Vekerdy Tamás: "Ne hasznos, ne tanító játékokat játsszon a gyerek, csak egyszerűen: játsszon"
”De nem tudtok gyerekek lenni, gyerekek!” – A szabad játék fontossága
A tökéletes, kész játékok a játszás csődje
A környezetemben, a játszótéri anyukáktól folyton azt hallom, hogy a gyerekük otthon semmivel sem hajlandó játszani. Hiába vesznek neki világító mozdonyt vagy beszélő babát, egyszerűen bevágja a szekrénybe és nem játszik vele. Vagy unatkozik, vagy csapkod, szétszór, szétszed, kidobál, tönkretesz mindent.
Vekerdy Tamás szerint az igazán jó játék egyszerű és kezdetleges, ilyen a homok, a kockák, a rongy, vagy a kirakós mozaikok.
”A tökéletes technikai játékok elárasztották a világot… Kis túlzással: ez a játék a játszás csődje. A gyerek szerepe csak ennyi: felhúzza a szerkezetet. Első pillanatban elbűvöli őt a mozgás, de hamar rá is un. Hiszen a mozdulat – a játék mozdulata – mindig ugyanaz, gépi, gépies – nem úgy, mint amikor saját maga alkotja, s játszás közben képzeletben és valóságban folyton újraformálja, átformálja a játékát.”
A boldog és önfeledt játszást kész játékokkal is meg lehet valósítani. A pszichológus szerint azok a legjobb játékok, amelyek a felnőttek mindennapi használati tárgyai, csak kicsiben, például kis konyha, főzőkészlet, kisasztal, kisszék, kisseprű, kisvödör, stb. - ezek a kis apróságok sokkal többet érnek, mint pár nagyobb játék.
”Hiába vásárolunk mindig újat, másfélét, csak ,,idegessé” tesszük a játékok tömkelege közt kielégítetlenül maradt gyereket.”
Készítsen ő maga játékot!
Sokszor nem is az a játék, hogy játszunk egy eszközzel, hanem az, hogy elkészítjük azt. Gondoljunk csak a gesztenye figurákra, vagy a zoknibábokra: milyen jó dolog készíteni.
”Elnézem olykor játékaikban a mai gyerekeket, mondani nem merem nekik, csak gondolom: - De nem tudtok gyerekek lenni, gyerekek!”
Hiszen a gyerekek szó szerint mindennel képesek játszani és mindenből mindent képesek alkotni. Csak egy pár fűszál és néhány bot kell, és már kész is a vitorláshajó, ami a kavicsokon megy, ami a tenger. Vagy tologassuk a kezünket a kádban a víz tetején, ezzel utánozva egy motorcsónakot. Bármi lehet bármi, csak a játéknak csupán a képzelet szab határt.
A pszichológus szerint azzal, hogy elhalmozzuk a gyerekeinket játékokkal, pont ettől a képességétől fosztjuk meg. Vagyis hagyni kell, hogy mindenből mindent csináljon, és inkább ebben segítsünk neki kibontakozni.
Szabadban játsszon!
Fontos az is, hogy a játszás lehetőleg szabadban történjen, ugyanis akár nyár van, akár tél, a gyerekeknek naponta 4-6 óra szabad levegőn való játszásra van szükségük.
”Némi túlzással: amennyivel kevesebbet töltenek, annnyivel ,,rosszabbak”, ,,idegesebbek.”
Kint tud szaladgálni, vadulni, ugrándozni, ahogy csak kedve tartja. Ráadásul a még csak kúszni vagy mászni tudó babát is érdemes kitenni a fűbe, hogy hadd fedezze fel a világot.
Kampus Production fotója a Pexels oldaláról
Ha kényszerrel leállítjuk a játékát, ideges lesz
”Minden játékszernek közös törvénye: akkor bontakoztatja ki igazi gazdagságát, ha rávezette a gyereket a nyitjára a felnőtt, a játszótárs” – mondja Vekerdy Tamás, aki szerint a gyerek elsődleges játszótársa kiskorban a szülő, a felnőtt, de a gyerek bárkit a játszótársául tud fogadni. Ha pedig nincs, aki ezekre a játékokra rávezesse a gyereket, akkor az idegessé és ingerlékennyé válik. De 2-3 átjátszott nap után mintha kicserélték volna, teljesen kigyógyul az idegességéből.
Gyakori az is, hogy fáradtak vagyunk a nap végére, gyerekünk pedig újra és újra tologatja a kisautót, és közben hangosan kiabálja ugyanazt, például: Végállomás, kiszállás, mindenki szálljon ki! Ezt képes százszor is egymás után elmondani, közben pedig rendületlenül tolja a lábunk között az autót.
”Jó volna, ha meg tudnánk állni, hogy beszóljunk rá: „Hagyd már abba” – mert játszani egész nap kell. És ez ellen a gyerek nem tehet semmit. Ha kényszerrel leállítjuk – először szomorú, aztán "ideges" lesz.”
Viszont ha ilyenkor közbeszólunk, hogy a végállomáson másképp szokott szólni a vezető, azt örömmel fogadja, hiszen szeretné minél pontosabban leutánozni az adott szituációt.
A boldog gyerek napközben piszkos! Ne féltsd a ruháját!
”Jaj kislányom, most nézd meg, hogy néz ki a nadrágod! Nem, az új cipődben nem mehetsz bele a pocsolyába!” – halljuk gyakran a szülőktől. Pedig a gyereknek napközben nem kell tisztának lennie, úgyis megfürdik majd este. Vekerdy Tamás szerint a boldog gyerek napközben piszkos. Vagyis hagyjuk, hadd csússzon-másszon a sárban, hadd feküdjön bele a homokba, vagy hadd ugráljon bele a pocsolyákba. Legyen inkább rajta minden nap olyan ruha, amit nem sajnálunk.
”Boldogtalan a gyerek, ha új csizmát kapott, és sehol egy pocsolya, amin keresztülgázolhatna.” (svéd közmondás)
Maurice Garlet képe a Pixabay-en
Indexkép: Astrid Pereira képe a Pixabay-en
Közösségi hozzászólások: