Égbőlpottyant esti mesék
Égbőlpottyant új mesék

Nem az égből pottyantak ezek a mesék, hiszen magam írtam mindet, teljes szeretetemmel. Mégis égbőlpottyantak, mert sorra egy-egy gyerekrajzról bukkantak elő, s gyakran engem is megleptek a mókás mesehősök.

Mondok egy példát. Egyszer, szokásom szerint, gyönyörködöm egy színes gyerekrajzban. Szép királynőt ábrázol, fején koronával, testén trapézvonalú, hosszú ruhával, a ruhán széles csíkokkal, minden csík közepén egy nagy piros gombbal.

– Hiszen ez Sublót hercegnő! – kiáltom. – A széles csíkok a hercegnő fiókjai, a piros gombok a fiókok húzói! Minden fiókban valami más történik: az egyikben tengeri csata dúl, a másikban homokvár épül, a harmadikban vonat zakatol, a negyedikben sűrű, sötét erdő suttog…

Így született az Égbőlpottyant esti mesék nyitómeséje, a Sublót hercegnő. Hasonlóképpen pottyant a többi mese is: egy gyerekrajz–figura rám mosolygott, megszólított, én pedig megírtam a történetét.