Farsang gyerekekkel
J. Kovács Judit [cikkei] - 2009-01-26
Előkerülnek az angyalszárnyak és a lovagruhák. Kisóvodások közül sokan bújnak állatjelmezekbe, később a lányok többsége tündérnek, királylánynak, a fiúk pedig lovagoknak, kalózoknak öltöznek előszeretettel. Mesefigurákat, hősöket választanak. Iskolás korban már nemcsak mese-, filmhősöknek, de történelmi személyiségeknek is beöltöznek sokan.
Mi legyek?
Nagyon jó, ha gyermekünk maga választhatja ki, hogy mi szeretne lenni, és mindent megteszünk azért, hogy vágya megvalósulhasson. Van, aki ötletesen és egyszerűen elkészíti, van, aki művészien a kellékeknek és anyagoknak utána járva valósítja meg gyermeke kívánságát, és van aki kölcsönkér, vesz vagy kölcsönzi a kívánt jelmezt. Tulajdonképpen a legfontosabb valóban az, hogy hagyjuk gyermekünk ötletét megvalósulni.
Olyan jó, hogyha ugyancsak egy nap erejéig, de álarc mögé bújhatnak gyermekeink, végre igazi félszemű kalózként ugrálhat egész nap, vagy bájolhatja a tükröt leányunk egy esküvői maskarában. Az állatjelmezek választása is sokat elárulhat gyermekünkről, emlékszem mikor középső csoportos kisfiam ragaszkodott hozzá, hogy ő ragadozó dinó, nem növényevő dinó!
Jelmezek és szerepjátékok nemcsak Farsangra
Biztos észrevettük, hogy mind a farsangot megelőző napokban és később is újra szívesen veszik elő gyermekeink a jelmezeket, angyalszárnyakat, kardokat.
Jó ha erre teremtünk nekik lehetőséget. A lányok igazi lányok, a fiúk pedig igazi férfiak ekkor.
Hallottam mamákról akik több kevesebb sikerrel próbálták lebeszélni fiú gyermekeiket arról, hogy harcosként menjenek az óvodai farsangra. Azt hiszem, ilyenkor a lényeg vész el, a beöltözés és átváltozás valós öröme és célja!
Azokat a fiús anyukákat, akiknek gyermekei harcosként szeretnének játszani, arra buzdítom, hogy teremtsék meg a harc játékos kereteit, akár a mindennapokban is. Apukák és anyukák egyaránt könnyen megtaníthatják gyermekeiket a harcművészet szépségére, technikáira kis kortól, ahogy gyermekük érdeklődése diktálja. Könyvekből utána nézhetünk együtt a huszár, lovagruháknak. Könnyen elkészíthetünk egy-egy karton pajzsot, bebújós lovagruhát. Szabályokkal felvértezve (például kard csak kardhoz érhet) párviadalt szervezhetünk társaikkal és mi magunk is beállhatunk. Ugyanúgy jótékony hatása van ennek, mint egy jó kis apai játékbunyónak. Szeretetéhes és vadóc gyermekek esetén különösen hasznos lehet, hiszen ilyenkor újra testkontaktusba kerülhet a szülővel, teljes figyelmet kap és indulatait, szorongását, feszültségét játékos formában vezetheti így le nagyobb korában is.
Öt éves kor körül érdemes ellátogatni az ország különböző pontjain szervezett várjátékokra, ahol gyermek és felnőtt egyaránt átérezheti a harc ősi művészetének lényegét, szépségét.
Lányoknál ugyancsak ne ijedjünk meg ha csak csillogós ruhákban szeretnének járkálni és még a körmét is ki szeretné lakkozni. Teremtsünk ehhez játék lehetőséget vagy beszéljünk meg olyan alkalmakat (szilveszter, barátnős lánydélután, pizsamaparti), amikor ezt saját belátásuk szerint megtehetik.
