„Most nem itt kellene lennem. Az iskolában kellene ülnöm az óceán túloldalán” – kezdte a világ vezetőihez címzett beszédét a svéd kamaszlány. Azzal vádolta a politikusokat és a gazdaság kulcsszereplőit, hogy 30 éve hagyják figyelmen kívül a tudósok figyelmeztetését a globális felmelegedés veszélyeivel kapcsolatban, most pedig, az utolsó pillanatban a fiataloktól várják a reményt. Ötven százalék esélyt adnak arra, hogy a felmelegedés a kritikus 1,5 Celsius fok alatt marad, és azt remélik, hogy majd a mai tizenévesek egyelőre nem is létező technikával helyrehozzák azt, amit ők elrontottak.
 

Egy kislány harca a jövőért

Greta svéd művészházaspár gyermekeként látta meg a napvilágot. Gyerekkorában Asperger-szindómával (az autizmus egy enyhe formája) diagnosztizálták, emellett egy időben szelektív mutizmussal és kényszerbetegséggel küzdött. Az Aspergerre nem teherként, hanem ajándékként tekint, hiszen az állapota tette lehetővé, hogy már nagyon fiatalon mélyen beleássa magát az őt érdeklő témába, ami jelen esetben a környezetvédelem.

Harmadikos korában kezdett az éghajlatváltozással komolyan foglalkozni. Egy idő után lemondott a húsevésről, és nem volt hajlandó többé repülőre ülni. A davosi klímacsúcsra idén februárban 32 órás vonatozás után érkezett meg. A jelenlévők megtapsolták, lőttek vele néhány szelfit, majd összesen 1500 repülőn hazamentek.

A lány az amerikai konferenciák kedvéért sem volt hajlandó repülőre ülni, helyette egy környezetvédő, újrahasznosított anyagokból készült vitorlással szelte át az óceánt.

Az éghajlatváltozás mint politikai kérdés?

Nem meglepő, hogy Donald Trumpnak – aki épp a minap semmisített meg egy kaliforniai törvényt arról, hogy maximalizálnák a károsanyag-kibocsátást az államban, arra hivatkozva, hogy túl drága lenne – nem a szíve csücske Greta. Személyesen ugyan nem ismerik egymást, de Trump is részt vett ugyanezen a találkozón, és utána azt írta Gretáról gúnyosan a Twitteren: Jó látni, hogy egy fiatal lány ilyen boldogan tekint a jövőbe.

Greta akciói mögött sokan sejtenek különböző érdekcsoportokat – főleg olyanok, akiket sért a mondanivalója. A német sajtó azután kezdett lejárató cikkeket megjelentetni róla, hogy a lány keményen bírálta az ország szénbányáinak környezetszennyezését. Az amerikai Fox News csatorna egyik műsorában pedig a következő hangzott el: „A klímahisztéria-mozgalom nem a tudományról szól. Ha valóban tudományról lenne szó, akkor tudósokat látnánk, nem politikusokat, és egy szellemi fogyatékos svéd gyereket, akit kihasználnak a szülei és a nemzetközi baloldal.” A csatorna később bocsánatot kért.

Bár hazánkban a lakosság többsége politikai szimpátiától függetlenül elismeri, hogy az éghajlatváltozás komoly probléma, itthon is megjelent egy nagy forgalmú portálon olyan cikk, amely Gretát a „balliberális elit bábjaként” jellemzi.

Léteznek a világon vitatott kérdések. Ideológiától függ, mint gondolunk a családról, a gazdaságról, az oktatásról, a vallásról. A különböző eszmék kereszttüzében minden oldalnak megvan a maga igaza, és ez az esetek döntő többségében rendben is van így.

Az éghajlatváltozás azonban nem ideológiafüggő. Nem csak egyik vagy másik politikai oldal szimpatizánsait érinti. Ha erről van szó, nem mutogathatunk a másik oldalra. Bárki neve mellé is húzzuk az x-et, egyikünk sem szeretne egy élhetetlen világot hagyni a gyermekeire.

Greta Thunberg beszédét magyar hangalámondással itt hallgathatod meg.

Kapcsolódó cikkeink:

• Az első ország, ahol betiltják az eldobható pelenkákat
• Műanyagszeméttel fizetik a tandíjat egy indiai iskolában
• Öko Panna és Öko Palkó az óvodákban szelektál

Indexkép: VICE News / Youtube