A tévézés is tanulás
Családinet [cikkei] - 2008-06-11
Informális és nem-formális tanulási módszerek a MindenTanulás napirendjén.
A MindenTanulásban nyilatkozó szakemberek szerint a tanulás kapcsán nem kell rögtön az ellenőrzőre, a szigorú professzorra vagy a becsengetésre gondolnunk. Tanulásnak számít az is, ha megnézünk egy ismeretterjesztő műsort a tévében, egyesületi tagok vagyunk, vagy a barátunk megmutatja egy új számítógépes program használatát. A lényeg tehát a tanulás, nem annak formája.
Bár sokan azért részesítik előnyben a tanulás formális vállfaját, mert a kurzus befejeztével államilag elismert oklevelet kapnak, a MindenTanulásban megszólaló Mayer József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa szerint hiba lebecsülni a más jellegű képzéseket. Ott vannak például azok a tanfolyamok, amik abban segítenek, hogy minden korosztály jobban boldoguljon a való életben. Emlékezzünk csak a „Kattints rá, Nagyi” programra, mely az idősebbeket tanítja internetezni, de részt vehetünk e-ügyintézés vagy önkifejezés tréningen is, amik szintén ahhoz járulnak hozzá, hogy hatékonyabban végezzünk bizonyos tevékenységeket. Bár a nem-formális tanulás végén nem kapunk diplomát, az oktatók és a résztvevők véleménye alapján tudást annál inkább.
Azoknak, akinek még a nem-formális tanulás is túl kötöttnek tűnik, marad az élet, mint a tanulás színtere. Bár nincs klasszikus értelemben vett oktatónk mégis nap mint nap kerülhetünk olyan helyzetekbe, melyek új képességekkel, kompetenciákkal ruháznak fel bennünket. A csapatsport vagy az egyesületi munka például az együttműködési készségünket javítja, mely dr. Szigeti Tóth János, a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke szerint egyébként is "hiánycikknek" számít Magyarországon. A műsorban megszólaló szakértők szerint nincs igazuk azoknak sem, akik a tévénézést semmittevésnek bélyegzik, hisz a készülék érdekes és szórakoztató módon okít, tájékoztat bennünket a legkülönbözőbb témákról a közélet eseményeitől kezdve a kultúrán át egészen a tudományig. Fontos még kiemelni a baráti beszélgetések személyiség- és tudásfejlesztő mivoltát is, főleg ha miután hazaértünk, az újonnan szerzett információinkat az internet segítségével ki is egészítjük, azokat összefüggésbe helyezzük.
A nem-formális és az informális tanulás hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az Európai Unió kiadott egy olyan memorandumot, melyben arra ösztökéli tagországait, hogy népszerűsítse ezeket a tanulási módszereket. Tanulni tehát nem csak iskolában lehet, tanfolyamok és élethelyzetek sora áll a rendelkezésünkre, hogy képezzük, fejlesszük magunkat. Egy egész életen át.
A MindenTanulás című ismeretterjesztő sorozat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet és az Akadémiai Tudás-Média Zrt. közreműködésével jött létre. A televíziós műsor célja, melyet minden kedden és csütörtökön vetít a Duna Televízió I-es és II-es csatornája, az élethosszig tartó tanulással, felnőttképzéssel, szakképzéssel kapcsolatos területek érdekességeinek és lehetőségeinek bemutatása és népszerűsítése. A www.mindentanulas.hu weboldalon előadások, kerekasztal-beszélgetések és riportfilmek várják az érdeklődőket, a www.nive.hu weboldal pedig jó kiindulási pont annak, aki kedvet kapott a szakmai fejlődéshez.
Bár sokan azért részesítik előnyben a tanulás formális vállfaját, mert a kurzus befejeztével államilag elismert oklevelet kapnak, a MindenTanulásban megszólaló Mayer József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa szerint hiba lebecsülni a más jellegű képzéseket. Ott vannak például azok a tanfolyamok, amik abban segítenek, hogy minden korosztály jobban boldoguljon a való életben. Emlékezzünk csak a „Kattints rá, Nagyi” programra, mely az idősebbeket tanítja internetezni, de részt vehetünk e-ügyintézés vagy önkifejezés tréningen is, amik szintén ahhoz járulnak hozzá, hogy hatékonyabban végezzünk bizonyos tevékenységeket. Bár a nem-formális tanulás végén nem kapunk diplomát, az oktatók és a résztvevők véleménye alapján tudást annál inkább.
Azoknak, akinek még a nem-formális tanulás is túl kötöttnek tűnik, marad az élet, mint a tanulás színtere. Bár nincs klasszikus értelemben vett oktatónk mégis nap mint nap kerülhetünk olyan helyzetekbe, melyek új képességekkel, kompetenciákkal ruháznak fel bennünket. A csapatsport vagy az egyesületi munka például az együttműködési készségünket javítja, mely dr. Szigeti Tóth János, a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke szerint egyébként is "hiánycikknek" számít Magyarországon. A műsorban megszólaló szakértők szerint nincs igazuk azoknak sem, akik a tévénézést semmittevésnek bélyegzik, hisz a készülék érdekes és szórakoztató módon okít, tájékoztat bennünket a legkülönbözőbb témákról a közélet eseményeitől kezdve a kultúrán át egészen a tudományig. Fontos még kiemelni a baráti beszélgetések személyiség- és tudásfejlesztő mivoltát is, főleg ha miután hazaértünk, az újonnan szerzett információinkat az internet segítségével ki is egészítjük, azokat összefüggésbe helyezzük.
A nem-formális és az informális tanulás hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az Európai Unió kiadott egy olyan memorandumot, melyben arra ösztökéli tagországait, hogy népszerűsítse ezeket a tanulási módszereket. Tanulni tehát nem csak iskolában lehet, tanfolyamok és élethelyzetek sora áll a rendelkezésünkre, hogy képezzük, fejlesszük magunkat. Egy egész életen át.
A MindenTanulás című ismeretterjesztő sorozat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet és az Akadémiai Tudás-Média Zrt. közreműködésével jött létre. A televíziós műsor célja, melyet minden kedden és csütörtökön vetít a Duna Televízió I-es és II-es csatornája, az élethosszig tartó tanulással, felnőttképzéssel, szakképzéssel kapcsolatos területek érdekességeinek és lehetőségeinek bemutatása és népszerűsítése. A www.mindentanulas.hu weboldalon előadások, kerekasztal-beszélgetések és riportfilmek várják az érdeklődőket, a www.nive.hu weboldal pedig jó kiindulási pont annak, aki kedvet kapott a szakmai fejlődéshez.
Előző hír
Személyiségünk lenyomata: a kéz
Következő hír
Szelektív kollekció
LEGOLVASOTTABB
Még ma vidd orvoshoz, ha ilyen tünetei vannak - egyre gyakoribb a betegség Magyarországon
A gyerekkori cukorbetegség nem játék, és sajnos egyre több gyermeket érint Magyarországon is. Milyen élete lesz a gyereknek? Hogyan lehet jól kezelni? Elfogadják majd a társai? Ezek a kérdések ijesztőnek tűnhetnek, de vannak gyakorlati, megnyugtató megoldások, amelyek segítenek a családnak és a gyermeknek eligazodni a diabétesz útvesztőjében.
Egyre több gyereket érint a magas vérnyomás - ez áll a háttérben
Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása a fiatalok körében szinte megduplázódott. Ez már nem csupán statisztika, hanem figyelmeztetés, hiszen a korán jelentkező vérnyomásproblémák hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.
Rejtett válság: ezért kerülnek padlóra a kisgyermekes anyák Magyarországon
Pénzügyi hullámvasúton utaznak a magyar édesanyák: a CSED alatt még úgy tűnik, minden rendben, ám a GYES-korszakba lépve szembesülnek rendszer hiányosságaival. Rugalmas munkahelyek alig vannak, a fizetések bezuhannak, és a legtöbb anya magára marad a túlélési zsonglőrködéssel.
Anyai és apai nagyszülők: Miért más a gyerekek kapcsolata velük?
Aki figyelmesen nézi a családi összejöveteleket, az hamar észreveheti: a gyerekek valahogy mindig az anyai nagymamához húznak. Ott bújnak hozzá, nála akarnak ülni ebédnél, őt keresik, ha valami baj van. Az apai nagyszülők persze ugyanúgy szeretik az unokákat, mégis gyakran más a dinamika. De miért van ez így?
Egyszerű hátfájásnak gondolta az anyuka, amíg rá nem jött: 3. stádiumú rák volt
Amikor Courtney Liniewski hátfájásra panaszkodott, azt hitte, túl sokat ül az íróasztalánál. 34 évesen, két kisgyerek anyukájaként, krízistanácsadóként dolgozott egy pszichiátriai kórházban Milwaukee mellett - észre sem vette, hogy valami sokkal komolyabb dolog zajlik a testében. És ami a legfélelmetesebb: a tünetek olyan hétköznapiak voltak, hogy bármelyikünk figyelmen kívül hagyhatja őket.
.jpg){kind=small}
Családinet hozzászólások: