Az International Journal of Obstetrics and Gynaecology című folyóiratban közölt tanulmány készítői több mint 5,4 millió szülés adatait elemezték az 1984 és 2007 közötti időszakból. A vizsgált huszonnégy év alatt nagyjából 50 százalékkal növekedett az ikervárandósságok száma. Az 5,4 millióból összesen három százalék volt ikerszülés. Az összes szülésnél regisztrált 148 359 jelentős születési rendellenesség nagyjából négy százaléka az ikerként világra jött csecsemőket érintette.
Az eredmények szerint a vizsgált időszakban nagyjából megkétszereződött az ikerszüléseknél jelentkező születési rendellenességek aránya, és a 2000-2003 közötti időszakban, mintegy tizenkét születési rendellenesség jutott tízezer ikerszülésre. A legnagyobb növekedést a nem kromoszomális abnormalitás okozta rendellenességeknél, például a fizikai deformáltságnál tapasztalták a kutatók. Ennek aránya a kezdeti - 1985 és 1987 közötti - tízezer ikerszülésre jutó hatról, tizenegyre növekedett a tanulmány végére.
Összességében nézve a születési rendellenességek előfordulásának kockázata nagyjából 27 százalékkal volt magasabb az ikerbabák esetében, mint az egyedül világra jött csecsemőknél. A szakemberek szerint a növekedés részben a lombikbébi-kezelések egyre gyakoribb alkalmazására vezethető vissza: az eljárás ugyanis a születési rendellenességek fokozottabb kockázatával jár együtt. Ugyancsak a szakemberek szerint, a kezelésen áteső nőknek érdemes lenne megfontolniuk, hogy egyetlen embriót ültettessenek be: bár ez nem csökkenti feltétlenül a születési rendellenességek kialakulásának kockázatát, befolyásolhatja a szülés kimenetelét és kevesebb terhet rak a kezelésben résztvevőkre – adta hírül az MTI.

Dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász és meddőségi specialista szerint az ikerszülések száma valóban növekszik az egyre elfogadottabb és elterjedtebb lombikbébi kezelések következtében, azonban a spontán ikerterhességi ráta változatlan. A változás oka, hogy a lombikprogramok során korábban jellemzően több embriót ültettek vissza az anyaméhbe, így nagyobb volt az esély az ikerterhesség kialakulására. A fejlődési hibák azonban nem a beültetett embriók számával voltak összefüggésben, hanem inkább azzal, hogy a lombikbébi kezelés „megkerülte” a hagyományos fogantatás természetes szűrőit. Ma már tudjuk, hogy a természetes 3%-os genetikai kockázathoz képest, a lombikbébi kezelés esetén ez a szám (a megfogant magzatok számától függetlenül) 4-5%-ra növekszik.

A Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet specialistája egyetért azzal, hogy az egyes terhesség nem csökkenti feltétlenül a születési rendellenességek kialakulásának kockázatát, ugyanakkor szülészeti szempontból mindenképpen biztonságosabb egyetlen gyermek kihordása. A modern lombikbébi központokban ezért egyre inkább arra törekednek a szakemberek, hogy minél kisebb gyógyszeres stimulációnak vessék alá a leendő édesanyát, ugyanakkor kevesebb petesejtből, jobb minőségű embriók létrejöttét segítsék, és törekedjenek az úgynevezett egyes embriótranszferre, vagyis egyetlen – lehetőség szerint minél egészségesebb – embriót ültessenek vissza az anyaméhbe.

„Ma már nálunk is elérhetőek olyan előzetes genetikai szűrővizsgálatok (úgynevezett preimplantációs genetikai vizsgálat PGD – micro-array technológiával), amelynek segítségével még az embrió beültetése előtt ki tudjuk zárni gyakorlatilag az összes kromoszóma-számbeli rendellenességet, illetőleg a családban ismert számos egyéb genetikai rendellenességet célzottan diagnosztizálni tudjuk. A módszer óriási előnye, hogy nemcsak a lombikbébi program sikeressége növelhető, hanem ráadásul a vetélések arányát is számottevően csökkenteni tudjuk. Összességében a sikeres terhesség létrejötte természetesen fontos szempont, ugyanakkor emellett arra is oda kell figyelni, hogy minél kíméletesebb programot tudjunk nyújtani az édesanyák számára, és mindent megtegyünk azért, hogy lehetőség szerint egészséges gyermekük szülessen.”- tudhattuk meg a részlegvezető főorvostól.

Forrás: www.versysclinics.com

Fotó: Sean McGrath - Maternity Curves