SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

Családinet [cikkei] - 2025-01-03
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Egyre több az érintett

A pánikbetegség egy olyan mentális probléma, amely kontrollálhatatlan és kiszámíthatatlan pánikrohamokat okoz az érintettnél. Általánosságban a szorongás egy formájáról van szó, ami mögött nem húzódik meg más egészségi ok és nincs specifikus triggere, kiváltó oka sem. Nem mindenki pánikbeteg, aki pánikrohamot él át, bár, ha valaki folyamatosan tart attól, hogy rohama lesz, általában már pánikbetegnek mondható. A másik diagnosztikus elem, hogy a pánikroham újra és újra kialakul – ahogyan az érintettek fogalmaznak, a „semmiből”, vagyis nem akkor, amikor egyébként benne vannak egy feszült, stresszes helyzetben. Jellemző tünetei lehetnek többek közt az alábbiak:

  • intenzív félelem,
  • erős izzadás,
  • mellkasi fájdalom,
  • légszomj,
  • zsibbadás az ujjakban, lábujjakban,
  • hányinger, hányás,
  • a kontroll elvesztésének érzése, esetleg halálfélelem. (Ez utóbbit az is indokolhatja, hogy a pánikroham szívinfarktus tüneteit idézheti fel.)

Egy roham megközelítőleg 15-20 percig tart, majd elmúlik, de ez az időtartam sokkal többnek tűnik a páciensnek, aki eközben reménytelennek és félelmetesnek érezheti a helyzetet.  

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

- Alapvetően azzal érdemes tisztában lenni, hogy a pánikbetegség nem gyógyítható teljes mértékben, de nagyon jól lehet kezelni. Magától, mindenféle rásegítés nélkül nagyon ritkán múlik el, de számos önsegítő módszert megtanulhat a páciens, amelyekkel kézben tudja tartani az állapotát és visszaszoríthatja a kísérő tüneteket – foglalja össze Veres doktornő a helyzetet. – Itt akár olyan egyszerűnek tűnő lépésekre is érdemes gondolni, mint az egészséges életmód, amely a testet és a lelket is karbantartja. A kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás, az elegendő és jó minőségű alvás, az élénkítőszerek visszaszorítása mind fontos lépés jelent a javulás felé. Hasznos segítség lehet továbbá a légzőgyakorlatok végzése, a naplóírás, a pozitív gondolkodás, a relaxációs és vizualizációs technikák elsajátítása, amelyeket érdemes szakember, például pszichológus segítségével elsajátítani. Ezek a technikák segíthetnek a rohamok előtt és alatt visszaszerezni az ellenőrzés érzését, akár meg is előzhetők segítségükkel a krízishelyzetek.   

Az orvosi segítség is elérhető

Amikor valaki pánikbetegségre gyanakszik, a pszichiáter valószínűleg előbb fizikális kivizsgálást fog javasolni, hogy kizárhatók legyenek olyan betegségek, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak, akár kardiológiai, akár diabetológiai, akár hormonális eredettel. Amennyiben pedig alapos kivizsgálás után mégis a pánikbetegség diagnózis tűnik helytállónak, két terápiát is érdemes lehet alkalmazni:

Pszichoterápia

A pszichoterápia nagyszerű eszköz számos mentális állapot kezelésében, beleértve a pánikbetegséget is. A terápia célja, hogy a páciens felismerje a negatív gondolati mintáit, viselkedésformáit, érzelmeit és azt, hogyan hatnak ezek az életére, illetve hogyan tudja megváltoztatni, átírni ezeket. A kognitív viselkedésterápia különösen eredményesnek bizonyult a fóbiák, a poszttraumás stressz zavar (PTSD) és a szorongásos rendellenességek, így a pánikbetegség kezelésében.  

Gyógyszeres terápia

- A gyógyszerek közül elsősorban az antidepresszánsok és a szorongásoldók, főként benzodiazepineket válhatnak be. Előbbi csak rendszeres szedés esetén eredményezi a kívánt hatást, körülbelül 3-4 hétig tart, míg állandó dózis mellett javulás mutatkozik. Éppen ezért nem a rohamok azonnali megszüntetésére alkalmas, elsősorban megelőzésükre használható. A benzodiazepinek ezzel szemben azonnal kifejtik a hatásukat, és a rohammal járó, erős szorongást is gyorsan oldják. Ha a rohamok elmúltak, ezeket a szereket fokozatosan el is lehet hagyni, a megfelelő kivezetési időszak után – ismerteti dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere. – Összeségében tehát látszik, hogy a pánikbetegség kezelésére több hatékony lehetőség is kínálkozik, érdemes tehát arra biztatni a pácienseket, hogy ne várjanak a kezeléssel és ne egyedül bolyogjanak ezen a nehezített terepet, hanem kérjenek segítséget. A megfelelően kezelt pánikbetegség mellett ugyanis visszanyerhető a jó életminőség, a teljes élet lehetősége.

Forrás: Pszichiátriai Központ (www.pszichiatriaikozpont.hu)

Nyitókép: depositphotos

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval

Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.

Amit a képernyő elvesz a gyerekedtől, és észre sem veszed

A telefon és a tablet sok családban a leggyorsabb béketeremtő: előkerül étteremben, autóban, várakozás közben, vagy akkor, amikor a szülőnek végre két szabad percre lenne szüksége. Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint éppen ez a látszólag ártatlan szokás veheti el a gyerekektől azt, amiből az idegrendszerük, az önbizalmuk és a kapcsolati képességük épül.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Képernyő vagy kaland? Így találjuk meg az egyensúlyt a gyerekek digitális és offline világa között

A digitális világban élünk, de a gyerekkor varázsa továbbra is a képernyőkön kívül történik. Hogyan találhatjuk meg az egészséges egyensúlyt szülőként anélkül, hogy démonizálnánk az okoseszközöket? Mutatunk néhány bevált, gyakorlatias tippet, és elmeséljük, hogyan segíthet a közös játék akár a legnehezebb helyzetekben is.

"Külföldön bezzeg nem kötelező!" – Utánajártunk, mi az igazság a gyermekvédőoltásokról

Amikor megkapod a védőnőtől az oltási naptárat, talán te is megijedsz a sok kötelező szúrástól, és elgondolkodsz: biztosan kell ez mind a gyerekemnek? Különösen akkor merül fel ez a kérdés, amikor egy külföldön élő ismerősödtől azt hallod, hogy náluk alig van kötelező oltás, mégis mindenki egészséges. Magyarországon 12 fertőző betegség ellen kötelező az immunizáció, míg Ausztriában például egyetlen kötelező oltás sincs. Miért van ez így, és mi történik, ha egy ország lazít a szabályokon? Láss tisztán a vakcinák útvesztőjében.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja