Viszont, a már így is ámulatba ejtő számokat messze túlszárnyalja egy William James Sidis nevezetű illető elméje, ugyanis úgy tartják, hogy William IQ szintje valahol a 250 és 300 között mozgott – így akárhogy is nézzük, ő volt a valaha élt legelmésebb ember a földön.

De ha ez így van, akkor hogy lehet, hogy szinte nem is hallottunk mind idáig semmit erről az emberről?

William egy ritka különleges ember volt, aki gyerekként is már a számok bűvöletében élt, mindemellett a későbbiekben remek írónak is bizonyult.

De ne szaladjunk ennyire előre, hanem ismerkedjünk meg közelebbről a világ legokosabb emberének történetével és rántsuk le a leplet arról is, hogy miért is tudunk olyan keveset róla?

8 éves korára már 8 nyelven beszélt folyékonyan

William 1898-ben született New Yorkban. Édesapja, Boris 4 diplomás pszichológus volt, édesanyja szintén felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Mivel már a szülei is jóval okosabbak voltak az átlagnál, Williams James Sidistől mindenki azt várta, hogy páratlanul briliáns elmével fogja megáldani az ég. Viszont az intelligenciája mindenkit ámulatba ejtett.

Már 18 hónaposan a New York Times hasábjait olvasta. 8 éves korára pedig autodidakta módon elsajátította a latin, görög, francia, orosz, német, héber, török és örmény nyelveket. Páratlan intelligenciáját látván az apja rögtön be szerette volna íratni a fiút a Harvardra, viszont az intézmény elutasította a jelentkezését, mivel akkor mindössze 9 éves volt. Két évet kellett Williamsnek várnia ahhoz, hogy a Harvard hallgatójává váljon, viszont így ő lett az intézmény minden idők legfiatalabb tanulója. 1910-ben már olyannyira elsajátította a matematika tudományát, hogy ő tanította az óraadó tanárt és nem fordítva, a professzorai csak „csodagyerekként” emlegették. 16 éves korára már sikeresen be is fejezte az alapképzést.

Elhatározta, hogy egyedül akarja leélni az életét

A hírnév igencsak fárasztó tud lenni, főleg, ha olyan fiatalon kell megélni, mint William esetében. William többször is hangoztatta a sajtónak, hogy „tökéletes” életet szeretne élni, illetve azt is leszögezte, hogy nem áll szándékában megházasodni, ugyanis egyáltalán nem vonzzák a nők.

Furcsa döntéseit nagyban befolyásolta a rá nehezedő társadalmi nyomás, ugyanis azokban az időkben a legtöbb amerikai úgy hitte, hogy megfelelő neveléssel bárkiből „csodagyerek” nevelhető.

William apja pedig folyamatosan arra törekedett, hogy fiának minél nagyobb karrierje lehessen. Ezért saját pszichológiai trükkökkel és megközelítésekkel próbálta nevelni a fiát, ami miatt nem csoda, hogy a fiú lassacskán eltávolodott tőle. Annak ellenére, hogy gyerekként William imádott tanulni, felnőtt korára ezen véleménye megváltozott és minden rosszért az apját kezdte hibáztatni. A történtek miatt olyannyira eltávolodtak egymástól, hogy amikor 1923-ban Boris elhunyt, a fia nem volt hajlandó részt venni a temetésén.

18 hónapra „börtönbe” került

Mint a zsenik általában, William sem találta igazán a helyét a világban. Egyik gyengén fizető munkahelyről a másikra vándorolt, mivel az emberek mindenhol felismerték. 1924-ben aztán szalagcímmel robbant a hír a sajtóban, hogy a géniusz heti 23 dolláros bérű munkát végez, és a negatív közvélemény azonnal a szájára vette a történetet. Mindenki csúfolta Williamet, amiért képtelen hasznosítani azt, amivel az ég megáldotta.

Azt viszont csak nagyon kevesen tudták, hogy ezalatt William megannyi remek könyvet írt és számtalan műt szerzett, természetesen álnevek alatt.

Egy igazi szocialista volt, aki elítélte az I. világháborút. 1919-ben egy erőszakossá fajult Boston-i tüntetésen letartóztatták, azonban pártfogói valahogy elintézték, hogy a 18 hónapnyi börtönbüntetés helyett 2 évre szanatóriumba zárják.

Fiatalon hunyt el

William az egész életét egyedül töltötte. Elszakadt a családjától és szalagmunkákból tartotta el magát. Talán ő volt a világtörténetében az egyetlen olyan személy, aki képes lett volna megváltoztatni az emberiség sorsát, ám életének 46-ik évében agyvérzés következtében elhunyt, csakúgy, mint az apja.

Hát nem szomorú sors ez egy ilyen elmés embernek? Vajon milyen dolgokra lett volna képes, ha a körülmények kedvezőbben alakultak volna számára? Sajnos ezt már nem tudhatjuk meg, de az biztos, hogy ő volt idáig az egyetlen olyan személy akinek az IQ-ja 250 és 300 között mozgott.

Forrás: Filantropikum