Óvodánkban jelenleg két tehetségműhely működik, egy énekes és egy zenés-mozgásos tehetségműhely. Minden évben nehézséget jelent azonban a gyermekek kiválasztása a műhelymunkára, hiszen a választási szempontok megítélésében az objektivitás meghatározó. Ráadásul évente más és más képességekkel, készségekkel rendelkező 5-6 évesek lesznek nagycsoportosok.  Meggyőződésem és tapasztalatom szerint az óvodáskorú gyerekek mindannyian egyéniségek, jók valamiben, többségében kreatívak, lényegében „tehetségcsírák”. Gyakran a viselkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzdő, sajátos nevelési igényű gyermekekről is kiderül, hogy kiemelkedő képességterületeik vannak.

Ezért fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy ha módomban áll, egyetlen egy komplex, kreatív tehetségműhelyt indítanék. Óvodánk adottságainak megfelelően egy csoportszoba adna teret a foglalkozásoknak, a tevékenységek helyszínei pedig a csoportszoba azonos tevékenységsarkai lennének, ahol a szükséges anyagok, eszközök máris adottak, inspirálóak, de kiegészíthetőek a különleges, akár a hétköznapi életben nem vagy csak ritkán használatosakkal. A műhelymunkában óvodánk azon nagycsoportosai vehetnének részt,akik az átlagostól eltérően plusz fejlesztést, odafigyelést és lehetőségeket igényelnek, két-három óvónő kolléganőm segítségével pedig én is örömmel irányítanám a tevékenységeket.

A műhelyt vezető kolléganők elhivatottságuknak, kreativitásuknak, rugalmasságuknak, és képességeiknek megfelelően csatlakoznának a műhely vezetéséhez. (kiemelkedő mese, ének, mozgás, ábrázolás stb. készségek birtokában).  A műhelyvezetés közösen végzendő, összetett, felelősségteljes folyamat, melyben a közös cél egyértelmű, elfogadott minden kolléganő számára, és ahol szabadkezet kapnak a résztvevők saját ötleteik megvalósítására.

A tehetségműhely neve MOZAIK Tehetséggondozó Műhely lehetne, mely utalna a műhelymunkák sokszínűségére, a műhely egész éves munkáját átölelő részek egésszé történő összeállására, (akárcsak a mese fejezeteinek összességére, amely mesekönyvvé áll össze), de utalhat a műhelybe járó gyerekek sokszínűségére, akiknek együttműködésével alkothatunk csodát. Így válhat az egyén a komplett, sokszínű egész nélkülözhetetlen részévé, melynek minden apró darabkája fontos eleme a „mozaiknak.”

Elképzelésemet Bartos Erika: Hanna utazásai című mesekönyvének komplex feldolgozására építettem. Pályafutásom során korábbi nagycsoportosaimmal a művészeti ágak segítségével többször is feldolgoztam a mese fejezeteit, mert úgy tapasztaltam, rendkívül sok lehetőséget biztosít a kreativitás fejlesztésére, a gyerekek ötleteinek kibontakoztatására és szárnyaltatására. Ez a korosztály már tökéletesen befogadó egy folytatásos mesére. Mivel óvodánk Óbuda egyik kastély épületében üzemel, ősfás udvara, kőszobrai, az épület sajátosságai még inkább arra ösztönöznek, hogy ne csak saját csoportomon belül, hanem az óvoda többi nagycsoportos gyermekével is megismertessem és feldolgozzam ezt a történetet, amelyre a tehetségműhely tökéletes forma lehet. Ez a mese keretes szerkezetű, a mese és a valóság közötti átmenet jelenik meg benne. A fejezetenként változó izgalmas helyszínek, cselekmények, valamit az állandó fő és változó szereplők adnák a műhelymunka irányvonalát.

Az egész évet átölelő műhelymunka első és az utolsó foglalkozása külső helyszínen valósulhatna meg, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár varázslatos, „sárkányos” gyermekrészlegében. Ez egy keretet adna a feldolgozásnak, akárcsak a mesekönyv első és utolsó fejezete, amely megnyitja és lezárja a közbülső fejezetekben lévő történeteket. A továbbiakban a tehetségműhely minden tevékenységnapjának elején a gyerekek meghallgatnák a soron következő fejezetet, óvónői előadásban. Az élményszerű előadásmód megmozgatja a gyerekek képzeletét mesehallgatás közben, szárnyalni engedi azt és  motivációként szolgál. Óvónői illetve gyermeki ötletek felhasználásával zajlana a feldolgozás (a művészetek eszközeivel, zenével, mozgással, barkácsolással, dramatikus játékokkal, bábozással, improvizálásokkal stb.).

A feldolgozás, mint említettem, az egész évet átívelné. Ennek megfelelően egy-egy fejezet feldolgozása a tevékenységektől és a gyerekek igényeitől, ötleteiktől függően akár két-három alkalmat is átölelhetne. Ez a fajta rugalmasság szerintem rendkívül fontos a tehetséggondozásban.

