A szeretetről…

"A szülőknek egy dolguk van: az elképzelhető legnagyobb pozitív elfogultsággal kell a saját gyerekükre tekinteniük. Az lát jól, aki szeret!”

"Aki jól szeret, az megismer és elfogad - saját világát kitágítja a másik felé.”

"Ha az ember szeret, látja azt, amiben őszintén gyönyörködni tud. Akkor is, ha a felszíni tulajdonságok esetleg nem tűnnek vonzónak. Szeressünk mögé! Szeressünk fölé! Ott mindig van valami, ami nagyrabecsülésünkre és csodálatunkra méltó.”

A tökéletes anyáról…

“Ne legyünk tökéletes anyák, nem is tudunk azok lenni, ne szorongjunk, ne görcsöljünk ezen. Éljünk úgy, mintha többé-kevésbé normális emberek lennénk. Az élet nehéz, és együtt küzdjük magunkat végig ezen a gyerekeinkkel. Nem tökéletesnek, nem zseniálisnak kell lenni. Amikor lehet, jelen kell lenni. Kongruensnek, önmagammal azonosnak kell lenni.”

A szülőségről…

"A gyerekek kiszívják a vérünket, lerágják a húsunkat. Ezért időnként meg kell szabadulni tőlük, mert a gyerek érdeke is, hogy folyamatosan jól rágható és jól szívható, pihent anyja - és persze apja is! - legyen neki.”

Az érvényesülésről…

"Ki mondta, hogy a jó tanuló a tehetséges ember? Épp ellenkezőleg: a tehetséges és kreatív ember deviáns, egyenetlenül fejlődik, és utálja, amihez nincs kedve. El vagyunk tájolva, amikor a gyerekeinket a jó tanulásra űzzük.”

“Zseniális topmenedzser abból lesz, aki lehetett teljes értékű óvodás sok mozgással, sok játékkal, mindennapos mesével, és lehetett teljes értékű kamasz lustasággal, teljesítményromlással, merengéssel.”

"Jó volna, ha elfogadnánk a gyerek karakterét, és nem próbálnánk erőszakosan olyanná faragni, amilyen úgysem tud lenni. Tudom, félünk, hogy nem fog "érvényesülni" az életben. De kérdezem: egyáltalán mit jelent az, hogy "érvényesülni"? Kit irigylünk? Tényleg csak egyetlen vonzó életsablont tudunk elképzelni, amelyiknek ráadásul mindig csak a csúcspontját ismerjük, a végét soha?”

Az iskoláról…

“A szülő a gyermek cinkosa kell legyen a szigorú tanítóval, tanárral szemben. A gyereknek tudnia kell, hogy következménye van annak, ha otthon nem végzi el a házi feladatát, nem pakolja be a másnapra szükséges tankönyveket. De azt is tudnia kell, hogy a szülő kiáll mellette, ha hétvégére 47 matekfeladatot adtak fel háziként. Ilyenkor kell beírni az üzenőbe, hogy családi gondok miatt a házi feladatot a gyerek nem tudta megoldani.”

“A jó iskola kérdése nem az, hogy “lássuk, mit nem tudsz”, hanem, hogy “mit tudsz”, a te sajátos képességeid (és az intelligenciák legalább nyolcféle formája) szerint.”

"A ma oktatott tananyag zöme hülyeség. (...) A felejtés számára tanítunk.”

“A hajszolás a tananyagban nem ér semmit. A felejtés számára hajszolunk és tanítunk.”

A tanulásról, tanításról…

„A gyerekek individuálisak, és erre abszolút nincs felkészülve a mai pedagógia. Holott csakis erre kellene, hogy felkészülve legyen! Minden gyerek más, mindegyik mást tud, másban jó - és ezt el kéne ismerni.”

„A legrosszabb korrepetitor, gyerekeinek legrosszabb házitanítója mindig maga a szülő. Saját gyerekünk idegesít minket a legjobban lecketanulás közben, hiszen vele szinte a fogamzás pillanata óta együtt tanulunk mindaddig, amíg velünk él vagy talán még tovább. Ezt a nehéz, sokszor feszült, hol öröm-, hol szenvedésteli tanulást nem lehet még lecketanulással is megterhelni. Nem bírja ki.”

A kamaszokról…

”A kamaszt a sodródástól nem a szülői fegyelmezés, hanem a kisgyerekkorban megkapott személyes érzelem védi meg. Személyes érzelmet kapni, elfogadni és viszonozni – ez érzelmileg igényessé tesz. Az érzelmi igényesség – úgyszólván akarata ellenére – védi a gyereket a személytelen kapcsolatoktól, a sodródástól. Az érzelmi nélkülözésben felnövekvő gyerek viszont ki van szolgáltatva olyan kapcsolatoknak, amelyek árthatnak neki.”

A szabad játékról…

“A kisgyereknek a legfontosabb tevékenység a szabad játék. Mindennap kellene mesélni neki, hogy ne a tévéből tanulja a beszédet. Emellett napi 4-5 óra futkározásra, üvöltözésre lenne szüksége, még akkor is, mikor iskolába kerül. …Gyerekeink katasztrofálisan keveset mozognak, nem másznak fára, nem billegnek pallón, nem ugrálnak patak felett, ezért bizonyos agyi pályák sorvadtan alakulnak ki. Rengeteg a beszédhibás, mert a beszéd is a mozgásból fejlődik ki.”

A meséről…

“A mese az egyetlen hatékony etikai oktatás a kisgyerekek számára, mert abban van jó és rossz, a legkisebb királyfi megküzd a sárkánnyal, vagyis felveszi a harcot a rossz ellen. Van benne élet és halál, igazmondás és hazugság, vagyis minden, ami egy etikai világképhez tartozik.”

A gyermeknevelésről…

“Ha autonóm lényekként, szeretetben, melegségben, kellemesen élünk együtt, akkor reálisan tudom mérlegelni a gyerek kinyilvánított vágyait, és amit helyénvalónak tartok, arra igent mondok, amit viszont túlzásnak, időszerűtlennek, feleslegesnek érzek, vagy egyszerűen nincs rá pénzem, arra nemet.”

„Őrület, hogy a gyerek minden percét be kell osztani. Edzés, úszás, tánc, angol, mulatság, ezeken majd lefoglalkoztatják azt az idegesítő gyereket. Ahelyett, hogy hagynák otthon bambulni, merengeni, magában eljátszani, a kádban, vagy inkább az udvaron egyik kisvödörből a másikba önteni a vizet. Nincs sarazás, nincs homokozás. Játszóház van. Marhaság. Kevés elemű, egyszerű élet kell a gyereknek, attól nyugszik meg.”

Az igazi sikerről…

“Siker az, ha viszonylag kiegyensúlyozottan tudok élni, ha kibírom önmagamat, nem leszek magamtól depressziós, a családom sem lesz tőlem, és én sem a családomtól. Ezek valódi sikerek az életben.”

A velünk született intelligenciáról…

“Az intelligencia egy bizonyos kvantuma velünk születik. Hogy ezt ki tudjuk-e hozni magunkból, környezetünktől függ. Senkiből nem lehet többet kihozni, mint ami benne van. De sokszor fordul elő, hogy kevesebb bontakozik ki, mint amennyi lehetséges lenne.”

Az érzelmi intelligenciáról…

"Mi az érzelmi intelligencia? Az, hogy nem leszek azonnal depressziós önmagamtól. Képes vagyok szemügyre venni magam és az engem körül vevő világot, és a mások szemével is képes vagyok látni, nem csak a sajátommal.”

A haszontalanságokról…

“A legfontosabbak a haszontalan dolgok, nem az, hogy "Mosd meg a kezed!”, "Vedd le a cipőd!”, "Vedd fel a tréningnadrágod!”, "Rakd el a játékot!”. "Ez mind hülyeség.” 

Az önazonosságról…

“Legyél azzá, aki vagy! Ne azzá legyél, akivé én akarlak tenni.”

A szabad lélekről…

"Ami fontos: ne maradj "a vonalon belül"! Ellenkezőleg! Lépj ki! A macska fekete szőre túllóg a vonalon? Az a jó! Attól lesz: szőr! (Ahogy a művészet a szabadságtól lesz művészet...)”

Fotó: Elly Fairytale fotója a Pexels-ről

Olvasd el ezeket a cikkeinket is Vekerdy Tamásról!

Vekerdy Tamás tanácsa több műszakban dolgozó szülőknek! Neked is fontos lehet!

dr. Vekerdy Tamás: Minél gazdagabb a beszéd, annál gazdagabb a gondolkodás!

dr. Vekerdy Tamás: Embertelenség ennyi tananyagot a gyerekeinkbe nyomni!

7 meglepő dolog, amit Vekerdy Tamástól tanultunk!

Arany középutak nemcsak a dackorszakban - beszélgetés dr. Vekerdy Tamással

betöltés...