SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Hogy fest a világ egy újszülött szemszögéből?

Családinet [cikkei] - 2015-08-14
Első alkalommal sikerült norvég és svéd tudósoknak bemutatni, hogyan látják az újszülöttek, mikor kifejezzük érzelmeinket - és ez a felfedezés egy régóta folyó vitának vethet véget.

„Évek óta tisztában vagyunk vele, hogy az újszülötteknek rossz a látása, nem képesek különbséget tenni a színek között, valamint a látásélességük is rossz.” - nyilatkozta Dr. Svein Magnussen, az Oslói Egyetem nyugalmazott pszichológia professzora, egyben a tanulmány társszerzője. „Most már tudjuk, hogy az újszülöttek látják az emberi arcot, és az azon megjelenő érzelmeket, és talán még reagálnak is rá. Ez eddig vita tárgyát képezte a fejlődéspszichológiában.”

A Telegraph című brit napilap beszámolója szerint a tanulmány során olyan mozgó felvételeket készítettek felnőttek arcáról, amelyek különböző érzelmeket fejeztek ki, és kiszűrték azokat, amelyek az újszülöttek számára nem érzékelhető vizuális információt tartalmaztak. 
A tudósok egy olyan korábbi tanulmány alapján válogatták ki, mit hagyjanak ki, amely arról szólt, a csecsemők hogyan érzékelik az alakokat, a kontrasztokat, távolságokat és más vizuális jeleket. A kísérletben használt, színlelt érzelmeket bemutató képeken láthatunk meglepettséget, boldogságot, haragot és közömbösséget.

A kutatók 48 felnőttnek mutatták meg a képeket azért, hogy megállapítsák, vajon érzékelik a kifejezéseket azután is, hogy néhány látásra támaszkodó adatot eltávolítottak.

„Ezeket az adatokat és dinamikus képeket a csecsemők látására jellemző rossz felbontással és kontraszttal mutattuk be, és arra a következtetésre jutottunk, hogyha egy felnőtt kísérleti alany rájött, mit lát a képen, akkor elvileg egy újszülött is képes erre.” - tudatta a tanulmány társszerzője, Professzor Claes von Hofsten, a svéd Uppsala Egyetem pszichológia professzora. „Viszont ha egy felnőtt sem jön rá, mit ábrázolnak a képek, akkor egy újszülött sem fog.”
 

Mire jöttek rá a kutatók?

A felnőttek 30 cm távolságról, négyből három kép esetében tudták helyesen megállapítani, milyen arckifejezést látnak. Alapul véve azt, hogy a felnőttek mennyire eredményesen jöttek rá, milyen érzelmeket láthatnak a szimulációkban, a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a körülbelül kétnapos újszülöttek szintén látják a szüleik arckifejezését körülbelül harminc centiméterről; ez nagyjából megfelel egy szoptatós anya és a kisbabája közötti távolságnak.
Viszont mihelyt növekszik a távolság, az érzelmek sikeres felismerésének aránya arra a szintre esett vissza, amit a tudósok nagyjából vártak egy véletlenszerű vizsgálattól – ami azt sugallja, hogy a kisbabák látása túl elmosódott ahhoz, hogy az ezen a távolságon kívül eső kifejezéseket érzékeljék.



Ezt látja egy újszülött a különböző távolságokból

A kutatók hozzátették, csupán azt vizsgálták, hogy az újszülöttek mit látnak, nem pedig azt, hogy meg is értik-e azt. Éppen ezért több vizsgálatot kéne elvégezni ahhoz, hogy biztosan megállapíthassuk, a csecsemők megértik-e, és képesek-e utánozni az arckifejezéseket.

„A mi álláspontunk szerint az alapkő letétele megtörtént. Ha bárki is ellenőrizni akarná, csak tegye.” - áll Magnussen írásban kiadott bejelentésében.

A tanulmányt a Journal of Vision internetes újság publikálta a 2014 novemberi számában.

 

Forrás: http://www.sv.uio.no/
Kép: http://www.gazeta.ru/
Indexkép: www.foter.com

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval

Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Jelzett Gyula telefonja, kirohant az óráról - meglepő oka volt rá

Amikor a kamaszod telefonja pittyen az órán, valószínűleg egy újabb TikTok-videóra vagy mémre gondolsz. Bognár-Béres Gyula esetében azonban ez a hang az életet jelentette: a budapesti gimnazista egy angolórát szakított félbe, hogy a szomszédos parkban újraélesszen egy idegent. Ez a történet nem csupán egy rendkívüli eseményről szól, hanem arról is, hogyan válhatnak a fiatalok felelős, cselekvő tagjaivá a társadalomnak, és milyen szerepe van ebben a szülői nevelésnek, az iskolai oktatásnak és a modern technológiának.

BIZET, SAINT-SAËNS, BRAHMS - ALEXANDER MALOFEEV - 2026. május 13. szerda 19.30 - MÜPA

Kecsesség, változatosság, színgazdagság - ezt kínálja Bizet L’Arlésienne (Az arles-i lány) című színpadi kísérőzenéjének 1. szvitje. Camille Saint-Saëns 2. (g-moll) zongoraversenye stiláris sokszínűséggel kápráztatja el hallgatóját, Brahms 3. (F-dúr) szimfóniája viszont éppen ellenkezőleg: rendkívül egységes muzsika, amely híven képviseli a zeneszerző jellegzetes, egyéni nyelvét. A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének ötödik hangversenyét a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli. Izgalmas perceket várhatunk a zongoraversenytől, amelynek szólistájaként az átütő tehetségű, mindössze huszonhárom éves orosz virtuóz, Alexander Malofeev tér vissza a korábbi sikeres vendégszereplése után a Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz.

"Külföldön bezzeg nem kötelező!" – Utánajártunk, mi az igazság a gyermekvédőoltásokról

Amikor megkapod a védőnőtől az oltási naptárat, talán te is megijedsz a sok kötelező szúrástól, és elgondolkodsz: biztosan kell ez mind a gyerekemnek? Különösen akkor merül fel ez a kérdés, amikor egy külföldön élő ismerősödtől azt hallod, hogy náluk alig van kötelező oltás, mégis mindenki egészséges. Magyarországon 12 fertőző betegség ellen kötelező az immunizáció, míg Ausztriában például egyetlen kötelező oltás sincs. Miért van ez így, és mi történik, ha egy ország lazít a szabályokon? Láss tisztán a vakcinák útvesztőjében.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja