SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Hogyan élik meg a gyerekek a kórházi tartózkodást?

Családinet [cikkei] - 2014-03-10
A kórházi tartózkodás minden gyerek számára nehéz - legyen bármilyen korú is. Az otthontól és a barátoktól való távollét, az idegen szituáció, a vizsgálatok, a szokásos napi rutin megváltozása mind-mind frusztrációt okoznak a gyerekeknek.

A K&H gyógyvarázs összegyűjtötte, hogy a különböző életkorú gyerekek hogyan élik meg a kórházi tartózkodást, mi okozza számukra a fő problémákat.

„A K&H gyógyvarázs program révén immár 10 éve vagyunk jelen a magyar gyermek-egészségügyben. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kórházban töltött idő mind a gyermek, mind a szülő számára nehéz.  Nem árt azonban, ha a szülő tudja, és végiggondolja, hogy gyermeke mit él át, mik lehetnek a fő félelmei, és ennek tudatában próbál neki segíteni a nehézségek leküzdésében” – mondja Horváth Magyary Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója.

Azt, hogy a gyermek hogyan éli meg a kórházi tartózkodást, természetesen több dolog is befolyásolja. Az első mindjárt az, hogy tervezett beavatkozásról van-e szó, vagy egy esetleges baleset miatt hirtelen kerül be a kórházba. A gyerek alaptermészete szintén egy fontos tényező; a könnyen alkalmazkodó gyerek számára egyszerűbb a kórházi lét és az azzal járó kellemetlenségek elviselése, míg a rutinjaihoz jobban ragaszkodó, akaratos gyereket jobban megviseli az új helyzet. Mindezek ellenére van néhány általános tényező, amelyekre a www.aboutkidshealth.ca szerint a különböző életkorokban érdemes figyelni.

1 éves kor alatt:

  • Az egészen picik számára a biztonság a legfőbb dolog. Ők még nem tudják, hol vannak, számukra a lényeg, hogy a biztonságot jelentő személyek – anya és apa – ott legyenek velük, kialakuljon a belsőséges, meghitt szülő-gyerek kapcsolat.
  • A kicsit nagyobbacskák számára gondot okozhat, hogy esetleg nem tudnak szabadon kúszni, mászni.

1 és 2 éves kor között:

  • A már mozgékony, saját korlátaikat épp felfedező gyermekek általában nehezen viselik a bezártságot, helyhez kötöttséget.
  • Nem értik, miért kell kórházban lenniük, általában zavarja őket a megszokott napi rutin hiánya.
  • A szülőktől való távollétet igen rosszul élik meg.
  • Az idegen helyzet és az idegen emberek jelenléte komoly félelmet okoz számukra.

2 és 6 éves kor között:

  • Az otthontól való távollét, a napi rutin hiánya komoly stressz forrás lehet számukra.
  • Testüket már ismerik, de ismereteik korlátozottak, ezért nem értik a helyzetet.
  • Félnek a fájdalomtól és a különböző vizsgálatoktól.
  • Legtöbbször azt hiszik, valami rosszat tettek, és büntetésből vannak kórházban.

6 és 12 éves kor között:

  • A gyerekeket zavarja az otthon, az iskola és a barátok hiánya.
  • Már értik, hogy miért vannak kórházban, de a helyzettel nem mindig tudnak megbékélni.
  • Félnek a vizsgálatoktól, a fájdalomtól.

12 év felett:

  • Az otthon és a barátok hiánya zavarja őket leginkább.
  • Számukra az intim szférájuk nagyon fontos, így zavarja őket ennek hiánya.
  • Testükhöz való viszonyuk indiferens, nem szívesen beszélnek panaszaikról, fájdalmaikról sem.
  • Tisztában vannak betegségükkel és annak esetleges hosszú távú hatásaival, amely újabb súlyként nehezedhet rájuk.

Mit tehet a szülő?

A szülő – természetesen a gyerek életkorának megfelelően – tehet azért, hogy a fenti szorongások, frusztrációk szűnjenek.

  • Lehetőség szerint próbálja meg felkészíteni a gyereket a kórházi tartózkodásra.
  • Igyekezzen minél több időt tölteni a gyerekkel!
  • Ne felejtse el, hogy ő mutat példát. Természetes, hogy feszült és aggódik, de ne ragassza át aggodalmát gyermekére!
  • Beszélgessen minél többet a gyermekkel! Az őszinte válaszokkal csökkenthető a bizonytalanság és ezzel a gyermek félelme!
  • Vigye be a kicsi kedvenc tárgyait, játékait, mesekönyveit a kórházba, ezzel csökkenthető az otthon hiánya, kellemesebbé tehető a rideg kórházi környezet!
  • A kórházi lét monotonitásának ellensúlyozására próbáljon bevonni más családtagokat is a gyerek felügyeletébe. Időnként vigye el hozzá a legjobb barátait látogatóba.
  • Játékokkal, mesékkel, mondókákkal próbálja meg elterelni a gyerek figyelmét.

A K&H gyógyvarázs mesedoktorai mesemondással igyekeznek hozzájárulni a kórházban fekvő gyerekek lelki gyógyulásához. A mesedoktorok tolmácsolásában több mint 5000 mese hangzott el tavaly augusztus óta a kórházakban.

„A mesemondásért, a látogatásért mind a szülők, mind a gyerekek hálásak. Az előbbi örül, hogy néhány percre felállhat az ágy mellől, elmehet a büfébe, vagy egyszerűen csak magára maradhat gondolataival. Az utóbbi pedig élvezi a látogató jelenlétét, hagyja magát elvezetni a mesék világába, és jó esetben ő is megosztja a meseolvasóval saját kedvenc történeteit” – mondja Horváth Magyary Nóra. „Bízunk benne, hogy mesedoktoraink révén mi is hozzájárulhatunk a kórházban fekvő kis betegek félelmeinek csökkentéséhez, és ha csak néhány percre is, de mosolyt csalhatunk arcukra.”

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Az ikigai titka: miért érdemes reggel felkelni?

Mi ad értelmet az életünknek, és mi tart fiatalon? Az okinawai nők példája arra derít fényt, hogy a hosszú élet nem csupán génkérdés vagy diéta, hanem sokkal inkább a mindennapi örömök és a célérzet kérdése.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja