SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Iskolakezdés: Mikor? Hol?

[cikkei] - 2004-03-20
Nem könnyű manapság jó szülőnek lenni. A versenyistállók korát éljük, ahol évről évre szebb, hangzatosabb, még modernebb pedagógiai és pluszprogramokkal csábítanak bennünket nemcsak az iskolák, de egyre több óvoda is. Talán ez utóbbival nincs is annyi gond, hiszen a legtöbb szülő ösztönösen érzi, hogy az a legjobb ovi, ahol "békén hagyva" nevelik a gyermeket, és fő programnak a játékot hirdetik meg. De mi a helyzet az iskolákkal?

 

Tényleg nem könnyű jó (itt és most: gondos, körültekintően mérlegelő, legjobb döntést hozó) szülőnek lenni. Itt a nyakunkon az iskolaválasztás határideje, és még mindig fogalmunk sincs, mit szeretnénk jobban: azt, hogy a jelenlegi rohanó világunkkal együtt rohanva, széleskörű tudással felvértezve, már az általános iskolában pályára állítsuk, helyzetbe hozzuk utódunkat, vagy azt, hogy legyen szép és felhőtlen gyerekkora, görnyedés, különórahegyek és stresszelés nélkül. Vagy mindkettőt egyszerre, de az meg hogyan lehetséges? Ha figyelembe vesszük az alábbi szempontsort, és az alapján hozzuk meg a döntésünket, talán kicsit könnyebben rátalálhatunk a legmegfelelőbb megoldásra..

Az iskolaválasztás két fő kérdése valóban a címben is feltett mikor és hol, azaz az iskolaérettség eldöntése és a megfelelő tanintézet fellelése. Ezek együttes mérlegelése után írathatjuk be az apró embert április 30-ig az első osztályba.  

Az iskolaérettségről nagyon fontos tudni, hogy bár az óvónővel karöltve gyermekpszichológus állapítja meg, iskolaérett-e a gyermekünk, a szülő dönti el, elfogadja-e annak javaslatát. És az ő vállán nyugszik a felelősség is. Hogyan értékel a szakember? Három szempontcsoport alapján vizsgálja a gyermek képességeit:

    • Fizikai szempontok. Legfontosabb a jó erőnlét és a megfelelő méret: általában 110 cm körüli magasság és 18 kg-os súly, ami elvárható egy iskolába lépő gyermektől. Szüksége is van rá, ha belegondolunk, mennyi mindent kell majd cipelnie az iskolatáskában, a tornazsákban meg még a tízórais szatyorban is...Követelmény a látás és a hallás megfelelő fejlettsége, a kisgyermeki testi jellegzetességek (pocak, tejfogak) kezdődő változása (karcsúsodás, fogváltás), és az egyik oldal dominanciája. Az mindegy, hogy bal-vagy jobbkezes a kicsi, de az iskolaérettség feltétele, hogy legyen "ügyesebb" keze, amit többször is használ a másiknál. Megnézik a gyermek mozgását is, és megállapítják, mennyire harmonikus, koordinált.
    • Pszichikai-szociális szempontok. Akkor érett a gyermek az iskolába lépésre, ha képes kapcsolatot létrehozni más gyermekekkel és felnőttekkel is, ha együtt tud - bár csak ideig-óráig - működni másokkal, és ha el tudja viselni, hogy nem mindig ő van a középpontban. Ha rendelkezik érdeklődéssel bármilyen tevékenység (rajz, zene, labdajáték stb.) iránt, és ha megkezdett tevékenységeit be is fejezi. Ha már várja az iskolába kerülést, újra és újra szóbahozza, és játékában is megjelenik (Zsiráf úr iskolába megy).
    • Szellemi szempontok. Ez a szempontrendszer számos gyermekszakértő által erősen vitatott, mert van egy olyan elmélet, amely szerint a kellő fizikai és pszichikus képességekkel rendelkező gyermek automatikusan megfelel a szellemi követelményeknek is. Leegyszerűsítve, ha elég erős, jól fejlett testben, lélekben és szociálisan egyaránt, akkor az "esze is megjön", mire iskolába megy. Más szakemberek szerint meg igenis érdemes megvizsgálni, mire képes a leendő elsős. Az általuk felállított követelményrendszer nagyjából:

 

    • tudjon rövid verseket, dalokat, meséket megtanulni, memorizálni,
    • ne legyen durva beszédhibája, és képes legyen a szóbeli önkifejezésre egyszerűbb összetett mondatok alkotásával,
    • ismerje a számokat tízig, értse és használja a kisebb-nagyobb, kevesebb-több fogalmát,
    • érdeklődjön a rajzolás, a firkálás iránt - nem a kép minősége a fontos, hanem maga a rajzolás ténye,
    • és végül legyen leköthető a figyelme 10-15 percig.

 

 

 

 

 Az iskolaérettségi vizsgálat végeztével a vizsgálatot végző szakemberek véleményt alkotnak és javaslatot tesznek az iskola megkezdésére vagy még egy év óvodában való eltöltésére. A szülő ennek alapján döntheti el, beíratja-e a kicsit vagy sem. Ez persze nem mindig könnyű döntés. Sajnos a szülői mikrotársadalomban, vagyis a többi szülő részéről még mindig kissé negatív az évvesztes gyermekek megítélése: "nem elég okos, hogy iskolába menjen". Hát dehogynem, mondja az egyszeri szülő, és már ki is töltötte a beíratkozási lapot, gondolván, hogy majd bebizonyítja a gyerek az iskolaérettségét. Hiszen annyi mindent tud!

A valóság ezzel szemben az, hogy - rendelkezzen bár mégoly jelentős ismeretanyaggal - a fizikailag vagy szociálisan nem elég érett, és mégis idejekorán iskolába gyömöszölt gyermek többet veszt, mint egy évet.  Ugyanis nagy valószínűséggel olyan társak közé kerül, akik valóban iskolaérettek, ami magával hozza azt, hogy ő kevésbé ügyes, gyors, alkalmazkodó képes, barátkozó stb lesz a többieknél. Ez kudarcélményhez vezet, ami ebben az életkorban erősen befolyásolja a teljesítményét is - negatív irányba. Ez pedig újabb kudarcok kialakulásá implikálja, ami hosszú távon közönyösséghez, depresszióhoz vagy agresszivitáshoz is vezethet.

Érdemes tehát a szakember véleményét meghallgatva és gyermekünk képességeit a lehető legobjektívebben megítélve az ő számára legésszerűbb döntést hozni és nem a saját büszkeségünket tuningolni...

 

 (A második részben következik: iskolaválasztás szempontjai)

 

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

12 étel, amit SOHA ne adj a babának (tiltólista 1 éves kor alatt)

1 éves kor alatt a babának szigorúan tilos mézet, hozzáadott sót és cukrot, tehéntejet (italként), nyers húsokat és tojást, valamint fulladásveszélyes ételeket (egész dió, szőlő, popcorn) adni.

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja