A petesejtet körülvevő tüszőfolyadék kémiai jelei ugyanis képesek befolyásolni, hogy mely spermiumok jutnak előnybe, így a megtermékenyítés folyamata nem pusztán sebesség kérdése. A Stockholmi Egyetem és a Manchester University NHS Foundation Trust közös vizsgálata azt elemezte, hogyan reagálnak különböző férfiaktól származó hímivarsejtek a petesejt körüli tüszőfolyadékra. A kutatás eredményeit a Chemical signals from eggs facilitate cryptic female choice in humans című tanulmány foglalja össze, és a „cryptic female choice”, vagyis a rejtett női szelekció jelenségét mutatja ki az emberi reprodukcióban. Ez a finoman szabályozott biológiai kölcsönhatás korábban főként az állatvilágban volt ismert.
A kutatást vezető John Fitzpatrick, a Stockholmi Egyetem zoológiai tanszékének adjunktusa hangsúlyozta, hogy ebben az értelemben nem feltétlenül a leggyorsabb spermium „nyer”. A megtermékenyítés irányába vezető folyamatot finom biokémiai mechanizmusok is alakítják, amelyek képesek előnyhöz juttatni bizonyos spermiumokat másokkal szemben.
Ez a kutatási eredmény felveti azt az értelmezést, hogy a fogantatás során bizonyos értelemben a női szervezet is „dönt”. Fontos azonban hangsúlyozni: ez nem tudatos, akaratlagos döntést jelent, hanem automatikus, biológiai folyamatokat. A petesejt nem választ „személyt”, hanem kémiai jelzésekkel befolyásolja, mely spermiumok jutnak kedvezőbb helyzetbe.
A tanulmány tehát nem azt állítja, hogy a petesejt gondolkodik vagy mérlegel, hanem azt, hogy a női szervezet aktív szereplője a megtermékenyítésnek, és nem pusztán passzív befogadója a „győztes” spermium érkezésének.
A laboratóriumi kísérletek során egyértelművé vált, hogy ezek a kémiai jelek nem minden spermiumot vonzanak azonos mértékben. Egy adott nő petesejtjének környezete bizonyos férfiak spermiumaira erősebb vonzerőt gyakorolt, míg másokra kevésbé, és ez a hatás következetesen megismételhető volt. Nem arról van szó, hogy egy nő petesejtje általában „válogatós” vagy épp „befogadó”, hanem arról, hogy konkrét nő-férfi párosok között volt különbség.
Felmerül a kérdés: létezhet olyan helyzet, hogy egy nő éveken át nem esik teherbe egy férfitól, miközben egy másiktól elsőre? A vizsgálat erre nem ad egyértelmű bizonyítékot. A laboratóriumi eredmények ennél jóval összetettebbek, és nem fordíthatók le egyszerű szabályokra.
A jelenlegi tudásunk alapján azt reális kimondani, hogy a fogantatás esélyét nemcsak a spermium és a petesejt „minősége” befolyásolja, hanem az is, mennyire passzolnak egymáshoz biokémiai és immunológiai szempontból. Vagyis lehetnek egyes nő-férfi kombinációk kevésbé „szerencsések” ebből a szempontból, míg más párosításoknál könnyebben jön létre a terhesség.
Érdemes óvatosnak lenni az értelmezéssel. A kísérletek laboratóriumi körülmények között, mikroszkopikus csatornákban zajlottak, nem pedig a női szervezet komplex, hormonális és immunológiai rendszerében. Ennek ellenére a kutatás alapjaiban árnyalja azt az egyszerűsített elképzelést, hogy a fogantatás pusztán a gyorsaság diadala lenne. A petesejt környezete aktív szereplője a folyamatnak, még ha nem is „dönt” a szó hétköznapi értelmében.
kép: depositphotos
.jpg){kind=small}
