SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Rengeteg kamasz küzd pánikbetegséggel - Podcast beszélgetés

Tóth Nikolett [cikkei] - 2022-09-19
Azt gondolhatnánk, hogy a pánikbetegség leginkább a felnőtteket érinti, pedig rengeteg kamasz is küzd ezzel a szorongás eredetű zavarral, ami pánikszerű rosszulléteket okozhat náluk. De vajon mitől válhat pánikbeteggé egy kamasz? Milyen tünetei vannak a pánikrohamnak és hogyan tudunk segíteni gyerekünkön? Erről beszélgettünk Papp Györgyi pszichológussal.

A videón belül az alábbi témák itt érhetők el: 

02.07- A pánikbetegség egyre fiatalabb életkorban jelenik meg

03.19- A pánikbetegség tünetei

05.01- Mit tehetünk, ha felismerjük a pánikbetegséget? 

06.26- A pánikbetegség kiváltó okai kamaszkorban

08.08- Kapunyitási pánik fiatal felnőttkorban

10.37- A pánikbetegség gyógyítása

15.49- A pánikbetegség szövődményei

A szorongás az éllet velejárója. Egy egészséges drukk még növeli is a teljesítmányt, ha azonban ez átlendül egy olyan mértéken, hogy már debilizáló lesz, lefagy az ember és nem tud teljesíteni, akkor a szorongás már kórossá válhat. A teljes beszélgetést itt tudod elérni.
 

A pánikbetegség megjelenése: egyre fiatalabb életkorban

A szakirodalom szerint a lakosság 10%-a megél egy évben pánikrohamot. 

Papp Györgyi pszichológus azt mondja, hogy a pánikbetegség egyre fiatalabb életkorban jelenik meg. A leggyakrabban 18-25 éves kor között jelentkezik, de fiatalabb, kamasz korban is lehet vele találkozni. 

Az első pánikroham leggyakrabban 15-25 éves kor között történik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egy-két pánikroham még nem tekinthető pánikbetegségnek. 

Betegség akkor lesz belőle, ha egyre gyakoribbak a pánikrohamok, de már az is problémát okozhat, ha valakinek egy komolyabb rohama van. 

A pánikbetegség tünetei

Testi tünetek

  • heves szívdobogás
  • izzadás
  • remegés
  • ájulás
  • légszomj
  • szédülés
  • mellkastáji szorítás
  • gombóc a torokban
  • gyomorszorítás
  • hasmenés
  • hányás

Pszichés tünetek

  • azt éli meg az ember hogy nincs kontroll

  • szörnyű betegségvízió

  • halálfélelem

  • valótlanság érzés: amikor úgy érezzük, mintha csak álmodnánk, mintha nem is a valóságban lennénk

A tünetek nagyon hasonlítanak a szívinfarktus tüneteire, ezért nagyon gyakori, hogy akinek pánikrohama van, a kórházban köt ki, mert valaki mentőt hív a környezetéből. 

"Ilyenkor nagyon gyakori, hogy összekötjük egy hellyel vagy egy történéssel, és azt igyekszünk a jövőben elkerülni."- mondja a pszichológus. 

Mit tehetünk, ha felismerjük a pánikrohamot/pánikbetegséget? 

Fontos, hogy felismerjük és megtanuljuk kezelni, hogy uralni tudjuk ezeket a helyzeteket hogy ne kerüljünk olyan állapotba, hogy mentőt kelljen hívni hozzánk. 

  • Próbáljuk meg visszaszerezni a kontrollt! 
  • Ha ez nem sikerül, akkor jöjjön, aminek jönnie kell, éljük át! Jobb, ha átesünk rajtra és nem tiltakozunk az érzés ellen. 
  • Kezdjük el figyelni a légzésünket, ne kapkodjuk a levegőt! (papírzacskó is segíthet, mélyeket lélegezzünk, számoljunk, stb.)
  • Hosszú távon pedig érdemes szakember segítségét kérni, aki segíthet abban, hogy csökkenjenek a pánikszerű szorongásaink. 

A pánikbetegség kiváltó okai kamaszkorban

A kamaszoknál sokszor teljesítményhelyzet állhat a háttérben, vizsga, nagyobbmegmérettetés, felvételi, vagy sportteljesítmény, ha helyt kell állni. 

A másik gyakori kiváltó ok kamaszkorban ha valaki nem nagyon találkozott a kudarccal és retteg a kudarctól. Pedig, ahogy a szakértő mondja: " a kudarc az élet része és nagyon gyakran egy tanulási folyamatnak az indulópontja."

Ha a szülő túlóvja a gyerekét, az is tudja a pánikbetegség irányába billenteni a gyereket. 

A másik véglet pedig a túl nagy elvárás a gyerekkel szemben. Ha nagy nyomást helyez a szülő a gyerek vállára a teljesítéssel kapcsolatban, legyen szó nyelvvizsgáról, felvételiről, bármilyen érdemjegyről vagy akár sportteljesítményről. Ez is eredményezhet szorongást, és klésőbb pánikrohamot, pánikbetegséget. 

 

Kapunyitási pánik fiatal felnőttkorban

A kapuzárási pánik ellentétje, amikor a fiatal nem nagyon találja a helyét az életben, nem tudja, hova menjen továbbtanulni, hogy képzelje el az életét. 

"Ma már annyira nagy a lehetőségek tárháza hogy kiből mi lehet és lehetne, hogy ez egy borzastó nagy teher, hogy melyik utat válasszam." - mondta Papp Györgyi pszichológus. 

Vagyis a kamaszkor után, fiatal felnőttkorban, ez az úgynevezett kapunyitási pánik is vezethet pánikbetegséghez. Ilyenkor fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogyha el is indulunk egy úton, még bármikor változtathatunk, és szakmát is válthatunk. 

A pánikbetegség gyógyítása

Ha már attól félünk, hogy lesz pánikrohamunk és emiatt az életminőség is romlik, akkor mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. Van aki például már a saját lakásából sem mer kilépni.

De kisebb pánikhelyzetekben vagy erősebb szorongás kapcsán is kérhetünk segítséget. A pánik kezelésében a leghatékonyabb terápia a kognitív terápia, a jó hír pedig hogy egy pár hét alatt rendezni lehet a problémákat. 

A kiváltó okot nem mindig sikerül megtalálni. De a különböző stresszkezelési technikák és az érzelemszabályozás mind olyan hasznos készség, ami sokat segíthet, ha megtanuljuk elsajátítani. 

A mindennapi stresszoldásban segíthet: 

  • a sport
  • ha odafigyelünk az étkezésünkre
  • ha távol tartjuk magunkat a szerhasználattól, alkoholtól, dohányzástól, ugyanis ezek is növelik a szorongást

A pánikbetegség szövődményei

A testi tünetek stabilizálódhatnak, például kialakulhat egy magas vérnyomásos betegség. De mentális betegségek is társulhatnak hozzá, például depresszió, kényszeresség, fóbiák. 

Fontos tehát, hogy ne bagatelizáljuk el a tüneteket és időben kérjük szakember segítségét!

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Az ikigai titka: miért érdemes reggel felkelni?

Mi ad értelmet az életünknek, és mi tart fiatalon? Az okinawai nők példája arra derít fényt, hogy a hosszú élet nem csupán génkérdés vagy diéta, hanem sokkal inkább a mindennapi örömök és a célérzet kérdése.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja