fészkekbe, ahol megtapadnak, és rövidesen elkezdik a vérképző munkájukat. A beadás alatt folyamatos nővéri és transzplantációs orvosi felügyelet, megfigyelés van, mely során a beteg élettani paramétereit rendszeresen rögzítjük, értékeljük.



A transzplantációt követő periódusban a sejtek megtapadására és a vérsejtek megjelenésére várunk. A betegek és hozzátartozóik mindvégig a korábban részletezett különleges körülmények szerint élnek, táplálkoznak és tisztálkodnak. A betegek rendszeresen elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredménye szerint visszatérően részesülnek vörösvértest és vérlemezke (trombocita) pótlásban és folyamatosan alkalmazunk megelőző antibiotikus kezelést (profilaxis). Speciális, a gyógyszeres kezelések miatti mellékhatások elkerülése céljából folyamatos véralvadás-csökkentő infúziós kezelést alkalmazunk körülbelül a transzplantációt követő 30. napig.
Amennyiben a betegnél a kemoterápia és a fehérvérsejt nélküli (neutropénia) időszak miatt szájnyálkahártya károsodás jelentkezik és szájon át nehezebben táplálható, akkor időszakosan intravénás táplálást biztosítunk. Az őssejtek megtapadása a csontvelőben és a véralkotó sejtek (fehérvérsejt, vörösvértest, vérlemezke) termelődésének megindulása a 10-28. nap között következik be, attól függően, hogy a transzplantációhoz milyen eredetű őssejteket használtak fel. Különböző sejtféleségek különböző időpontokban válnak stabillá. Idegen donoros transzplantáció esetén a különböző (donor és befogadó szervezet) eredetű sejtek „összehangolásához” átmenetileg úgynevezett immunszuppressziv kezelés alkalmazása szükséges. Ezekre a gyógyszerekre saját eredetű őssejtek alkalmazása esetén nincsen szükség!

A megtapadás után a betegek rendszerint egyre jobban lesznek, csökken a fertőzésveszély. A vérkép rendeződése mellett a teljes védekezőképesség helyreállása (komplett immunrekonstrukció) huzamosabb időt igényel. Ezen időszak alatt betegeinknek továbbra is kerülni kell a közösséget, maszkot és kesztyűt viseljenek a mindennapi utcai életben, otthonukban speciális higiénés rendszabályok szükségesek és étrendjük is a transzplantációs központ által megszabott szabályok szerint kell történjen. Ezen szabályok és javaslatok gyűjteményét külön útmutatások formájában mindenki megkapja. A teljes immunológiai rekonstrukciót követően, a megfelelő védőoltások beadása után a betegek a közösséget maradéktalanul látogathatják, teljes értékű életet élhetnek.”

A vérképző őssejtek (amilyen a köldökzsinórvér eredetű őssejtek is) felhasználási jelene is fantasztikus, de számos betegség kezelésének bevezetése áll még ma a küszöbön. A jelenlegi, főleg a vérképzőrendszer pótlását célzó transzplantációs eljárások reméljük hamarosan a regeneratív medicina egyéb területével vagy akár a komplett szövetek, szervek létrehozását célzó úgynevezett „tissue engineering”-gel egészülhetnek ki.

Forrás: www.humancell.hu

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Az ikigai titka: miért érdemes reggel felkelni?

Mi ad értelmet az életünknek, és mi tart fiatalon? Az okinawai nők példája arra derít fényt, hogy a hosszú élet nem csupán génkérdés vagy diéta, hanem sokkal inkább a mindennapi örömök és a célérzet kérdése.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja