Az okostelefonozó szülő gyermeke rosszabb magaviseletű

Brandon McDaniel és Jenny Radesky 200 család bevonásával végzett kísérletében azt figyelte meg, hogyan hat a gyerekek viselkedésére, ha a szüleik időről időre félbeszakítják a velük való beszélgetést vagy éppen a családi vacsorát azért, hogy egy pillantást vessenek az okostelefonjukra.

A válasz: rosszul.
A sokat telefonozó szülők gyermekei hisztisebbek, nyűgösebbek, könnyebben túlpörögnek az átlagnál. Ez nem annyira meglepő, hiszen egy felnőttet is rendkívül frusztrál, ha a beszélgetőpartnere a telefonját nyomkodja a társaságában, nem igazán elvárható tehát, hogy egy gyerek jól tolerálja az ilyesmit. Megoldás: ha nyugodt gyereket szeretnél, ne a jelenlétében nyomkodd a kütyüdet, inkább várd meg a lefekvési időt, vagy vonulj félre a fürdőszobába.
 

A gyerekek egyre tovább képesek várni

A híres pillecukor-tesztet először 1972-ben végezték el a Stanford Egyetemen. A kísérlet folyamán néhány szem cukorkát tettek a gyerekek elé egy tányérra, és magukra hagyták őket a szobában azzal az ígérettel, hogy ha megállják, hogy ne nyúljanak a cukorhoz, jutalmul még kapnak a kísérlet végén. A kutatók később figyelemmel kísérték a gyerekek életútját, és úgy tapasztalták, hogy azok, akik megállták, hogy a későbbi jutalom érdekében legalább 15 percig ne nyúljanak az édességhez, többre vitték az életben.

A tesztet azóta már több mint 30 alkalommal ismételték meg, legutóbb a Kaliforniai Egyetemen. Az eredmény mindenkit meglepett: hiába gyorsult azóta fel az egész világ, úgy tűnik, a gyerekek türelmesebbé váltak, ugyanis sokkal többen voltak képesek az előírt 15 perces várakozási időre. Ez pedig mindenképpen bizakodásra ad okot a jövő generációt illetően.

Kapcsolódó cikkünk: Marshmallow teszt - a kutatók 18 éven át figyelték a gyerekek életét, s fontos dolgot üzentek a szülőknek

Nem kell a gyermeket megkímélni a kudarcélménytől

Mi magunk sem szeretjük a kudarcot, a gyerekeinket pedig rendszerint még inkább meg szeretnénk kímélni tőle. A legtöbb szülő, ha gyermekének valami nem sikerül, ösztönösen próbálja a rossz érzést tompítani, és meggyőzni őt arról, hogy semmi tragédia nem történt. Olvass tovább: A szorongó gyerekek anyukái túlzottan belefolynak gyermekük életébe

Pedig nem árt néha a kudarcot is teljes valójában átélni, akármilyen kellemetlen is. Az Ohioi Egyetem kutatóinak eredményei alapján ugyanis a bukás által keltett rossz élmény emléke nagy segítség abban, hogy később ne sétáljunk bele ugyanabba a helyzetbe. Nagyon vigyázni kell azonban a helyes egyensúlyra, hogy a gyermek önbecsülése ne sérüljön, a csalódottságunkat viszont nyugodtan kifejezhetjük, ha úgy hozza a szükség: ezzel is erősítjük őt, és olyan tulajdonságokat ültethetünk el benne, amelyeknek később is nagy hasznát veszi.
 

A testi fenyítés erőszakossá tesz

Mindegy, fiúról vagy lányról van-e szó: aki gyerekkorában kikap a szüleitől, nagy eséllyel erőszakos lesz a párkapcsolatában. Noha az már eddig is bizonyított ténynek számított, hogy a vert gyerekek agresszívabbak a társaiknál, a Texasi Egyetem kutatása volt az első, amely kimondottan a testi fenyítés és a későbbi kapcsolati erőszak közti összefüggést mutatta ki.

Tehát: lehetsz frusztrált, ideges, mérges, de a gyereket ne üsd meg! Ezzel nem csak az ő életét teszed tönkre, hanem mindenkiét, akivel később kapcsolatba kerül.
 

A segítőkész férjek babái kevesebb sírnak

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói 3000 család bevonásával készített vizsgálata kimutatta, hogy ha az apa kiveszi a részét az újszülött körüli teendőkből, azzal nagyban lecsökkenti a veszélyét annak, hogy a baba hasfájás vagy egyéb ok miatt túl sokat sírjon. Úgy tűnik tehát, hogy nem csak az anyák, hanem már az egészen fiatal csecsemők is sokat nyernek azzal, ha az apa aktív részese a családi életnek.
 

A kisgyerekek is megtaníthatóak arra, hogy ne legyenek rasszisták

Az előítélet nem mindig szándékosan erőszakos vagy kirekesztő természetű. A hétköznapi rasszizmus egészen ösztönös módon is megnyilvánulhat - például úgy, hogy a tőlünk eltérő bőrszínű embereket nem tudjuk megkülönböztetni egymástól, ezzel is erősítve azt az elképzelésünket, hogy ők "mind egyformák".

A San Diego-i Egyetem kutató úgy gondolták, a teljes előítélet-mentességet nem árt már óvodás korban elültetni. Száz kínai ötévest választottak tehát ki, és arra kérték őket, magyarázzák el, milyen különbségeket látnak az eléjük tett afroamerikai emberek fényképei között. Ahogy a gyerekek lassan maguktól is észrevették, hogy a tőlük eltérő bőrszínű embertársaik is ezerféle arcvonással rendelkeznek, úgy csökkentek később a faji előítéleteik. Hiszen rájöttek, hogy ahogy kinézetre, úgy személyiség szempontjából is sokszínűek a különböző népcsoportok tagjai.
 

Már csecsemőkorban kimutatható az autizmus

Az autizmus első jelei a szülők számára is olyan másfél-kétéves korban lesznek feltűnőek, a North Carolina School of Medicine kutató azonban olyan berendezést fejlesztettek ki, amely az agy vizsgálatával már akár 6 hónapos korban 96 százalékos pontossággal megállapítja a betegséget.
Bár az egyelőre még nem bizonyított, hogy az ilyen korai felismerés jobb fejlesztési lehetőségeket is ígérne, a szülők számára az első sokk után mindenképpen megnyugtató, hogy nem kell átmenniük a gyanakvás-félelem-vizsgálatok-diagnózis sokszor évekig tartó ördögi folyamatán, és már a kezdetektől tisztában lehetnek azzal, mi az oka annak, ha gyermekük nem mindenben a tankönyv szerint fejlődik.
 

Az elsőszülöttek sok szempontból előnyben vannak

Svéd kutatók úgy találták, hogy az elsőszülött fiúknak testvéreiknél 30 százalékkal több esélyük van arra, hogy vezető pozícióban dolgozzanak. A kutatás megbízhatóságát némileg csökkenti, hogy lányok nem vettek részt benne (nyilván akkor egy sor egyéb szempontot is figyelembe kellett volna venni), de még így is figyelemre méltó. Ha tehát úgy érzed, legidősebb gyermeked született vezető, nem feltétlenül a szülői elfogultság beszél belőled.

Olvasd el ezt is: Megbízható elsőszülöttek és maximalista egykék
 

Indexkép: pxhere.com

betöltés...