Így próbálgatva magukat, kijátszhatják vágyaikat, és nem lesz számukra vonzó a tiltott gyümölcs később sem. Egészséges érzelmi fejlődésüket támogatjuk ezekkel a könnyen megteremthető játéklehetőségekkel. A farsang erre különösen jó okkal szolgál.
A legifjabb maskarások
Bár a farsangi beöltözés először az óvodás korú gyermekeket érinti, a botocskás lövöldözés és a kisegérként való cincogás játéka már három éves kor előtt elkezdődik. Legyünk kezdeményezők. Gyermekünknek fedjük fel a világ különböző színeit. Még beszélni sem tudó gyermeknek is brummoghatunk lomhán, ugathatunk vadul, cincoghatunk kedvesen, ha a mesében, könyvben, az állatkertben vagy az utcán állattal találkozunk. Ringathatunk együtt babát, alvójátékot, babázhatunk, bábozhatunk kicsikkel is. Ha kisfiunk autóversenyzőként vadul tolja kisautóját ne gondoljunk rosszra, csináljunk neki a homokozóban nagy terepasztalt, amin vadul szánthat. „Mintha” játékok ezek mind, akárcsak a farsang később. Játsszunk bátran, felnőtt mivoltunkat hátrahagyva, mi is szerepbe léphetünk gyermekeink nagy örömére.
Egyéni érettség és gyermektípus kérdése, hogy csemeténk mikor kezd el érdeklődni a maskarák, a pörgős szoknyák, pillangószárnyak vagy lovagi sisakok iránt. Sokan már az óvodába lépés előtt. Legyünk ebben partnerek. Három éves kor alatt arra azért érdemes odafigyelnünk, hogy sose erőltessük a beöltözést (akkor se, ha bölcsődei mulatságról van szó), ha feszélyezve érzi magát, a kellékek bármelyikétől és nem szívesen veszi fel, ne erőltessük, mert ebben a korban a legtöbb gyermek számára ez még idegenkedést vált ki. Érthető is hiszen ez az a kor amikor az édesanyáról kezd leválni a gyermek, önmaga határait keresi, magával ismerkedik, a beöltözés már egy következő érési szintet feltételez, amikor tudatosan utánoz, szerepbe lép gyermekünk, más, mint aki, játékból. Ebben a korban ha mégis kedve támad gyermekünknek az átváltozáshoz, nagyon egyszerű és kényelmes, szimbolikus megoldást keressünk.
Az óvodás gyermekeknek külön élmény, ha az óvónő is átváltozik erre a napra, és úgy tölthetik együtt az ünnepet, mintha a mesében lennének. Vannak olyan óvodák, melyekben a farsangi alkalmakon a gyermekek és a szülők együtt vehetnek részt játékos feladatokban.
Farsangi Fánkevés, ahogy mi hívjuk
Gyermekeink születése óta, mi családi farsangot is szoktunk tartani, a farsangi fánk a csali, de a belépő mindenkinek jelmez. Beletelt pár év mire minden felnőtt rokon beöltözve jött, hiszen ha nem, akkor „büntetésből” a mi gyerekeink öltözették be őket. Ma már mindenki készül, és sokszor jó előre kigondolja, mire lesz szüksége. A turkálókba is ellátogatnak, meglepő maskarákra vadászva. Amióta nagyobbak a gyermekeink kedvükért zsúrszerű játékokat játszunk, szék kihúzósat, szembekötőset, hangelváltoztatósat és hasonlókat. Persze a felnőttek ugyanolyan jól mulatnak, mint a gyerekek, csak a beizzítás jóval nehezebb.
Repül az idő, nagyfiam közben tízéves kiskamasz lett, így legutóbb már be sem öltözött, de játszani azért játszott, és láttam rajta, hogy hatalmasakat derül, ahogy az ajtóban sorra érkeznek a különös látogatók, például egy furcsa, ijesztő alak, nevezetesen a bátyám térdelt a cipőjén, nagy ballonkabátban, de picin. Ugyanígy térden állva érkezett egy pingvinpár is. Hát még mikor egy négylábú hosszú kínai sárkány érkezett és nyargalt körbe a nappalinkban, legjobban a sakkbábunak öltözött nagymamink ijedt meg. Micsoda ötletek gondoltam, és meghúztam magam, mert én képes voltam csak a lányom tavalyi katica jelmezét magamra préselni.
Jó mulatást kívánok minden gyermek és felnőtt farsangolónak!
J. Kovács Judit, Kerekítő programvezető, www.kerekito.hu
Nagyon jó, ha gyermekünk maga választhatja ki, hogy mi szeretne lenni, és mindent megteszünk azért, hogy vágya megvalósulhasson. Van, aki ötletesen és egyszerűen elkészíti, van, aki művészien a kellékeknek és anyagoknak utána járva valósítja meg gyermeke kívánságát, és van aki kölcsönkér, vesz vagy kölcsönzi a kívánt jelmezt. Tulajdonképpen a legfontosabb valóban az, hogy hagyjuk gyermekünk ötletét megvalósulni.
Olyan jó, hogyha ugyancsak egy nap erejéig, de álarc mögé bújhatnak gyermekeink, végre igazi félszemű kalózként ugrálhat egész nap, vagy bájolhatja a tükröt leányunk egy esküvői maskarában. Az állatjelmezek választása is sokat elárulhat gyermekünkről, emlékszem mikor középső csoportos kisfiam ragaszkodott hozzá, hogy ő ragadozó dinó, nem növényevő dinó!
Jelmezek és szerepjátékok nemcsak Farsangra
Biztos észrevettük, hogy mind a farsangot megelőző napokban és később is újra szívesen veszik elő gyermekeink a jelmezeket, angyalszárnyakat, kardokat.
Jó ha erre teremtünk nekik lehetőséget. A lányok igazi lányok, a fiúk pedig igazi férfiak ekkor.
Hallottam mamákról akik több kevesebb sikerrel próbálták lebeszélni fiú gyermekeiket arról, hogy harcosként menjenek az óvodai farsangra. Azt hiszem, ilyenkor a lényeg vész el, a beöltözés és átváltozás valós öröme és célja!
Azokat a fiús anyukákat, akiknek gyermekei harcosként szeretnének játszani, arra buzdítom, hogy teremtsék meg a harc játékos kereteit, akár a mindennapokban is. Apukák és anyukák egyaránt könnyen megtaníthatják gyermekeiket a harcművészet szépségére, technikáira kis kortól, ahogy gyermekük érdeklődése diktálja. Könyvekből utána nézhetünk együtt a huszár, lovagruháknak. Könnyen elkészíthetünk egy-egy karton pajzsot, bebújós lovagruhát. Szabályokkal felvértezve (például kard csak kardhoz érhet) párviadalt szervezhetünk társaikkal és mi magunk is beállhatunk. Ugyanúgy jótékony hatása van ennek, mint egy jó kis apai játékbunyónak. Szeretetéhes és vadóc gyermekek esetén különösen hasznos lehet, hiszen ilyenkor újra testkontaktusba kerülhet a szülővel, teljes figyelmet kap és indulatait, szorongását, feszültségét játékos formában vezetheti így le nagyobb korában is.
Öt éves kor körül érdemes ellátogatni az ország különböző pontjain szervezett várjátékokra, ahol gyermek és felnőtt egyaránt átérezheti a harc ősi művészetének lényegét, szépségét.
Lányoknál ugyancsak ne ijedjünk meg ha csak csillogós ruhákban szeretnének járkálni és még a körmét is ki szeretné lakkozni. Teremtsünk ehhez játék lehetőséget vagy beszéljünk meg olyan alkalmakat (szilveszter, barátnős lánydélután, pizsamaparti), amikor ezt saját belátásuk szerint megtehetik.
Így próbálgatva magukat, kijátszhatják vágyaikat, és nem lesz számukra vonzó a tiltott gyümölcs később sem. Egészséges érzelmi fejlődésüket támogatjuk ezekkel a könnyen megteremthető játéklehetőségekkel. A farsang erre különösen jó okkal szolgál.
A legifjabb maskarások
Bár a farsangi beöltözés először az óvodás korú gyermekeket érinti, a botocskás lövöldözés és a kisegérként való cincogás játéka már három éves kor előtt elkezdődik. Legyünk kezdeményezők. Gyermekünknek fedjük fel a világ különböző színeit. Még beszélni sem tudó gyermeknek is brummoghatunk lomhán, ugathatunk vadul, cincoghatunk kedvesen, ha a mesében, könyvben, az állatkertben vagy az utcán állattal találkozunk. Ringathatunk együtt babát, alvójátékot, babázhatunk, bábozhatunk kicsikkel is. Ha kisfiunk autóversenyzőként vadul tolja kisautóját ne gondoljunk rosszra, csináljunk neki a homokozóban nagy terepasztalt, amin vadul szánthat. „Mintha” játékok ezek mind, akárcsak a farsang később. Játsszunk bátran, felnőtt mivoltunkat hátrahagyva, mi is szerepbe léphetünk gyermekeink nagy örömére.
Egyéni érettség és gyermektípus kérdése, hogy csemeténk mikor kezd el érdeklődni a maskarák, a pörgős szoknyák, pillangószárnyak vagy lovagi sisakok iránt. Sokan már az óvodába lépés előtt. Legyünk ebben partnerek. Három éves kor alatt arra azért érdemes odafigyelnünk, hogy sose erőltessük a beöltözést (akkor se, ha bölcsődei mulatságról van szó), ha feszélyezve érzi magát, a kellékek bármelyikétől és nem szívesen veszi fel, ne erőltessük, mert ebben a korban a legtöbb gyermek számára ez még idegenkedést vált ki. Érthető is hiszen ez az a kor amikor az édesanyáról kezd leválni a gyermek, önmaga határait keresi, magával ismerkedik, a beöltözés már egy következő érési szintet feltételez, amikor tudatosan utánoz, szerepbe lép gyermekünk, más, mint aki, játékból. Ebben a korban ha mégis kedve támad gyermekünknek az átváltozáshoz, nagyon egyszerű és kényelmes, szimbolikus megoldást keressünk.
Az óvodás gyermekeknek külön élmény, ha az óvónő is átváltozik erre a napra, és úgy tölthetik együtt az ünnepet, mintha a mesében lennének. Vannak olyan óvodák, melyekben a farsangi alkalmakon a gyermekek és a szülők együtt vehetnek részt játékos feladatokban.
Farsangi Fánkevés, ahogy mi hívjuk
Gyermekeink születése óta, mi családi farsangot is szoktunk tartani, a farsangi fánk a csali, de a belépő mindenkinek jelmez. Beletelt pár év mire minden felnőtt rokon beöltözve jött, hiszen ha nem, akkor „büntetésből” a mi gyerekeink öltözették be őket. Ma már mindenki készül, és sokszor jó előre kigondolja, mire lesz szüksége. A turkálókba is ellátogatnak, meglepő maskarákra vadászva. Amióta nagyobbak a gyermekeink kedvükért zsúrszerű játékokat játszunk, szék kihúzósat, szembekötőset, hangelváltoztatósat és hasonlókat. Persze a felnőttek ugyanolyan jól mulatnak, mint a gyerekek, csak a beizzítás jóval nehezebb.
Repül az idő, nagyfiam közben tízéves kiskamasz lett, így legutóbb már be sem öltözött, de játszani azért játszott, és láttam rajta, hogy hatalmasakat derül, ahogy az ajtóban sorra érkeznek a különös látogatók, például egy furcsa, ijesztő alak, nevezetesen a bátyám térdelt a cipőjén, nagy ballonkabátban, de picin. Ugyanígy térden állva érkezett egy pingvinpár is. Hát még mikor egy négylábú hosszú kínai sárkány érkezett és nyargalt körbe a nappalinkban, legjobban a sakkbábunak öltözött nagymamink ijedt meg. Micsoda ötletek gondoltam, és meghúztam magam, mert én képes voltam csak a lányom tavalyi katica jelmezét magamra préselni.
