Anyáink és nagyanyáink röviddel a szülés után már a földeken vagy egy sötét gyárban dolgoztak, hogy meglegyen a napi betevő. Nem volt idejük arra, hogy a nap 24 órájában a gyermekükkel legyenek, vagy ha vele is voltak, általában a hátukra kötve vészelték át a napot. Ahogy egyre növekedtek, gyerekkolóniákba tömörülve, egymást segítve tanultak meg mászni, járni, majd úszni, és még csak hírből sem ismertek különböző mozgást segítő terápiákat, sportokat. Azonban ahogy fejlődött a világ, a babák igényeit is egyre jobban megismertük, és ennek köszönhetően létrejöhetett számtalan olyan mozgásforma, amit ma a gyermekorvosok többsége is javasol.
 

„A pedagógusi vénám nem hagyott nyugodni”

Seufert-Szántó Orsolya, babaúszás és babajóga oktató, egy nem túl pozitív élménynek köszönhetően gondolta úgy, hogy jobban meg kell ismernie ezt a különleges, babáknak ajánlott mozgásformát.

„A babaúszással első gyermekem születése után találkoztam először. Talán 6-7 hónapos volt a lányom, amikor elmentünk egy foglalkozásra. 5 perc után, az egyébként otthon vizet kedvelő lányunk óriási sírásba kezdett, tiltakozott a vizes program ellen. Persze egy idő után feszült lettem én is, és végül nagyon rossz élményként zártuk le az első órát. De adtunk még az egésznek újabb esélyt, így usziztunk vele még párszor, de aztán többet nem mentünk.

Ám végzett testnevelő tanárként, a pedagógusi vénám nem hagyott nyugodni, miért nem ment nekünk könnyedén egy ilyen látszólag örömteli, mozgásos program. Ennek hatására, kíváncsiságból kezdtem el tanulni a babaúszást.”

Orsit a babajóga szintén személyes indíttatás miatt érdekelte, hiszen úgy látta, hogy mindkét gyermeke rendkívül élvezte a közös programot, valamint számos olyan, bensőséges pillanatot élhetett meg velük, amiket lehet, hogy a jóga nélkül soha nem tapasztalhatott volna meg.
 

Az év bármely szakában belekezdhetünk

A szülők nagyrésze fél attól, hogy télen hordja a gyermekét bármilyen, zárt közösségbe, főleg úszásra. Minden lányos anya tudja, hogy a hajszárítás nem egy egyszerű eset, de a fiús szülők sincsenek előnyben, hiszen nekik is valamilyen úton-módon el kell jutniuk a kocsihoz vagy a buszhoz a gyerekkel, akire több réteg ruhát is ráadtak. Ezek különböző praktikákkal kiküszöbölhetőek, így télen sem kell megfosztani egyik kisbabát sem a mozgásformáktól, amivel Orsi is teljesen egyetért.

„Ha abból indulunk ki, hogy mindkét foglalkozás feltölt, és örömöt ad szülőnek és babának - mert ez így is van -, akkor lényegében az év bármely szakában népszerű program lehet. Személyes tapasztalatom szerint az ősz és a tél - a bekuckózással, a befelé fordulás időszakával - a jógának nagyon kedvez. Ám tavasszal, ahogy egyre többet süt a nap, vidámság és virgoncság költözik be a jógaterembe, érezhető a tavaszi energia a gyerekeken.

A babaúszásnál szintén nehéz megmondani, hogy mikor van a szezonja. Lényegében az egész év egy nagy szezon, mert ha még nem is járnak a szülők a kicsikkel nyáron órákra, otthon a kádban, egy kerti medencében vagy nyíltvízben is lehet az év során tanultakat gyakorolni.”
 

Mire kell figyelni, mielőtt ellátogatunk bármelyik foglalkozásra?

Mi, felnőttek sem vágunk bele csak úgy egy új sportág felfedezésébe. Előtte olvasunk róla, beszerezzük a különböző eszközöket hozzá, esetleges korábbi sérülések esetén megkérdezzük az orvosunkat, hogy ajánlja-e nekünk az új mozgásformát. Ha minden stimmel, akkor jó hosszú bemelegítés után belevágunk. Nincs ez másképp a babáknál sem, akik ráadásul még sokkal törékenyebbek és érzékenyebbek bizonyos ingerekre, hangokra, vagy éppen a környezetre.

„Babaúszásra orvosi papírral kell érkezniük a szülőknek, melyben a gyerekorvos leírja, hogy a babánál nincsen semmilyen kontraindukció, ellenjavallata arra, hogy közösségi vízbe, medencébe menjen.

Mik lehetnek az ellenjavallatok? Például, nem merülhet, mert volt a babának légzéskimaradása, a bőre nem engedi a közös fürdő használatot, túl kicsi még, vagy számos más ok is felmerülhet. Ezeket nem nekünk, oktatóknak kell megítélni, hanem a szakembereknek. Ha megvan az orvosi papír, akkor a babának rendelkeznie kell az összes kötelező oltással és 3 hónaposnál idősebbnek kell lennie. Ezután a frissen érkező szülőkkel átbeszéljük, hogy milyen mozgásokat gyakorlunk majd, és elmondjuk a legfontosabbat: semmi nem kötelező, figyeld a babád, mi esik jól neki és meddig” – mondta Seufert- Szántó Orsolya.

Seufert-Szántó Orsolya, képet készítette: Geszten-Kovács Tamara
 

Kinek ajánlott kipróbálnia?

Nem kell semmilyen egészségügyi problémának fellépnie ahhoz, hogy a gyermekekkel jól érezzük magunkat a vízben vagy a szárazföldön. Persze, enélkül is megvannak, enélkül is ugyanúgy felnőnek, de ha tényleg különleges pillanatokra, örökre szóló élményekre vágyunk, valamint magabiztos, erős gyermekeket szeretnénk nevelni, akkor nem érdemes kihagyni ezeket a foglalkozásokat, és Orsi is erre sarkall mindenkit, aki eddig kételkedett az úszás vagy a jóga sikerességében.

„A sok nevetés, közös szülő-gyermek megélés színesíti az órákat. Ezek mellett természetesen nagyon sokat fejlesztjük őket, amit szinte észre sem vesznek. Csodás látni például, ahogy babaúszáson az apukák, a pici babákat a karjukban tartva, mondókázva játszanak a gyermekeikkel, ezzel építve az apa-gyermek kötődést. Jógán masszírozunk, csoportban „dolgozunk”, játszunk velük sok-sok mozgással, mozgatással, énekkel, és mindig relaxálunk. Töltődés, élmény és fejlesztés ez egybegyúrva” - tette hozzá a szakember.

Ti melyik foglalkozást próbáljátok majd ki?

Indexkép: Khusen Rustamov képe a Pixabay-en