A szívhangrendelet nem befolyásolta érdemben az abortuszok számát

Váratlanul vezették be a szabályozást

A kormány 2022 szeptemberében, mindenfajta társadalmi vita és szakmai konzultáció nélkül, váratlanul fogadta el a szívhangrendeletet. Ennek lényege, hogy az abortusz előtt a nőknek meg kell hallgatniuk a magzat szívhangját. Néhány hónappal később Takács Péter egészségügyi államtitkár azzal érvelt, hogy a rendelet hatására tovább csökkent a terhességmegszakítások száma, ám érvei pontatlan adatokra és téves következtetésekre épültek. Az általa hivatkozott számok forrása azóta sem ismert, és jelentősen eltértek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos adataitól. Ráadásul ekkor még túl kevés idő telt el a jogszabály bevezetése óta ahhoz, hogy hosszabb távú következtetéseket lehessen levonni.

Három év távlatából sem látszik érdemi változás

Mostanra viszont több mint három év telt el a rendelet életbe lépése óta, így már bővebb adatok állnak rendelkezésre, amelyek alapján jobban megítélhetőek a tendenciák.

Szakemberek szerint önmagában az abortuszok számát vizsgálni nem elég, hiszen a népességfogyás miatt az adatokat valamihez viszonyítani kell. Az egyik releváns mutató a száz élve születésre jutó abortuszok aránya, amelyet a KSH havi bontásban tesz közzé.

A szívhangrendelet 2022. szeptemberében lépett hatályba. Az adatok alapján az abortuszok száma a bevezetés előtt és után is szezonálisan változott: télen megemelkedik, majd kisebb hullámzásokkal ismét csökken, mielőtt a következő év végén újra emelkedni kezd.

A statisztikák inkább romlást mutatnak

Ferenci Tamás biostatisztikus szerint, bár 2025-re még csak előzetes adatok állnak rendelkezésre, az már most is látszik, hogy a 2022 szeptembere óta tartó trend nem változott meg. Sőt, a száz élve születésre jutó abortuszok száma még nőtt is: 2022-ben 24,6 volt ez az arány, 2023-ban 24,8, 2024-ben pedig 26,1.

Ez nem azt jelenti, hogy több lett az abortusz, hanem azt, hogy a születések száma még nagyobb mértékben csökkent. Így az arány az abortuszok javára tolódott el. A rendelet bevezetésekor, illetve az azt követő időszakban semmilyen lényegi változás nem volt megfigyelhető az alaptrendben.

Az ezer szülőképes nőre jutó arány sem javult

Egy másik mutató, amely szintén fontos, az ezer szülőképes (15–49 éves) nőre jutó terhességmegszakítások száma. A KSH ezt éves bontásban közli, és az adatokból az látszik, hogy míg 2008 után fokozatos, stabil csökkenés volt tapasztalható, 2021–2022-ben ez a folyamat megállt 10,1-es értéknél. A következő években ugyan újra csökkent az arány (2023-ban 9,9-re, 2024-ben 9,6-ra), de ez a visszaesés lassabb, mint korábban volt.

A rendelet hatása továbbra sem kimutatható

A számok alapján tehát egyértelmű, hogy a szívhangrendelet nem hozott érdemi változást az abortuszok alakulásában. A csökkenés üteme nem gyorsult, sőt egyes mutatók még romlottak is. Ráadásul a szabályozásnak akár negatív következményei is lehetnek, például csökkentheti a későbbi gyermekvállalás esélyét. Tapasztalatok szerint még ott is, ahol tiltják az abortuszt, a nők egy része továbbra is igénybe vesz terhességmegszakító módszereket – csakhogy ezek sokkal veszélyesebbek.

"Mindig óvatosan kell értelmezni az ilyen számokat”

Ferenci Tamás szerint "Az a probléma, hogy a rendelet előtti és utáni időszak nem kizárólag a rendelet tényében tér el: ahogy telik az idő, ezernyi egyéb tényező is változik. Innentől kezdve, ha találunk is különbséget a rendelet előtti és utáni számokban, nem fogjuk tudni, hogy a különbség a rendelet miatt van, vagy az azzal egyidejűleg megváltozott ezer másik dolog valamelyike, esetleg ezek valamilyen keveréke miatt.

Elvileg még az is lehet, hogy az abortuszok száma nőtt, a rendelet mégis jót tett – ha rendelet nélkül még többet nőtt volna. Vagy épp fordítva, csökkent, a rendelet mégis ártott, mert nélküle még többet csökkent volna.

Pontosan ez a nehézségük az ilyen adatoknak, hogy ezt mi sem tudhatjuk. Erre mindig gondolni kell, és emiatt az ilyen számok értelmezésével mindig óvatosnak kell lenni. Ettől függetlenül persze fontos, hogy a számok pontosak legyenek, már csak azért is, mert a finomabb elemzéseknek is az alapját jelentik” – mutatott rá Ferenci.

Bár a szívhangrendelet hatását konkrétan kimutatni nem lehet, az biztosan nem állja meg a helyét, hogy a terhességmegszakítások helyzetében bármiféle javulás történt volna a rendelet életbe lépése után.

Indexkép: Markus Winkler fotója a Pexels oldaláról