A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Otthon kell maradnom - mi lesz a munkámmal?

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2020-03-16
Március 16-án leállt az ország. Emberek milliói maradtak távol a munkahelyüktől - a szerencsések home office-ban tudják folytatni a munkát, de sokan, akiknek erre nincs lehetőségük, most tanácstalanok: mire számíthatnak az elkövetkező hetekben-hónapokban? Lesz-e hova visszamenniük, amikor lecseng a járvány, és miből fognak élni, amíg kényszerűen otthon maradnak?
Otthon kell maradnom - mi lesz a munkámmal?

A ma beállt helyzetre nincs szabályozás a Munka Törvénykönyvében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint „Sem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.), sem a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben nincs külön speciális szabályozás járványveszély esetére azaz, ha közegészségügyi okból prevenciós jelleggel indokolt a munkavállaló munkahelyi távolléte.”

Az AZNAP Könyvelőiroda összefoglalta, a jelenlegi feltételek mellett milyen lehetőségeik vannak a munkáltatóknak és a munkavállalóknak:

  • A munkaidő változatlanul marad: Tiszta sor, minden a régi kerékvágásban megy tovább.
  • Munkaórák csökkentése: Ehhez szerződésmódosítás szükséges, amit a munkavállalónak is alá kell írnia. Ha nem egyezik bele, a rendes felmondás lehet a másik opció.
  • Távmunka
  • Állásidő: Az EMMI tájékoztatása szerint „Ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét a beosztás szerinti munkaidőben nem teljesíti, az állásidő szabályai alkalmazandóak. Az Mt. 146. § (1) bekezdése (a Kit. 135. §-a megegyezik az Mt. 146. § rendelkezéseivel.) szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg.” Jelen eset azonban valószínűleg kimeríti az „elháríthatatlan külső ok” fogalmát.
  • Betegállomány: Betegállományban csak az lehet, aki valóban beteg. Ez esetben minden naptári évben 15 nap betegszabadságnak minősül, és ilyenkor a munkáltató kötelessége kifizetni a bér 70 százalékát. A negyedik héttől a táppénz kétharmadát a TB, egyharmadát a munkáltató fizeti.
  • Fizetés nélküli szabadság: Ehhez szerződésmódosítás szükséges, amelyet a munkavállalónak is alá kell írni. Fizetés nélküli szabadság idejére szünetel az egészségbiztosítás.
  • Rendes felmondás: A felmondást követően a munkáltató egyhavi bért köteles kifizetni a munkavállalónak, de ledolgozni csak két hetet kell.
  • Felmondás közös megegyezéssel: Ebben az esetben bármiben megállapodhat a munkáltató és a munkavállaló.


Mi történik, ha a munkáltató nem tudja kifizetni a munkavállaló bérét?

Ebben az esetben három verzió lehetséges:

  1. A munkavállaló nem kap fizetést. Ezt később az adóbevallásban jelezni kell, és erre az időszakra adótartozás sem keletkezik.
  2. A munkavállaló részfizetést kap, ilyenkor ennek fényében alakul az adó- és járulékfizetés.
  3. A munkavállaló megkapja a fizetését, a munkáltató azonban nem tudja a NAV-nak befizetni a járulékokat. Az így keletkezett tartozást a NAV kalkulátorán tudjuk kiszámolni.

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: fizkes / shutterstock

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja