SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Ezt kell tudni az emlődaganatokról!

Családinet [cikkei] - 2023-03-14
10 év alatt 10%-kal csökkent a mellrákszűrésen résztvevő hölgyek száma. Nem a mammográfiás vizsgálattól kell félni, hanem a betegségtől!
Ezt kell tudni az emlődaganatokról!

Ezt kell tudni az emlő jó és rosszindulatú daganatairól!

A mammográfiai szűrésen felfedezett elváltozás nem jelent egyet a halálos ítélettel. A felvételen az emlőben ábrázolódó képletek ugyanis túlnyomórészt jóindulatúak, a tapasztalatok azt mutatják, hogy csak minden ötödik szövettani mintavétel igazol mellrákot.1 Az emlő elváltozásai a biológiai viselkedésük - dignitásuk - alapján jó vagy rosszindulatúak. Előbbi csoporthoz tartoznak például a ciszták, a jóindulatú szöveti csomók, a fibroadenómák. A kontrollálatlanul növekvő és áttétképzésre képes daganatokat nevezzük rosszindulatú tumoroknak, amelyek pontos típusának meghatározása minden esetben szövettani mintavétellel (biopsziával) történik. A rosszindulatú daganatok között előfordulnak különösen agresszív változatok is, amelyek általában gyorsan nőnek és könnyebben képeznek áttétet a nyirokrendszerbe vagy más szervekbe. Magyarországon 2020-ban 7565 hölgynél fedeztek fel rosszindulatú emlődaganatot, és körülbelül 2200-an vesztik életüket a betegség következtében minden esztendőben.2 Ezzel az emlőrák a negyedik a rosszindulatú daganatok között a haláloki listán hazánkban.

Kockázati csoportok, akik körében gyakoribb a mellrák

A tumorok előfordulásának kockázata az életkorral együtt nő, de rizikót jelent az is, ha valakinek a családjában többször előfordult emlőrák, így nagyobb az esélye, hogy genetikailag hajlamos a betegségre. Ezzel kapcsolatban Dr. Barna Krisztina, az Affidea Magyarország képalkotó diagnosztika orvosigazgatója elmondta: „Az életkor fontos kockázati tényező, 35-40 év felett kezd mérhetően nőni az emlődaganat előfordulása, a legveszélyeztetettebb korosztálynak az 55-65 év közötti nők számítanak. Szintén veszélyeztetettek azok a nők, akik fiatalabb korban sugárterápiát kaptak a mellkas területén. A mirigydús, úgynevezett denz típusú emlőben nagyobb az esélye annak, hogy rosszindulatú daganat alakul ki. Rizikó tényezőnek számít a hormon készítmények szedése is, annak időtartamával arányosan. A gyermektelen nők is a kockázati csoportba tartoznak. Ennek hátterében az áll, hogy a várandósság és a szoptatás idején megszűnik a hormonális rendszer ciklikus változása és ezzel párhuzamosan a mellszövet ebből adódó ciklikus újjáépülése is. Ez a pihenési idő gyakorlatilag csökkenti az esélyt arra, hogy elinduljon valamilyen kóros növekedés.”

A mammográfiás mellrákszűrés életet ment

A rosszindulatú emlődaganatok gyógyításánál alapvető, hogy minél korábban fedezzék fel a betegséget. Magyarországon a 45-65 év közötti nők 35%-a vett részt mammográfiai szűrésen 2020-ban, ami 10%-kal alacsonyabb részvételi arány, mint tíz évvel korábban.3 A szűrés fontosságával kapcsolatban Dr. Barna Krisztina hangsúlyozta: „Minél korábban, minél kisebb méretben fedezzük fel az elváltozást, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Az emlődaganatoknak alapvető és elsődleges terápiája a sebészi eltávolítás, amelyet kiegészíthetnek a kemo- és sugárterápiás eljárások, daganattípustól függően hormonkezelések. Az apróbb daganatok könnyebben műthetők, sok esetben az emlő megtartása, a mell esztétikai korrekciója is szebben megoldható. Ezért minden 35 év feletti hölgynek évente ajánlott a mammográfiai szűrés, amellyel még időben felfedezhetőek a rosszindulatú elváltozások.”

Nyitókép: depositphotos

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

Ha nem esznek csokit, hát nem esznek. Ha rendelik az ebédet, hát rendelik. Látom, hogy a mai fiatalok másképp nevelik a gyerekeiket. Egyes dolgokban szigorúbbak és más dolgokban meg engedékenyebbek, mint amilyen én voltam. Néha persze jólesne ezt megmondani nekik, hogy én mit csinálnék másképp, de megtanultam, hogy okosabb dolog, ha csendben maradok. 
Holtan találták meg a kétéves szerb kislányt, akit már a magyar rendőrség is keresett

Holtan találták meg a kétéves szerb kislányt, akit már a magyar rendőrség is keresett

Rengetegen keresték a kétéves kislányt, sajnos már csak a holttestét találták meg.
"Az apám a saját nőgyógyászom, és ő közölte velem, hogy baj van" - kiakadtak a TikTokon a fiatal lány követői

"Az apám a saját nőgyógyászom, és ő közölte velem, hogy baj van" - kiakadtak a TikTokon a fiatal lány követői

Minden nő tudja, hogy a nőgyógyász kincs. Ez egy bizalmi viszony, így nem csoda, hogy olyan embert szeretnénk választani, aki szimpatikus, aki tudja kezelni az esetleges betegségeinket és aki felkészít a szülésre. Egy fiatal lány éppen ezért a lehető legközelebbi személyt választotta erre a nemes feladatra, aki nem más, mint az édesapja.
Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Láthatósági mellényben, csoportosan mennek iskolába reggelente a gyerekek Gödöllőn. A Pedibusz nevű kezdeményezést vezették be külföldi példák után - és rendkívül nagy sikere van. 
Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma? - Ismerjük meg a betegséget!

Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma? - Ismerjük meg a betegséget!

1977 óta április 11-e a Parkinson-kór világnapja. Magyarországon a becslések szerint közel 20 ezer embert érint, a második leggyakoribb idegi károsodással járó betegség.
A szerkesztő ajánlja