Hogy ezekben az esetekben milyen készítményeket szabad szedni, az orvostársadalmat is megosztja, egy azonban biztos: a kezeletlenül hagyott betegség általában többet árt a magzatnak, mint a beszedett orvosság.

A huszadik század közepéig senkit sem foglalkoztatott a kérdés különösebben. Bár az anyai alkoholfogyasztás káros hatásait addigra már sejtették, úgy gondolták, a gyógyszerektől nem kell különösebben tartani, mert az idegen anyagok nem jutnak át a méhlepényen. Így aztán váratlan sokként érte az egész társadalmat, amikor 1957-től egyre több végtaghiánnyal – csökevényes karokkal és lábakkal – született gyermek látta meg a napvilágot. Néhány év múlva kiderült, hogy a szörnyű betegségért egy új gyógyszer, a kifejezetten kismamák számára kifejlesztett, hányingert csillapító és nyugtató hatású Contergan volt a felelős. A készítményt 46 országban forgalmazták, de Magyarországon soha nem volt kapható. Utoljára Kanada tiltotta be 1962-ben.

A Contergan-botrány után egyre inkább felerősödtek a várandósság alatti gyógyszerszedést tiltó hangok. A nyolcvanas évek óta már rutinszerűen ráírják minden készítményre, hogy terhes és szoptató nők számára nem ajánlott, függetlenül attól, hogy van-e arra bármi bizonyíték, hogy a szer valóban ártalmas a magzatra. Mindez tulajdonképpen érthető is: senki sem vállalná fel, hogy kismamákon és meg nem született gyermekeiken tesztelje egy készítmény mellékhatásait.
 

Pedig a helyzet nem ilyen egyértelmű.

Czeizel Endre egy korábbi interjúban elmondta: az Európai Unióban kb. 8300 gyógyszer van forgalomban, amelyek közül egyértelmű magzatkárosító hatása 41-nek van. Ezek sem feltétlenül veszélyesek az egész terhesség alatt, a Contergan például annak idején a 35-50. nap között akadályozta meg a végtagfejlődést.

Az is tény, hogy léteznek olyan betegségek, amelyek mindenképpen kezelést igényelnek. Bizonyított, hogy a láz és a migrén sokkal többet ártanak a magzatnak, mint az enyhítésükre beszedett gyógyszer. Allergia esetén csak a szteroidokat tartalmazó készítményeket kell elkerülni, az antihisztaminok és a béta-mimetikumok veszélytelennek tekinthetők.

A kisebb megfázás, köhögés ugyanakkor jól kezelhető citromos teával, C-vitaminnal, felesleges kockázat egyéb szereket szedni rá.
 

Náthás megbetegedéskor a következő szerek kerülendőek:

• Ibuprofen a terhesség utolsó harmadában

• Aszpirin tartalmú készítmények

• Guafenesin-, dextrometorfán- és kodeintartalmú szerek

• Antibiotikum kizárólag bakteriális fertőzés és felülfertőződés esetén szedhető, bizonyos típusaik azonban ekkor sem ajánlottak (pl. gentamicin)

Migrénes fejfájás esetén mindenképp konzultáljunk a kezelőorvossal, mielőtt bármilyen szert beveszünk.

A hormonális változások miatt a legtöbb kismamánál enyhülnek vagy akár meg is szűnhetnek a tünetek a várandósság ideje alatt, néhányan azonban a megszokottnál is többet szenvednek ilyenkor. Enyhe vagy közepes erősségű fájdalmakat megpróbálhatunk pihenéssel, relaxációval enyhíteni, de az erős, esetleg hányással is járó rohamok mindenképpen kezelést igényelnek. Vannak orvosok, akik ilyenkor engedik a paracetamoltartalmú gyógyszerek szedését maximum 500 mg/nap adagban. Az acetilszalicilsavat és diklofenakot tartalmazó készítmények az első két trimeszterben és szoptatás alatt óvatosan szedhetők, a 28. hét után azonban tilos az alkalmazásuk. Kerülendő az ibupfofen, a naproxen és az indometacin.

Fogorvoshoz nyugodtan el lehet – sőt, javasolt is – menni a várandósság elején. Ha kezelésre kerülne sor, az ilyenkor alkalmazott fájdalomcsillapító teljes mértékig ártalmatlan a babára.

A legfontosabb: feleslegesen szenvedni terhesség alatt sem kell, azonban bármilyen készítmény használata előtt kérjük ki orvos véleményét.

Indexkép: maxpixel

 

A cikket lektorálta:

Makay Zsuzsa   Védőnő, családterapeuta   Küldj egy kérdést szakértőnknek!

 

• Bemutatkozás
• Megjelent cikkek
• Kérdezz-felelek