SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEKHÚSVÉT

Kézírásunkban a személyiségünk 12. rész - Önkontroll, önirányítás

Makra Ildikó Judit [cikkei] - 2011-06-08
Minden mozdulatunk a személyiségünkre jellemző akciók-reakciók sorozata. A mozgását figyelve következtethetünk egy vizsgált személy tulajdonságaira, így az írómozgásból is elemezhető létrehozójának egyénisége. Az írás és a rajz ezért mozdulataink síkban rögzült lenyomatainak tekinthetők.

A személyiség… felöleli az emberi jellem minden összetevőjét: az intellektust, a temperamentumot, a készségeket, erkölcsét és minden olyan attitűdöt, amely benne élete során kiépült.”

Minden ember, egyszeri megismételhetetlen remekmű, mégis bizonyos azonosságokat mutat egyes helyzetekben, szerepekben illetve a személyiséget felépítő részek által rendszerezhető, feltárható. Az analízis lényege, hogy a személyek változatos és egyedi tulajdonságaiból, viselkedésmódjaiból, reakcióiból a nagy számok törvénye által átlagolhatóak az általános emberi megnyilvánulások. Az átlagtól való eltérések mutatják meg az egyedre jellemző tulajdonságokat, és mivel az átlagember nem létezik, ezért minden személyiség különböző mintázatokat mutat a maga emberi mivoltában.

Minden mozdulatunk, válaszreakciónk - a társadalmi, tárgyi és sík térben,- személyiségünkre jellemző akciók-reakciók sorozata. Az írás és a rajz, ezért mozdulataink síkban rögzült lenyomatainak tekintendők. Mivel a mozgás milyenségéből visszakövetkeztethetünk a létrehozó személy tulajdonságaira, így írómozgásból szintén elemezhető létrehozójának egyénisége.

Önkontroll, önirányítás

Ezen azt értjük, hogy a személy képes módosítani, változtatni viselkedésén hogy az elvárásoknak megfeleljen. Ellenőrzi, magatartását, kontrollálja hozzállását, megjelenését, tetteit a normáknak megfelelően. Szabályok esetén alkalmazkodik azokhoz. Ez a társas együttműködés alapja, a szocializáció lépcsője.

Normál esetben az ember érzelmi, értelmi kontrollja által képes átlátni a helyzeteket és annak megfelelően cselekedni. Az ilyen ember írása arányos, rendezett, álló vagy kissé jobbra dőlő betűkkel írt. Vízszintesen vagy enyhén emelkedő sorok jelemzik. A betűk egymáshoz kötésének módja árkádos vagy boltíves. Többnyire a tanult és a saját írás kevéssé tér el egymástól, csak kisebb egyéni eltérések mutatkoznak benne, azok viszont állandóak, felismerhetőek. Úgy is mondhatjuk hogy a saját sztenderdjét is tartja.

grafominta40

Az önuralom hiánya az ösztönök, vágyak, indulatok kontrolljának gyengeségét mutatja. Az ilyen típusra jellemző a fegyelmezetlenség, tartás nélküliség, befolyásolhatóság, hangulatiság, pontatlanság. Parttalanul áramló és váltakozó érzelmei irányítják magatartását, kevés gátlást mutat. Laza vonalvezetéssel, füzéres, fonalas kapcsolódással, hullámzó vonalú sorokkal szalad át a papír síkján. Betűi ugyanúgy ugrálnak, mint ahogy hangulata változó. Ékezetei, áthúzásai hol hosszúak, hol rövidek, ahogy kedve, ideje hangulata hozza. Az egész íráskép szabálytalanságot jelez.

grafominta41

Túlzott önkontroll esetében az egyén a reakcióit, magatartását irreálisan ellenőrzése alatt tartja. Viselkedése merev, beszabályozott, sarkos. Környezetében is a rend és fegyelem jegyei uralkodnak. Ez biztonságot ad számára, keretet az életének. Egyéni szükségleteit is korlátozza, precíz és megbízható, de nem boldog. Az írómozgás sebessége is feszes, szabályozott, lassú. Nyílegyenes sorokkal, álló vagy balra döntött betűkkel halad előre a papíron. Sorai nem mindig futnak ki a jobbszélre, így az írástömb balra tolódik. Betűkapcsolásai éppoly szögletesek, mint kapcsolatai a társasággal. Középső és ovális betűi szűkek, soványak lehetnek. Erős nyomás és szabályoság látható írásának minden szintjén, írástömbtől az utolsó végvonalig, pontocskáig, minden előre tervezett, merev és ütemes. Szereti a megszokott dolgokat és a változást nehezen viseli, mert rugalmatlan. Szabályait másoktól is megköveteli, nem szereti, ha ellentmondanak neki.

grafologia42


(Az írásminták csak illusztrációk, az egyéni eltérések miatt, nem tartalmazzák a leírt jellemzők mindegyikét.)