Úgy látom, sokszor a tehetségesnek, kiemelkedőnek, „másnak” titulált gyerekekre nem csupán egyetlen területen lehet határozottan kijelenteni, hogy abban „jobbak” a többieknél, más rejtett területeik  gyakran csak később kerülnek előtérbe. Ezért gondolom, hogy az egy helyszínen, egy témában gondolkodás, a közösen felállított problémák megoldása, az együttes, játékos, élmény és tapasztalatszerzés, a csoportos, páros vagy egyéni tevékenységi formák lehetőséget biztosíthatnak az „átjárhatóságra”, a gyerekek aktuális kíváncsiságának, érdeklődésének, saját belső vágyuknak és döntésüknek megfelelően. A műhelymunka során alkalmuk lenne akár minden foglalkozáskor másik óvó néni mellé csatlakozni, kipróbálni önmagukat. Úgy vélem, az egy térben tevékenykedés megfelelő szervezés mellett inspirálóan hathat. (Pl.: akik a kellékek elkészítését végzik, hallhatják az aláfestő zenét, amit a másik, mikrocsoportban zenére mozgó, dramatikus játékot játszó gyerekek hallgatnak, így akár ki és bekapcsolódhatnak egymás tevékenységeibe, ha szeretnének stb.)

A tevékenységeknél szinte minden alkalommal több lehetőséget adnék meg. Úgy gondolom, egy ilyen komplex tehetségműhely esetén ez életszerű lehet, hiszen a mese cselekménye, történései bőven adnak erre lehetőséget, valamint az odajáró gyermekek és az ebben tevékenykedő pedagógusok is különböző területeken kiemelkedőbbek, így mindenki megtalálhatja a számára legérdekesebb, legmotiválóbb tevékenységet. A különféle tevékenységek végül egy közös produktumot alkotnának.

A fő tevékenységeken kívül alkalmaznék ráhangoló és kivezető tevékenységeket, játékokat is. Napi munkámban tapasztaltam, hogy ezek mennyire meghatározóak lehetnek a célok elérésében, milyen módon képesek a motivációt és a kreativitást fokozni, az el és belemélyülést kialakítani. Ezek mindig játékos tevékenységek, szinte észrevétlenül teremtenek kapcsolatot a fő tevékenységekkel, adnak lehetőséget és inspirációt a gyermeki ötleteknek, nyitják meg és zárják le a foglalkozásokat.

A használható eszközöket jól átgondoltan választanám meg, törekednék az új technikák és különleges, minőségi eszközök bevonására.  Mivel ezek használata, bevezetése esetleg nehézségekbe ütközhet, így a pedagógiai módszerek megválasztásakor különösen fontosnak tartom a bemutatást, valamit a bátorító nevelés elveinek alkalmazását. A pozitív megerősítés, a sikerélményhez juttatás ösztönzőleg hat. Minden tevékenységnapon fontosnak tartom a beszélgetést is. Megfelelő kommunikációval, instrukcióadással, jól használt kérdéskultúrával, kellő figyelemadással a zárkózottabb, nehezen megnyíló gyerekek átélhetik az elfogadó, hibázni is engedő, a humor adta lehetőségeket is használó, bizalommal teli légkörben való megnyilvánulást. Úgy érzem, ezzel nő önbizalmuk, fejlődik önkifejező készségük, fantáziájuk pedig szabadon szárnyalhat.  Hiszem, hogy ezekkel a feltételekkel tehetségük kibontakozik, látókörük szélesedik, a mesehallgatással és dramatizálással bővül szókincsük, fejlődik fogalomhasználatuk, élményekkel, alkotó módon használható tudással lesznek gazdagabbak.

Fontosnak tartom tervezéskor a variációs lehetőségek meghatározását. Ezeket rugalmasan alkalmaznám, természetesen a gyermeki ötletekre építve bővíteném.

A kiegészítő források közül szívesen használom az IKT eszközöket, mint a tervezés és megvalósítás segítőit, ám projektem hangsúlyosan bevont eleme a hagyományos könyv, valamint a könyvtár, mint inspiráló helyszín. A könyv az, melyből megszületik a mesevilág amelynek feldolgozásakor oly sokféleképpen kibontakozhat a tehetség, s melynek kézzelfoghatósága, sajátosságai és egyedisége számomra a legfontosabb az óvodás korosztály olvasóvá nevelésének útján.

„Bár tehetséggel foglalkozni igen megterhelő lehet, a tehetséges gyermek nem teher. Inkább kihívás.” 

(Gyarmathy Éva)

Bartos Erika: Hanna utazásai c. mesekönyve, Alexandra Kiadó, 2006. Pécs

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.
 

betöltés...