Jó mulatást kívánok minden gyermek és felnőtt farsangolónak!
J. Kovács Judit, Kerekítő programvezető, www.kerekito.hu
J. Kovács Judit
Drámapedagógus, baba-mama témák
Drámapedagógus, a Kerekítő mondókás könyvcsalád és kapcsolódó baba-mama foglalkozáshálózat megálmodója vagyok.
Honlapunkról és tizennégy könyvemből mindent megtudsz, amit a mondókákról és mondókázásról tudni érdemes. Megtalálhatod Kerekítő manót is, akit ovis és bölcsis mesekönyvbe is bújtattunk. A Kerekítő Youtube csatornáján, manós-mondókás videókkal és dalokkal várunk. Intézményi továbbképzéseimnek köszönhetően országszerte bővül a Kerekítő mintaóvoda és mintabölcsőde minősítéssel rendelkező intézmények száma. Ezekben Kerekítő manó mint csoportbáb van jelen a gyerekek életében a népi mondókáskönyvek pedig a szabadpolcon találhatók.
Elérhetőségeim:
Honlap: http://www.kerekito.hu
Drámapedagógus, baba-mama témák
Drámapedagógus, a Kerekítő mondókás könyvcsalád és kapcsolódó baba-mama foglalkozáshálózat megálmodója vagyok.
Honlapunkról és tizennégy könyvemből mindent megtudsz, amit a mondókákról és mondókázásról tudni érdemes. Megtalálhatod Kerekítő manót is, akit ovis és bölcsis mesekönyvbe is bújtattunk. A Kerekítő Youtube csatornáján, manós-mondókás videókkal és dalokkal várunk. Intézményi továbbképzéseimnek köszönhetően országszerte bővül a Kerekítő mintaóvoda és mintabölcsőde minősítéssel rendelkező intézmények száma. Ezekben Kerekítő manó mint csoportbáb van jelen a gyerekek életében a népi mondókáskönyvek pedig a szabadpolcon találhatók.
Elérhetőségeim:
Honlap: http://www.kerekito.hu
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
Következő hír
Népszokások, hagyományok - Január lV
LEGOLVASOTTABB
"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai
Ha nem esznek csokit, hát nem esznek. Ha rendelik az ebédet, hát rendelik. Látom, hogy a mai fiatalok másképp nevelik a gyerekeiket. Egyes dolgokban szigorúbbak és más dolgokban meg engedékenyebbek, mint amilyen én voltam. Néha persze jólesne ezt megmondani nekik, hogy én mit csinálnék másképp, de megtanultam, hogy okosabb dolog, ha csendben maradok.
Holtan találták meg a kétéves szerb kislányt, akit már a magyar rendőrség is keresett
Rengetegen keresték a kétéves kislányt, sajnos már csak a holttestét találták meg.
"Az apám a saját nőgyógyászom, és ő közölte velem, hogy baj van" - kiakadtak a TikTokon a fiatal lány követői
Minden nő tudja, hogy a nőgyógyász kincs. Ez egy bizalmi viszony, így nem csoda, hogy olyan embert szeretnénk választani, aki szimpatikus, aki tudja kezelni az esetleges betegségeinket és aki felkészít a szülésre. Egy fiatal lány éppen ezért a lehető legközelebbi személyt választotta erre a nemes feladatra, aki nem más, mint az édesapja.
Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn
Láthatósági mellényben, csoportosan mennek iskolába reggelente a gyerekek Gödöllőn. A Pedibusz nevű kezdeményezést vezették be külföldi példák után - és rendkívül nagy sikere van.
Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma? - Ismerjük meg a betegséget!
1977 óta április 11-e a Parkinson-kór világnapja. Magyarországon a becslések szerint közel 20 ezer embert érint, a második leggyakoribb idegi károsodással járó betegség.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: