SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Miben segíthet neked és gyermekednek a kognitív- és viselkedésterápia? IV. A pánikbetegségről

Dr. Forrai Péter [cikkei] - 2022-01-17
Gyakran hallunk a kognitív és viselkedésterápiáról, például bizonyos lelki zavaroknál (szorongás, fóbiák, kényszerek, pánik, gyermekkori szorongásos betegségek, viselkedészavarok, rossz szokások, sérült gyermekek rehabilitációja, stb.) többnyire elsőként választandó módszer. Mi a lényege, miért olyan hatásos és igaz-e, tudományosan bizonyított és mérhető? Többrészes sorozatunkban körbejárjuk a témát és megvizsgáljuk, nekünk felnőtteknek és gyerekeinknek miben segít, továbbá melyek a leggyakoribb tévhiteink a technikával kapcsolatban?
Miben segíthet neked és gyermekednek a kognitív- és viselkedésterápia? IV. A pánikbetegségről

„Majdnem bepánikoltam!” „Csak kórházba ne kerüljek a pánikommal!”

Időről-időre találkozunk hasonló mondatokkal. Mégis hogyan alakul ki a betegség? Kell-e pánikolni a pániktól?

Ismerőseink szívesen megosztják történeteiket a témában, fórumozók a megmondhatói, miféle leírások, túlfűtött összefoglalók, viták olvashatók erről az interneten.

 

Mennyire tekinthetők reálisnak a beszámolók?

Gondoljunk bele, hányféle hírt kapunk naponta, munkahelyen, családból, közösségi médiából; valahogyan értékeljük a bejövő információt és azonnal válaszolunk rájuk, illetve döntéseket hozunk.

Amennyiben a külvilág felől az agyunkba beérkező híreket jeleknek tekintjük, információ-feldolgozás után ebből jelentés lesz, azaz mindannyian saját magunk adunk értelmet, következtetést a látottaknak-hallottaknak-olvasottaknak.

 

Mi következik ebből?

Sorozatunk korábbi fejezetében (II.) megismertük logikai hibáinkat.

Megállapítottuk, mindannyian többé-kevésbé torzítjuk a valóságot. Negatív automatikus gondolataink villámgyorsan és akaratlanul bukkannak fel, nagyban jellemeznek minket, egyéni torzításaink kerülnek felszínre általuk.

Negatív automatikus gondolataink (NAG) hátterében egyéni szabály- és hiedelemrendszerünk áll, végső soron sémáink, melyek alapigazságát gyermekkorban fejlesztettük ki, mert részben vagy egyáltalán nem teljesültek be akkori szükségleteink a családban, esetleg a környezet bántónak volt jellemezhető.

A pánik-esetekről szóló beszámolókat ugyanúgy jellemzik a kognitív torzítások, mint ahogy a pánikbetegség kialakulásánál szintén lényeges tényezők.

A pánikroham egy hirtelen fellépő állapot, hamarosan eléri a tetőfokát, amelynek során többféle testi tünet egyszerre jelentkezik, a leggyakoribbak: heves szívdobogás, remegés, izzadás, szédülés, zsibbadások, hideg- és meleg érzés, gyomor,- és/vagy mellkas fájdalom, gombócérzés a torokban. Mindehhez élénk, ijesztő képek, katasztrofizáló gondolatok társulnak (pl.: „Megőrültem, túl se élem!”, stb). Változó ideig fennmaradhatnak a tünetek és jellemző a következő rohamtól való félelem.

Az egész folyamat egy stressz-szel, félelemmel kapcsolatos ősi vészreakcióhoz hasonlít, mint amikor a ragadozó megtámadja áldozatát. Ilyenkor a szívműködés fokozódik, a vér az izmok felé áramlik, légzésszám megnő, friss oxigén megy a vérbe, nő a vérnyomás és még egyéb élettani reakciókat tapasztalunk, összességében az egyed megküzdését szolgálják.

Fontos látnunk azonban, pánikrohamnál nincsen külső ellenség, a legnagyobb problémát az jelenti, hogy bármely kellemetlen testi érzésünkből (pl.: vérnyomásesés) kiindulhat, mint ahogy magából a szorongásból, félelemből, tehetetlenség érzéséből, vagy éppen egy nyomasztó gondolatunkból szintén.

Mivel a viselkedésünk, gondolataink, érzéseink és testi érzéseink egymásra,- oda,- és vissza egyaránt hatnak, igen hamar kialakul közöttük a spirálszerű körforgás, amely ha beindul és folyamatosan erősödik, az egyén hamar úgy érzi, már nincsen befolyással a további eseményekre. A környezet hozzá nem értő, ijesztő és kétségbeesett visszajelzései nagyban ronthatnak a pánikban érintett személy állapotán.

Megoldásként érdemes pszichoterapeutát felkeresni, hiszen komplex problémáról van szó, professzionális segítség hozhat eredményt. Teljes orvosi vizsgálat elvégzése szükséges pánikbetegség esetén. Gyógyszer felírására is sor kerülhet.

Terápiás üléseken feltárjuk a félelmek, szorongás hátterét, a leggyakoribb NAG-okat, logikai hibákat és az egyén hiedelem-rendszerét. Leggyakoribb testi tüneteikről viselkedési próbák során győződhetnek meg a páciensek, hogy mindezek inkább a hétköznapok kellemetlen velejárói, az életükre közvetlenül mégsem jelentenek veszélyt. Amikor ebben már gyakorlatot szereznek, egyre könnyebb nyomasztó gondolataiknak új értelmet, azaz új jelentést adni és ez gyógyulásuk alapjául szolgál majd.

Relaxációs, meditációs és légzéstechnikák elsajátítása kiegészítik a pánik legyőzését, fokozatosan történik, lépésről-lépésre. Az üléseken tanultakat a páciensek rögtön kipróbálják a mindennapokban, így tapasztalati anyaguk saját gyógyulásukkal kapcsolatban egyre növekszik.

A terápiás folyamat gyakran megnyugtató eredménnyel lezárható, azonban nagy figyelmet érdemes fordítani az elért sikerek megtartására, illetve felkészülni a visszaesések megelőzésére.

A cikksorozat további részei:

Miben segíthet neked és gyermekednek a kognitív- és viselkedésterápia? I.

Miben segíthet neked és gyermekednek a kognitív- és viselkedésterápia? II.

Miben segíthet neked és gyermekednek a kognitív- és viselkedésterápia? III.

Nyitókép: PIX

Dr. Forrai Péter


Dr. Forrai Péter
pszichoterapeuta szakorvos, kognitív és viselkedésterapeuta

Elérhetőségeim:
Rendelő címe: 1083 Budapest, Baross u. 119/A
Tel.: 06/20/9640-113
Email: peforrai@gmail.com

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából "Kukába az élelmiszerpazarlással" címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.
Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

A diák súlyosan megsérült, mentőhelikopterrel szállították kórházba.
A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt Magyarországon a bőrrákos esetek száma. A bőrdaganatok közül a melanóma az egyik legagresszívebb típus, ezért különösen fontos a betegség korai felismerése. Ráadásul a globális felmelegedés jelentősen növeli a kialakulás kockázatát, mivel ennek következtében tartósan egyre több UV-sugárzás éri a bőrünket. A szoláriumban pedig már akár egyetlen alkalom is tartós bőrkárosodást okozhat. A Budai Egészségközpont a rendszeres önellenőrzésre és a bőrgyógyászati szűrővizsgálat fontosságára, valamint a megelőzésre hívja fel a figyelmet a május 7-ei melanóma világnap alkalmából.
A szerkesztő ajánlja