SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Miért ne repüljön, kinek szárnya van?

- 2017-11-10
Differenciálás. Fogalmam sincs, jelentene-e maga a szó ennyit, vagy érintene-e ilyen mélyen a téma, ha hatodik csemetém nem Down-szindrómával születik. Hinnék-e ennyire abban, hogy a differenciálás által olyan sikerélményeket nyújthatunk a tanítványainknak, hogy szárnyalni kezdenek, s mindegy, hogy egészséges, vagy sérült, szemükben fáradhatatlanul megcsillan a tudásvágy, hiszen egy-egy megoldott feladat által sikereket érhet el.

A differenciálás az egyik legnehezebb, de legnemesebb feladat, számomra olyan „utacskák” tervezését jelenti, amelyek egy-egy kitérővel, de végül ugyanoda vezetnek.

Azt hiszem, mindannyian tapasztaltuk már. hogy a gyerkőcök képessége mennyire eltérő. Az egyik csemetének kevesebb, míg a másiknak több időintervallumra, több gyakorlásra van szüksége a tananyag elsajátításában, lehet ez olvasás, számolás, környezetismeret, bármely tantárgy. A gyermekek, akár a felnőttek, vágynak a sikerre. A kudarc, a lemaradás elhiteti velük, hogy nem tudják. Így megszűnik bennük a motiváció arra, hogy tudni akarják. Elvesztik az érdeklődésüket.

Gyógypedagógus vagyok, sérült gyermekekkel foglalkozom. Az osztályomban hét gyermek és (bizonyos napokon) egy magántanuló jár. Ami közös bennük, a diagnózisuk.  A figyelmük, terhelhetőségük, koncentrációjuk, feladatbírásuk egyéni. A tananyag, a követelmény pedig ugyanaz. Annak is, aki beszélni tud, annak is, aki képtelen rá… annak is, aki biztosan tudja fogni a ceruzát, annak is, aki csak markoló fogásra képes.

A mi osztályunkban a leginkább bevált módszer a saját készítésű tépőzáras feladatlap. Számolás-mérés, olvasás-írás és környezetismeret órán. Így az a gyermek is tud feladatot megoldani, akinek a finommotorikája oly mértékben fejletlen, hogy a ceruzafogás sem alakult ki nála, valamint visszajelzés, hogy a kommunikációjában gátolt gyermek megértette-e a feladatot. Például ha környezetismeret órán arra kérem a gyermekeket, hogy soroljanak fel gyümölcsöket, a beszédében akadályozott tanuló elé tépőzáras feladatlapot adok. Ebből látom, mennyit értett meg a magyarázatból, megtanult-e csoportosítani. A tépőzáras feladatokat a tantervi követelmények szerint készítjük el a gyógypedagógiai asszisztensem segítségével. (Hála az égnek, ő ebben igazi partner, nagyon szerencsés vagyok általa) A tépőzáras feladatokat dossziékban tároljuk, az évek folyamán egyre gyűlnek, így igazítani tudom a tananyaghoz időben, terjedelmében, s ami a legfontosabb, a gyermek aktuális állapotához, befogadó képességéhez. Olvasás, számolás órán szintén hasznát vesszük, s így minden gyermek dolgozik, gyakorol.

Ami még nagy segítségemre szolgál olvasás órán, az az, hogy 14éve, mióta olvasás-írást tanítok, fonetikai jelet adok a hangoknak. Az első pillanattól kezdve, minden hangnak van egy fonetikai jele (kézjele). Ugyanez módszertan kategória, de differenciálás szempontjából is nagy erővel bír, hiszen azoknál a gyerkőcöknél, ahol beszédszervi okokból nincs vagy hibás a hangképzés, a számonkérésnél kontrollálni tudom, hogy elsajátította-e az adott hangot. Kimondani ugyan nem tudja, de kézjellel párosítja az adott betűvel.

Képekben mutatok be most két feladatlapot, amiket a tudásszintjük felmérésére készítettem egy betű lezárásakor. Az egyik kissé leegyszerűsített, egyénre szabott feladatlap, amelyet olyan tanítványomnál használok, akinél a ceruzafogás nehézkes, valamint beszédében akadályozott. A feladatlapon belül az 1. feladatnál fonetikai jel alapján győződőm meg arról, felismeri-e a betűket. A 2. feladat arra világít rá, hogy képes-e felismerni a kis nyomtatott betű kis írott párját. A 3. feladatnál pedig arra kapok választ, képes-e arra, hogy az „értelmes” szónak kikeresse a kis írott párját-zavaró tényezők mellett. Sajnálom, hogy az örömöt az arcán nem tudom mellékelni. J A második feladatlap azoknak a tanulóknak készült, ahol kialakult a ceruzafogás.

Számolás órán szintén használom, erről is csatolok két képet. 

Az eredmény:

A tanítási órákon három összevont (4-5-6) osztály, vagyis hét más életkorú, más mentális korú, más sérüléstípusú értelmileg akadályozott gyermek úgy dolgozik, mint a kisangyal… Számolnak, olvasnak, írnak, csoportosítanak.

Minden áldott nap megerősítenek abban a hitemben, hogy igen, taníthatók. Mindenre. Képességeikhez mérten. Csak sokkal több gyakorlással, több időszükséglettel, több szemléltetőanyaggal, több türelemmel, s a lényeg, személyre szabott feladatokkal.  A szülők büszkék rájuk, boldogok.  Amikor pedig egy egy álmatlan éjszaka után már tükörbe sem merek nézni, mert egy kifacsart citrom fittebb nálam, még megsimogatnak, átölelnek, s őszinte szemmel pöszén-vagy mutogatva „elmondják” hogy milyen szép vagyok…. 

Felhasznált irodalom:

-A számolás-mérés előkészítése 1-2 A számolás mérés elemei 3Szerzők: Rónai Judit, Soltészné Bencsik Ilona, Velkeyné Gál Zsuzsa,Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. (korábbi nevén Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.) 2001 ISBN 978-963-19-5049-6
-Én is tudok számolni 1. Képességfejlesztő matematika kisiskolásoknak 2. rész Szerző: Mánfai Zita Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. (korábbi nevén Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.) 2006 ISBN 978-963-19-5782-2
-
Az olvasás-írás elemei 3-4 Szerző: Alpár Balázsné Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 3. kiadás 2005 ISBN 963 19 5052 2
-
Gyakorlókönyv matematika 1. osztályosoknak Szerző: Szép Andrea Műszaki Könyvkiadó Kft., 2002 ISBN 978 963 9362 28 4
-
Beszédfejlesztés és Környezetismeret 1-2. Feladatlapok Szerző: Ammerné Nagymihály Emília , Balázsné Fige Ilona Eszterházy Károly Egyetem Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 2002 

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.
 

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Mit és hogyan kérdezzünk gyermekünktől edzés után?

Két sportoló (vízilabdázó) gyermek anyukájaként sok mindent átéltem már. Sokszor kerültem abba a helyzetbe, hogy egy edzés, vagy meccs után megkérdeztem a gyermekeimet, hogy "milyen volt?" és csak egy rövid "jó volt" választ kaptam. Közben pedig éreztem, hogy ennél sokkal több van bennük. Élmények, örömök, nehézségek - csak valahogy mégsem jönnek ki.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja