Dr. Thomas Gordon amerikai pszichológus a kommunikáció és a konfliktuskezelés egy egészen újfajta módszerét fejlesztette ki. Magyarországon 1989 óta oktatják tréningeken az elméletét, amelyet négy társadalmi csoport – tanárok, szülők, vezetők és tanulók – részére dolgozott ki. Módszere lényege egy mondatban: mondjuk ki az igényeinket, és hallgassuk értő figyelemmel a másikat.
 

Kié a probléma?

Az emberek közti konfliktusokat minden esetben valamilyen probléma okozza. Ahhoz, hogy ezt orvosolni tudjuk, a legfontosabb kérdés, hogy megállapítsuk: kié ez a probléma? Ő az, akinek a kezében a megoldás is ott van, a többiek pedig segíthetnek neki, hogy erre rátaláljon.

Kiss Éva, a Gordon Kiadó és Tréning ügyvezetője erre a következő példát hozta: Ha a pedagógus behívatja a szülőt azzal a panasszal, hogy gyermeke zavarja az órát, a szülő segíthet abban, hogy megtalálják a kiváltó okokat, elbeszélgethet a gyerekkel arról, mit miért tesz az órán, a helyzetet azonban megoldani nem tudja, hiszen nincs is ott. Ez továbbra is a tanító feladata, a szülő legfeljebb segítséget nyújthat neki mindebben.
 

Én-üzenet és értő figyelem

Társas kapcsolatainkban az egyik legnehezebb feladat a valós igényeink felismerése és megfogalmazása. Egy érzelmileg túlfűtött vita hevében gyakran előbb kezdjük el sértegetni a másikat és előhozakodni mindenféle múltbéli panasszal, mint az aktuális, egyértelmű igényt megfogalmazni.

Ha mondjuk az anyának fontos munkája van, ami miatt békén kellene hagyni, de a családtagok percenként megzavarják valamivel, általában tűr egy darabig, majd indulatosan felcsattan „Nem igaz, hogy ilyen értetlenek vagytok, nem tudjátok felfogni, hogy dolgom van???” Pedig mennyivel hatékonyabb lenne, ha inkább így fogalmazna: „Most sok a munkám, szükségem van egy órára, amikor nyugalomban lehetek, utána tudok veletek foglalkozni.”

A Gordon-módszer szerint akinek problémája van, az Én-üzenetet fogalmaz meg, a másik pedig értő figyelemmel hallgatja. Nem próbálja megvigasztalni, nem ad tanácsot, hogy mit kellene tennie, és főleg nem kezdi el őt sértegetni vagy lekicsinyelni a baját. Csak odafigyel, hallgat, és néha egy-egy mondattal jelzi, hogy megérti a helyzetet.

Egy ilyen kommunikációban nincsen nyertes és vesztes fél. Senki sem erőlteti rá a véleményét a másikra, hanem olyan megoldást találnak, ami mindkét felet békességgel tölti el.

A gyerekkel való beszélgetés során különösen jól lehet a módszert alkalmazni. Ha arról panaszkodik, hogy nem szeretne iskolába menni, ne azt feleljük, hogy „Márpedig sajnos menni kell”, hanem próbáljunk meg a következőképpen tapogatózni:

„Nem szeretsz korán kelni”
„Nem játszanak veled a többiek”
„Nagyon sok dolgozatot írtok mostanában.”

Nem adunk kész megoldásokat a problémáira, hanem meghallgatjuk, és közben időnként jelezzük, hogy lélekben is vele vagyunk.
 

Kommunikációs gátak

A legtöbb beszélgetés azért fut zátonyra, mert az én-üzenet megfogalmazója nem tudja az igényeit egyértelműen és tárgyilagosan kifejezni, vagy azért, mert a másik fél nem úgy reagál, hogy az segítsen. Ez az esetek nagy részében nem rosszindulatból fakad: segíteni szeretne, de nem találja a módját. Gordon a következő 12 kommunikációs gátat (közléssorompót) nevezte meg, amelyek megakadályozzák az eredményes kommunikációt:

1.     Parancs, utasítás, irányítás
2.     Fenyegetés, figyelmeztetés
3.     Prédikáció
4.     Konkrét tanács, megoldás
5.     Tanítás, kioktatás
6.     Kritika, minősítés, vádlás
7.     Dicséret, hízelgés
8.     Kifigurázás, elbagatelizálás
9.     Magyarázat, diagnosztizálás
10.     Sajnálat, együttérzés
11.     Faggatózás, kérdőre vonás
12.     Figyelem elterelés, összezavarás

Ezek helyett a következőket érdemes megpróbálni:

• Csendben hallgatás: Csak így tudunk az illető mondandójára koncentrálni
• Figyelem a beszélőre
• Egyszerű megerősítés: Néha egy biccentés vagy egy „értem”
• Nyitott kérdések: Amelyek segítenek a mondandója folytatásában
• Visszatükrözés, értő figyelem: Időnként összegezzük, amit hallottunk, és továbblendítjük egy olyasmi megjegyzéssel, mint „Ez most bánt téged.” Az is lehet, hogy nem jól értelmeztük a társunk mondandóját, ebben az esetben lehetősége van rá, hogy más módon elismételje, hátha, úgy jobban célba ér az üzenet.

Kapcsolódó cikkeink:

• Tehetségesnek vagy értéktelennek hiszi magát a szavaidtól? - a pozitív kommunikáció hatásai a gyerekekre
• A trollok köztünk járnak, avagy miért durvulunk el az interneten?
• Pozitív kommunikáció és coaching egy kecskeméti iskolában - jobban tanulnak a gyerekek, amióta bevezették
• Anya, ne kiabálj!! Megoldások családi kommunikációra

Kép: Kinga / shutterstock