Az N-acetil-cisztein, mint az új koronavírus betegség lehetséges kezelésének új módszere

A COVID-19 egy burkolt és egyszálú RNS béta-koronavírus, amely nagyon hasonlít a súlyos akut respirációs szindróma koronavírushoz (SARS-CoV) / SARS és a közel-keleti respirációs szindróma koronavírushoz (MERS-CoV) / MERS. Különösen veszélyeztetettek az idősek és azok, akik krónikus betegségekben szenvednek, beleértve a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket, a rákot és a krónikus légzőszervi betegségeket. Úgy tűnik, hogy ezeknek az embereknek nagyobb a kockázata, hogy meghalnak a COVID-19 miatt. A jelenlegi legfontosabb leküzdendő probléma a COVID‐19 epidemiológiai jellemzőinek megismerése, hogy megakadályozzuk a járványveszélyt, valamint annak megértése, hogy az egyes emberek számára miért  halálosak ezek a vírusok.

Vissza-visszatérő kérdés, hogy miért az idősek és krónikus betegségekben szenvedős egyének tartoznak a legesendőbb csoportba?

Kiderült ugyanis az is, hogy az idős lakosság és a krónikus betegségben szenvedők COVID-19 halálozása mellett a COVID-19 által végzett halálozás 0,9% -ának nem volt megerősített krónikus állapota. 

Akkor mi lehet az ok?

Az egyik egészségi állapot, amely növelheti a COVID-19 fertőzöttek halálozási kockázatát, a glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz (G6PD) enzimhiány, amely világszerte a leggyakoribb enzimhiány, több mint 400 millió embert érint és különféle betegségeket okoz. Wu és mtsai. számoltak be arról, hogy a G6PD-hiányos sejtek magasabb arányban fertőződtek meg a humán koronavírus (HCoV) 229E-vel a normál sejtekhez képest.  A G6PD-hiány szerepe a vírusos megbetegedésekben az oxidatív stressz anyagcseréjében játszott potenciális szerepéből adódhat.  Korábbi tanulmányok megerősítették, hogy a vírusfertőzés a reaktív oxigén gyökök (ROS termelését indukálja). Mivel a G6PD-hiány a vörösvérsejtek károsodásához vezet, amely az elégtelen oxigénszállítás következtében hemolízist és szövetkárosodást eredményez, ezért a COVID-19 növelheti a G6PD-hiányos betegek halálozási kockázatát. Ezen okból is javasolják az N-acetil-ciszteint (NAC), mint lehetséges kezelést, megelőzőt és / vagy adjuvánst a SARS-CoV-2 ellen.

A NAC több fő hatása van (1. ábra)

• NAC mukolitikus, nyákoldó hatást mutat szabad szulfhidril-csoportjának köszönhetően, amely csökkenti a diszulfidkötéseket a térhálósított nyákglikoproteinek mátrixában, ezáltal csökkentve a nyálka viszkozitását
• NAC erős antioxidáns, közvetlen hatással bizonyos oxidáló gyökökre, mivel a cisztein elődjeként működik (ami szükséges a glutation szintéziséhez), és képes helyreállítani a tiolkészleteket, amelyek viszont szabályozzák a redox állapotot.
• A citokin-vihar szindróma és a reaktív oxigén gyökök (ROS) termelése által létrehozott oxidatív stressz környezetet a NAC antioxidáns hatása csillapíthatja. 
• Kimutatták, hogy a NAC helyreállítja a vérlemezkék GSH-tartalékait (egérmodell-ben), ami viszont megakadályozhatja a metil-glicoxal történő fehérje-glikozilzációját, ami a cukorbetegek számára különösen  kóros folyamat. 
• COVID-19 klinikai megnyilvánulások súlyossága összefüggésbe hozható a csökkent GSH-szinttel és az ennek következtében megnövekedett ROS-termeléssel. A súlyos COVID-19 esetek ezért valószínűleg alacsonyabb GSH-szintet, magasabb ROS-szintet és nagyobb redox státuszt (ROS / GSH arány) mutatnak, mint az enyhébb esetek.

1.ábra. A NAC komplex hatása a sejtek oxidatív stressz folyamataira (vázlat)

Ezek az  irodalmi adatok azért is voltak  számomra érdekesek és fontosabbak, mert egyetemista koromban már részletesen foglalkoztam a cisztein  szabad gyököket megfogó, gyulladás gátló szerepével és ebből írtam doktori téziseimet (Z Nagy, P Kovács, C Balázs, F Hernádi: Preirradiation acid-soluble sulfhydryl level-changes in the cultures of Escherichia coli strain 15T- in the presence of cysteine. Biochem Pharmacol  1968 Jun;17(6):861-6.  doi: 10.1016/0006-2952(68)90344-4.). Tekintettel ennek a járványnak az óriási egészségügyi kockázatára, számos gyógyszert alkalmaztak klinikai bizonyítékokkal. Az NAC (szájon át,  iv. vagy inhalációs) adjuváns kezelésként történő kezelését enyhe – súlyos COVID-19 tünetek esetén érdemes költséghatékony klinikai stratégiának tekinteni. Jelenleg vannak olyan klinikai vizsgálatok, amelyek értékelik a NAC lehetséges alkalmazását a COVID-19 ellen; például a „A porlasztott heparin-N-acetilcisztein hatékonysága és biztonságossága COVID-19 betegeknél a tüdőfunkció javulásának HOPE értékelésével” című klinikai vizsgálat célja a porlasztott NAC és a heparin hatékonyságának meghatározása.  Egy másik nemrégiben készült tanulmány: „Az N-acetilcisztein vizsgálata COVID-19 fertőzésben szenvedő betegeknél”, egy klinikai vizsgálat, amelynek célja számszerűsíteni: a klinikai javulás miatt sikeresen extubált és / vagy a kritikus gondozási egységből áthelyezett betegek számát; és a klinikai javulás miatt elbocsátott betegek száma. A betegek NAC iv. 600 mmg / nap a COVID-19 által előírt egyéb kezelések mellett jelentősen javultak és a lélegeztető gépről  hamarább levehetők voltak.

2. ábra.

A NAC (600 mg / nap)(2. ábra) orális beadása megelőző kezelés lehet, különösen azoknál, akik ismételten ki vannak téve lehetséges SARS-CoV-2 hordozóknak (pl. egészségügyi dolgozók). Ez az alkalmazás különösen sürgős lehet, mivel az egyéni védőeszközök használata ellenére az egészségügyi dolgozók az USA-ban, Olaszországban, Kínában, Mexikóban stb. Megfertőződtek kórházi betegek gondozása közben. Más munkavállalók, akik munkaköri követelményeik miatt nem tudnak otthon dolgozni és / vagy biztosítják az önszigetelést, szintén részesülhetnek a NAC-ből.  Ha ezt eredményesnek találják, ez utóbbi felhasználás hozzájárulhat az exponenciális fertőzési görbe simításához több országban. Az alkalmazás validálásához egyértelműen további klinikai vizsgálatokra van szükség. A készítmény előnye, hogy nálunk is hozzáférhető és nem drága.

Ezek alapján NAC lehetséges szernek bizonyulhat mind a fertőzés megelőzésében, mind a kezelésben egyaránt. 

Indexkép: PIRO4D képe a Pixabay -en.