A terhesség első napjától a szoptatás végégig számít a vitamin- és ásványianyag-bevitel - Sok betegség és fejlődési rendellenesség elkerülésének kulcsa a helyes táplálkozás

2009-ben készült egy országos táplálkozási vizsgálat², amely a magyar lakosság tápanyag bevitelét vizsgálta. A kutatás eredménye sajnos alátámasztotta, hogy a hazai táplálkozási szokások nem megfelelőek, így például a magyar nők vitaminbevitele jelentősen elmarad a nemzetközileg ajánlott mennyiségektől. Ráadásul a terhesség 9 hónapja alatt bizonyos vitaminokból és ásványi anyagokból jelentősen megnő a szervezet szükséglete. Folsavból, vasból és B6-vitaminból például akár 50%-kal is emelkedhet a szervezet igénye a várandósság során, de cinkből, B1-, B2-, C-vitaminból továbbá magnéziumból is többet kell a terhes nőnek bejuttatnia szervezetébe.
 
Kutatások alapján a legtöbb orvos már a babatervezés alatt is javasolja a kismamavitaminok szedését. Ennek oka, hogy a fogantatást követő 3. és 8. hét között az embriók mérhetetlenül dinamikusan fejlődnek. Ekkor alakul ki számos szerv köztük az idegcső is, ami fontos fejlődési szakaszon megy át ebben az időszakban. Az idegcsőből alakul ki a gyermek agya és gerincvelője, azaz a központi idegrendszer fő részei. A megfelelő folát-ellátottság rendkívül fontos szerepet játszik az idegcső megfelelő fejlődésében. A folsav, a folát szintetikusan előállított formája, mely csökkenti a velőcső-záródási rendellenességek - például a nyitott gerinc - kialakulásának kockázatát.
 
Ugyanakkor sok nő az első hetekben még nincs is tisztában vele, hogy gyermeket vár, pedig nagyon fontos, hogy már ekkor megfelelő legyen az anya szervezetében a folát-szint.  Egy Magyarországon végzett kutatás szerint a kismamák csupán 25%-a kezdi el a terhesség előtti szakaszban szedni a kismamavitaminokat, míg a fogamzást követően már 75%-uk. A megfelelő folát-szint eléréséhez időre van szükség, ezért nem árt a tervezett terhesség előtt legalább egy hónappal elkezdeni magzatvédő vitamint szedni, hogy a szervezet vitamin és folát raktárai feltöltődjenek, és így az anyai szervezet felkészülhessen a terhességre.

Rendkívül nehéz olyan étrendet összeállítani, amellyel fedezhető lenne a kismama megnövekedett mikrotápanyag-szükséglete. Ennek egyik oka, hogy bizonyos hazánkban is gyakran fogyasztott ételekből igen nagy mennyiséget kellene a várandós anyukának naponta elfogyasztania ahhoz, hogy bejuttassa szervezetébe a szükséges mikro-tápanyag mennyiséget. Például a terhesség időszakában szükséges mikrotápanyagot jód esetén 20 darab tojás, a folsav esetében 600 gramm spenót, vas esetében pedig 850 gramm marhahús fedezi, míg a kismamavitaminok ezt egy kapszulában vagy tablettában tartalmazzák. A jód nélkülözhetetlenül fontos az anya és a baba számára is, hiszen elősegíti a termékenységet, csökkenti a vetélés és a szülés körüli halandóság kockázatát, valamint a mentális retardáció kialakulásának esélyét. A megfelelő vasbevitellel pedig megelőzhető a vérszegénység illetve a magzat növekedésbeli visszamaradása.
 
Sok tévhitet lehet hallani a magzatvédő vitaminokkal kapcsolatosan, mint például az anya hízása vagy a kisbaba nagyobb születési súlya. Fontos ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy a vitaminoknak, ásványi anyagoknak és nyomelemeknek nincs energiatartalma, azaz nem viszünk be velük plusz kalóriát - így az ezeket tartalmazó készítményekkel sem.

Forrás: 
*1. Czeizel E: Primary Prevention of Neural-Tube Defects and Some Other Major Congenital Abnormalities Paediatr Drugs 2000 Nov-Dec; 2 (6): 437-449
*2. Lugasi A. és mtsai: OTÁP 2009 – III. A magyar lakosság vitaminbevitele  Orv. Hetil., 2012, 153, 1106–1117; Lugasi A. és mtsai: OTÁP 2009 – V. A magyar lakosság mikroelem bevitele  Orv.  Hetil., 2012, 153, 1177–1184
Fotó: phalinn via Foter.com / CC BY