A meditációt általában azoknak ajánlják, akik szeretnének leszokni a dohányzásról, azoknak, akiket sötét gondolatok gyötörnek, stresszesek, akik szeretnének megszabadulni a migréntől, sőt az idő hasznos eltöltésének is egyik módja lehet. Azonban mindenféle orvosi képzés nélküli oktatók, azt a hitet keltik az emberekben, hogy a meditáció révén felépülnek, jobb életet élhetnek és megszabadulhatnak a stressztől.

De a meditáció problémája az, hogy – akár hisszük, akár nem – veszélyes is lehet. A meditációt gyakorlók ugyanis olyan veszélyeknek tehetik ki önmagukat, amit a pszichózis, a hallucináció vagy a depresszió jelent.

David Shapironak, a kaliforniai Irvine Egyetemen végzett tanulmányából kiderült, hogy a meditációs menhelyekre felvett egyének 7%-a pánikrohamokban és depresszióban szenvedett a terápia következtében.

Albert Ellis, a REBT (Rational-Emotive Behavioral Therapy) alapítója, szkeptikusan értékeli a meditáció előnyeit, és azzal érvel, hogy szigorúan relaxációs technikaként kell használni, és csak bizonyos feltételek mellett.

Arnold Lazarus, a CBT másik jeles alakja elmondta, hogy néhány betege meditáció után rendkívül zavart állapotba került.

De hogy lehet, hogy egy ilyen régi technika, amelyet oly sokan tisztelnek, ilyen negatív hatást gyakorolhat az emberi pszichére? Csak néhány pszichológus használja a meditációs technikát, hogy megnyugtassa ügyfeleit és inspirálja őket. A magyarázat abban rejlik, hogy a meditáció előnyeit a média az idők folyamán felfújta, a negatív hatásait pedig nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyta.

Egy nemrégiben végzett tanulmány szerint, a meditáció napi 20 percig történő gyakorlása, növeli a test kortizol, azaz stresszszintjét.

Swami Ambikananda Saraswati, meditációs tanár és az ókori indiai szövegek fordító szakértője elmondta, hogy a meditáció veszélyei a nagy beavatottak számára ismertek, de nyilvánvaló okokból mégis úgy döntöttek, hogy nem beszélnek róla.

A mechanizmus, amely alapján a meditáció káros lehet, abban a negatív gondolatok felismerésben rejlik, amely e technika használata során általában a felszínre kerülnek. Ha egyedül vagyunk a gondolatainkkal, és szinte kizárólag ezekre és a légzésünkre koncentrálunk, előfordulhatnak olyan negatív gondolatok felszínre törése, amelyek befolyásolhatják az ember pszichéjét.

Azok a baljós gondolatok, amelyekről általában igyekszünk elterelni a figyelmünket, amikor depressziósak vagyunk, a meditáció során a figyelmünk középpontjába kerülnek. Rájuk összpontosítunk, ahelyett, hogy megszabadulnánk tőlük, és a foglalkozás végére gyengébb lesz a mentális állapotunk, mint a kezdetén.

Sőt, amikor meditálunk, elszakadunk a régi „énünktől” és az által szabott erkölcsi normák egy részétől. Ezért fordulhatott elő, hogy a japánok a második világháborúban, meditációs technikákat vontak be a katonák képzésébe, hogy mentesítsék őket egy másik ember meggyilkolásának erkölcsi terheitől.

A meditáció tehát magában foglalja az aggódó és depresszióra hajlamos gondolatokhoz való hozzáférést, és segít elszakadni egy olyan „énünktől”, amelynek erkölcsi szabályait nem szabadna teljesen elhanyagolni.

Forrás: Filantropikum

Kép: Shahariar Lenin képe a Pixabay -en.