Kézírásunkban a személyiségünk 1. rész - A sebesség
Kézírásunkban a személyiségünk 2. rész - Gondolkodásunk rugalmassága
Kézírásunkban a személyiségünk 3. rész - Alkotás, kreativitás, fantázia
Kézírásunkban a személyiségünk 4. rész - Érdeklődés, objektivitás
Kézírásunkban a személyiségünk 5. rész - Figyelem és kritika
Kézírásunkban a személyiségünk 6. rész - Érzelmeink erőssége és az agresszió
Kézírásunkban a személyiségünk 7. rész - Temperamentum és gátlások
Kézírásunkban a személyiségünk 8. rész - Érzelmi megnyilvánulási formák
Kézírásunkban a személyiségünk 9. rész - Élménykészség mértéke
Kézírásunkban a személyiségünk 10. rész - Az akarat megjelenése írásunkban
Kézírásunkban a személyiségünk 11. rész - Önbizalom, önértékelés

Kézírásunkban a személyiségünk 13. rész - Önismeret, „én”-ünkkel való kapcsolatunk
Kézírásunkban a személyiségünk 14. rész - Én-ideál és önelfogadás
Kézírásunkban a személyiségünk 15. rész - Ellenállóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 16. rész - Motivációink
Kézírásunkban a személyiségünk 17. rész - Teljesítménymotiváció
Kézírásunkban a személyiségünk 18. rész - Anyagi javadalmazás
Kézírásunkban a személyiségünk 19. rész - Szórakozás, megfelelő munkakörnyezet
Kézírásunkban a személyiségünk 20. rész - Közösségi kapcsolatok igénye
Kézírásunkban a személyiségünk 21. rész - Mozgásigény
Kézírásunkban a személyiségünk 22. rész - Munka/Feladatvégzés
Kézírásunkban a személyiségünk 23. rész - Szervezőkészség
Kézírásunkban a személyiségünk 24. rész - A munkavégzés hatékonysága
Kézírásunkban a személyiségünk 25. rész - Döntőképesség a feladatokban
Kézírásunkban a személyiségünk 26. rész - Hagyománytisztelet és újítóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 27. rész - Szociabilitás, társas kapcsolatok
Kézírásunkban a személyiségünk 28. rész - Beilleszkedési céljaink és a dominancia
Kézírásunkban a személyiségünk 29. rész - Konfliktuskezelési típusok
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 1.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 2.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 3.
Kézírásunkban a személyiségünk 31. rész - Önállóság I.
Kézírásunkban a személyiségünk 32. rész - Önállóság II.
Kézírásunkban a személyiségünk 33. rész - Alkalmazkodás és diplomatikusság

Fotó: cocoparisienne: handwriting / pixabay

betöltés...
betöltés...
Makra Ildikó Judit

Makra Ildikó Judit
Írásjavító grafo-pedagógus

Rajzelemzés és íráselemzés

Elérhetőségeim:
Telefon: 06-70/529-89-12 (18 h.-tól - 21 h.-ig)
E-mail: grafobazis@gmail.com
Honlap: http://www.grafomotoros.hu
             http://www.iraszavar.hu

LEGOLVASOTTABB

Három diák halt meg, miután a tanáruk hipnotizálta őket - mit tanulhatunk ebből szülőként?

Egy floridai középiskolában az igazgató évekig hipnotizálta diákjait – három tanuló halála után derült ki, milyen súlyos következményei lehetnek annak, ha egy pedagógus túllépi a hatáskörét, és a szülők, gyerekek sincsenek tisztában a jogaikkal.

Sokkoló adat: pár nap alatt több mint harminc szabolcsi gyermek tűnt el – döbbenetes ami a rendőrségi lista mögött van

Sajnos Magyarországon nap mint nap kerülnek fiatalok a körözési listára, és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye ebből a szempontból az élen jár. Az eltűnt gyerekek többsége előkerül, de akadnak, akiket évek óta keresnek. A rendőrség arra kéri a lakosságot, hogy aki bármit lát vagy tud, az ne habozzon szólni, hiszen egy apró információ is életet menthet.

Megtalálták a januárban eltűnt Egressy Mátyás holttestét

Az MTI közlése szerint azonosította a Budapesten januárban eltűnt fiú holttestét a rendőrség.

Mobilon küldött, szexi üzenetek - Buktatók, példák, tanácsok

A mobilüzenetben a leírt szavakon túl a legmélyebb belső állapotunk és vágyaink is észrevétlenül átsugároznak. Hogyan válhat a tudatos üzenetküldés az intim közelség és a szexuális vágy valódi táplálójává, elkerülve a kapkodásból és a mesterkéltségből fakadó párkapcsolati csapdákat?

Foghúzás vagy gyökérkezelés? Miért jobb a mikroszkópos gyökérkezelés?

Amikor egy fog komolyan megsérül vagy mélyen szuvasodik, a páciensek gyakran szembesülnek a nehéz döntéssel: a fog eltávolítása vagy a megmentésére tett kísérlet a jobb megoldás? Ez a dilemma évtizedek óta a fogászat egyik központi kérdése. A foghúzás gyors és végleges megoldásnak tűnhet, míg a gyökérkezelés a saját fog megmentésének ígéretével kecsegtet. A modern fogorvostudomány, különösen a mikroszkópos technológia fejlődése, alapjaiban írta újra a játékszabályokat. Ma már olyan fogakat is nagy sikerrel meg lehet menteni, amelyek sorsa korábban a fogó lett volna.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja