Már az is mindegy, milyen szakos tanár, legalább vigyázzon valaki a gyerekekre az iskolában

Baj van. Nagyon nagy baj - kezdi a beszélgetést Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja, aki szerint a legnagyobb árulkodó jel a tanárhiánnyal kapcsolatban, hogy már bármely szakos kollégát keresnek. Hiány van a tanárokból és az óvodapedagógusokból is.

”Ha nem kapnak szakos pedagógust, akkor megnézik, ki tudná vállalni az adott tantárgyat. Én is tanítottam kémiát, pedig nem vagyok kémiaszakos. De volt olyan szülő, aki jelezte felénk, hogy a nyolcadikos gyereke még nem látott fizika tanárt. Ez sajnos egy régóta létező probléma.”
 

Vagyis itt már sokszor nem az a cél, hogy az adott szakos tanár tartsa meg az órát, hanem hogy legyen egyáltalán valaki, bárki, aki felügyel a gyerekekre.

”Amikor arról beszélnek, hogy hazugság a pedagógushiány, nincs is tanárhiány, nézzük meg a krétát, hiszen minden óra be van írva, akkor én azt üzenném, hogy neveket minden órához be lehet írni. A kérdés csak az, hogy az illető ténylegesen szaktanár-e. Arról nem is beszélve, hogy ha egy pedagógus kiesik, mert beteg, vagy más okból tartósan hiányzik, akkor elég sok szakon nem megoldható a szakos helyettesítés.”

Ki megy el tanárnak a mai világban?

Évek óta probléma, hogy kevesen jelentkeznek tanárképzésre, és akik el is végzik, azok közül sokan el se mennek tanítani - akik mégis, azok közül pedig sokan már nagyon hamar elhagyják a pályát. Ráadásul most sokan igénybe tudják venni a 40 év jogosultsági idő után járó nyugdíjazást. Így sorban esnek ki az emberek. Utánpótlás viszont nincs.

”Nem mennek el a fiatalok pedagógusnak. Nem mennek el, mert nem hajlandóak garantált bérminimumért dolgozni. Márpedig a kezdőfizetés ilyen, illetve erre adnak tavaly óta 10% ágazati szakmai pótlékot, ezzel a pedagógusok utolérték az iskolatitkárokat vagy a pedagógiai asszisztenseket, akik évek óta kapnak ilyen pótlékokat.”

A tanárhiányt úgy oldják meg, hogy:
 

• szétosztják az órákat, csúcsra járatják az óraszámokat. De hozzá kell tenni, hogy ha valakinek 4 órával emelik a bérét, az valójában sokkal több munkaóra, hiszen az órákra készülni is kell, a dolgozatokat pedig ki kell javítani, stb.
• legrosszabb esetben az iskolák óraadókat alkalmaznak. Csakhogy az óraadókat nem lehet beosztani ügyeletbe, és iskolai dokumentumok megírására vagy más feladatokra sem alkalmazhatóak, hiszen ők nem tagjai a tantestületnek.

Max Fischer fotója a Pexels oldaláról

A gyerekek a legnagyobb vesztesei

Állandó bizonytalanság és fluktuáció. Ebben élnek a gyerekek. Ha ugyanis változik a pedagógus személye, akkor felfordul az élet.

”A pedagógusoknak más módszereik, elvárásaik vannak, ráadásul újra és újra fel kell mérniük, hogy hol tartanak a gyerekek. A digitális oktatás miatt még mindig sok a lemaradás és a pótolni való. Ha pedig ez egy új pedagógussal is társul, akkor fennáll a nulláról indulás esélye.”

"Csak nehogy a végén ránk szakadjon az egész rendszer"

Balatoni József, Jocó bácsi néven elhíresült történelemtanár és író a helyzettel kapcsolatban nemrég így fogalmazott:

”Még pár nap pihenés, véget ér a három hónapos nyári szünetem, és aztán újra elkezdődik a munka. Már nagyon várom, mert annyi jót olvasni, hallani és nagyon kíváncsi vagyok rá, milyen lesz így a tanév. Tényleg. 😉
Hisz a tanárhiány nem létezik, degeszre keresem magam, minden iskola teljesen felszerelt minden téren, jönnek a robotok, az oktatási rendszer szárnyal, és elég már csak annyit tudni, amennyit a diáknak éppen kell. 😎
Milyen jó már, hogy mennyit változott a helyzet egy nyár alatt, nem?! 😂
Mondjuk nem is értem, miért nem lett mindenki tanár. Pedig most aztán már tényleg minden a lehető legszuperebb.
Csak nehogy a végén ránk szakadjon az egész rendszer úgy, ahogy van. Mert az előbb lesz, mint robotok, az tuti. Aztán majd romeltakaríthatunk.
És ez egészen addig vicces is, meg lehet rajta nevetni, amíg nem gondolunk bele, hogy itt gyerekek jövőjéről van szó. Mert akkor már nem is olyan vicces...”

Indexkép: Arthur Krijgsman fotója a Pexels oldaláról