Marilyn Monroe állítólag egyszer azt mondta: neki Einsteinnel kellene gyerekeket vállalnia, akik olyan okosak lennének, mint a tudós, és olyan szépek, mint ő. A rossz nyelvek már akkor is hozzátették, hogy csak nehogy fordítva sikerüljön... Mostanában egyre több kutatás is megerősíti, hogy a színésznő ezen terve nem hozta volna a várt eredményt.

Az intelligencia rendkívül összetett dolog. Fenntartással kell kezelni minden olyan hírt, amely azt állítja, hogy sikerült megfejtenie a titkát. Vizsgálatok azonban folynak a kérdésben, és ha más okból nem is, kikapcsolódásként érdemes lehet felületesen megismerkedni némelyikkel.

Miről is van szó? Minden sejtünkben két nemi kromoszóma található, egy apánktól, egy anyánktól. A nők sejtjeiben egyenként két darab X, a férfiakéban egy X és egy Y kromoszóma van. Ezen kromoszómák közül az egyik mindig aktív, a másik passzív, attól függően, hogy melyik szülőnktől örököltük az adott sejt által hordozott tulajdonságot. A kutatók most úgy találták, hogy az értelmi képességeket meghatározó sejtekben mindig az X kromoszóma az aktív, tehát ezt a területet az anyától örökölt gének határozzák meg.

Elméletüket génmódosított egerek megfigyelésével támasztották alá. Még embriókorukban két csoportra osztották az állatokat. Az első csoportba tartozókat a megszokottnál több anyai génnel látták el. Ezeknek az egereknek a testmérete a normálisnál kisebbre, a feje és az agya azonban nagyobbra nőtt. Az apai génekkel bőven ellátott társasággal pont fordítva történt: hatalmasra nőttek, a koponyájuk és az agyuk azonban fejletlen maradt.

A kutatók emellett tettek még néhány érdekes megfigyelést. A jelenlegi álláspont szerint ugyanis léteznek úgynevezett kondicionált gének, amelyek bizonyos esetekben csak akkor működnek, ha az anyától, más esetekben akkor, ha az apától származnak. Most hat olyan agyi területet azonosítottak be, amely kizárólag anyai vagy apai kondicionált géneket tartalmazott. Különösen figyelemre méltó, hogy az agykéregben – amely többek között a nyelvi készségért, tervezésért, logikus gondolkodásért és az ok-okozati viszonyok felismeréséért felelős – kizárólag az anya dominanciáját ismerték fel.

Nem a mostani az első kutatás, amely az anya hangsúlyos szerepét támasztja alá az értelmi fejlődésben. Már 1984-ben úgy találták a Cambridge-i Egyetem kutatói, hogy az anyai gének aránytalanul nagy szerepet kapnak az agy formálásában.

Később Skóciában kormányzati szervezésben vizsgáltak meg több mint 12 ezer 14 és 22 év közti fiatalt. Évente készítettek interjút velük, amely során az értelmi fejlődésüket vizsgálták a nemzetiség, az iskolázottság és még számtalan tényező figyelembe vételével. Ezen vizsgálat során is úgy találták a kutatók, hogy az anya IQ-ja vetítette elő a legmegbízhatóbban a fiatal jövendőbeli értelmi képességeit.

Bár a kutatás genetikai része is érdekes, eléggé biztosra vehető, hogy az anya hatása nem csupán erre vezethető vissza. A gyermekgondozás a mai napig női feladatnak számít a legtöbb családban: az anya a fő gondozó, ő dönti el azt is, mivel etessék a csecsemőt, mi kerüljön a család asztalára. Az együtt töltött évek során kialakult különlegesen mély kapcsolat pedig értelemszerűen nagyban befolyásolja a gyermek fejlődését.

Felhasznált irodalom:
Barton, S.C.;Surani, M.A. & Norris M.L. (1984). Role of paternal and maternal genomes in mouse development. Nature; 308: 548-550.
Delgado-Suarez, J. “Did you know that intelligence is inherited from mothers?” Psychology Spot. http://www.psychology-spot.com/2016/03/did-you-know-that-intelligence-is.html. Accessed 25 October 2016.
Witt, K. “Males Inherit More Intelligence from their Mothers.” Dr. Witt’s School of Love. https://drkeithwitt.com/males-inherit-more-intelligence-from-mothers-63/. Accessed 25 October 2016.
Fotó: 789083 / pixabay

betöltés...