Mivel a későbbiekben valószínűleg egyáltalán nem, vagy csak ritkán lesz lehetőségük személyes találkozóra, az első beszélgetés döntő lehet. A munkáltató igyekszik megtalálni azt az alkalmazottat, aki már első alkalommal képes elnyerni a bizalmát, s akire a későbbiekben is nyugodtan rábízhatja az elvégzendő feladatokat anélkül, hogy később állandóan az alkalmazott ellenőrzésével kelljen foglalkoznia.

Sokat befolyásol az alaphangulat, a külső megjelenés, a beszédstílus, és természetesen az első benyomás. Állásinterjúra már csak azokat a jelentkezőket hívják be, akik előzetesen leadott önéletrajzuk és motivációs levelük alapján megfelelnek az elvárásoknak. Az interjú során külön-külön kerülnek meghallgatásra az egyes jelentkezők, akik legtöbbször azonos mértékű képzettséggel és szaktudással jelentkeznek, így már nem a tudás, hanem a meggyőző erő és a megnyerő stílus az, ami hozzásegít a kiválasztott pozíció megszerzéséhez.

Ma már a jelentkezőket többféle írásbeli és szóbeli tesztnek is alávetik, ezért az élelmesebbek nagyobb eséllyel pályázhatnak egy-egy pozícióra. Az állásinterjú során elengedhetetlen a magabiztosság, ezt azonban nem szabad túlzásba vinni. A túlzott határozottság azt az érzetet kelti, hogy az alkalmazott a saját feje után megy, nem hallgat az utasításokra, ezért érdemes egy határozott, ugyanakkor „laza” stílussal részt venni a beszélgetésen.

Léteznek szakmai és szituációs interjúk. A szituációs játék során olyan helyzeteket imitálnak, melyek gyakran előfordulnak az adott munkakörben. Például telemarketinges munka esetén fontos lehet a monotonitás tűrés, illetve az, hogyan reagál az alkalmazott az elutasításra, mely marketing- és üzletkötői feladatok elvégzése során előfordulhat.

A szakmai interjú során az eddigiek során megszerzett tapasztalatokra, és a meglévő tudásra igyekeznek fényt deríteni. Hasonló interjún részt vesz egy szakember is, aki a pozíció betöltéséhez szükséges ismeretekkel kapcsolatban kérdezi a jelentkezőt, esetleg elvégzendő próbafeladatot is ad számára. Az ún. strukturált interjú párbeszéd formájában zajlik, a leendő felettes, vagy a vállalat tulajdonosa kérdéseket tesz fel, melyekre a jelentkezőnek választ kell adnia. Ilyen módszerrel könnyen fény deríthető a jelentkező tulajdonságaira és képzettségére egyaránt.

A munkáltatók nem egyszer feltehetnek „provokáló” kérdéseket. Ennek lényege szintén a jelentkező mélyebb megismerése, hogyan reagál egyes helyzetekben. Ilyen esetben érdemes finoman hárítani, ez a munkáltató számára is imponál, hiszen a jelentkező határozott, képes megvédeni érdekeit, ugyanakkor a provokáló személyt sem sérti meg. Ez főként olyan munkakörökben lehet fontos, ahol személyes, vagy valamely technikai eszköz segítségével kapcsolatot kell tartani az ügyfelekkel, akik esetenként bántó megjegyzéseket is tehetnek.

Bár távmunka esetén legtöbbször nem játszik szerepet a külső megjelenés, az első találkozón mégis érdemes formális öltözékben megjelenni. Amennyiben az adott munkakör (pl. üzletkötő) megkívánja az üzleties megjelenést, fontos hogy az állásinterjú során is ennek megfelelően válassza ki ruházatát a jelentkező.

betöltés...